CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

elnököket és elnökhelyetteseket. 56 A Jászberényi Járási Tanácsnál Sípos István vbelnöklett a megalakuló munkástanács elnöke. Október 31-e és november 2-aközött, az ő aláírásával mondtak fel korábbi beosztottjainak. Sípos november 1-jénazt is megtiltotta, hogy az MSZMP a járási tanácson belül szervezkedjen. 57Jászdózsán Juhász K. Béla a községi tanács végrehajtó bizottságánakelnökhelyettese, ugyancsak együttműködött a községi forradalmi tanáccsal és résztvett a kisgazdapárt megszervezésében is. 58 A forradalmi szervekben vezetőtisztséget vállalt tanácsi funkcionáriusokat 1957-ben elbocsátották állásukból.A forradalmi tanácsok azonban még Szolnok megye tiszántúli részén semradikalizálódtak igazán. Óriási visszatartó erőt jelentett a szovjet csapatok, többszáz tank és több tízezer katona folyamatos átvonulása, különösen azokban avárosokban, amelyek a 4-es főútvonal mentén feküdtek (Karcag, Kisújszállás,Szolnok, Törökszentmiklós). A forradalmi eseményekben élenjáró Kunhegyesen 29harckocsi haladt keresztül november 1-jén, s a tankok látványa itt is lehangolóanhatott a lakosságra. 59 Október 30-án és 31-én a községi forradalmi tanácsokküldötteiből a járási székhelyeken megválasztották a járási forradalmibizottságokat, illetve tanácsokat, amelyek a Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-,Paraszt- és Katonatanács kezdeményezésére jöttek létre. November elejére Szolnokmegyében kialakult a hierarchikus felépítésű, új hatalmi-igazgatási rendszer, aközségi, járási illetve városi forradalmi tanácsok hálózata, amelyek elvileg amegyei forradalmi munkástanácsnak voltak alárendelve. Ez az együttműködésazonban csupán elméletben valósult meg. Valójában a megyei munkástanács és avidéki forradalmi szervek között nagyon laza, esetenként csak formális kapcsolatjött létre.A Szolnok Megyei Forradalmi Munkás-, Paraszt- és Katonatanács tevékenysége (október27-november 3.)Az 1956-os forradalom megyei csúcsszervei csak néhány esetben vették fel amunkástanács elnevezést (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmármegyében alakultak meg hasonló néven a megyei forradalmi tanácsok). 60 Aszolnoki névválasztásra feltehetően a Borsod megyei példa alapján került sor, de atestület tagjai baloldali elkötelezettségüket is hangsúlyozni kívánhatták ezzel.Kablay Lajos alezredes, szolnoki helyőrségparancsnok az október 27-i ülésentöbbször is hangoztatta, hogy „munkástanács vagyunk, tehát nem forradalmitanács,” 61 ennek ellenére a forradalmi jelző használatban maradt. A tanács személyiösszetétele lényegében nem változott a forradalom napjaiban, csupán egyetlenintéző bizottsági tag jelentette be, hogy nem kíván tovább részt venni a testületmunkájában. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács belső egysége mégsemvolt teljes. A szolnoki egyetemisták már az október 26-i választáson kifogásolták,hogy sajtó- és rádióbiztosnak Kocsár József tanársegéden kívül a kommunistaGerencsér Miklóst választották, aki pedig, újságíróként szakmailagnélkülözhetetlennek tűnt a mérnöki végzettségű Kocsár mellett. 62Gerencsér igyekezett megakadályozni, hogy a sajtó és a szolnoki rádió azáltala túlzottnak tartott követeléseket közölje, ezért személyét az egyetemisták56Uo.57SZML, XXIII. 4. 740/1957.58SZML, XXIII. 4. 80/1958.59SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 12. ő. e.60MOLNÁR János: A politikai struktúra változásai 1956 őszén Magyarországon. PárttörténetiKözlemények, 1988, 102. p.61SZML, XXXV. 61. f. 8. fcs. 1956. 3. ő. e.62PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.