CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

kezdődött, ezt Mesterházi Lajos író és Erdős Péter újságíró hozzászólása követte.Mesterházi és Erdős őszinte szavai bátorítólag hatottak a megjelent helyiértelmiségiekre, akik ezután maguk is el merték mondani véleményüket.A hozzászólók közül Kisfaludy Sándor, a megyei könyvtár igazgatójasérelmezte, hogy a közelmúltban az értelmiség jó szándékú kritikai észrevételeitfélremagyarázták és az ellenség hangjának bélyegezték. Szalay Jánosné, a szolnokiVarga Katalin Gimnázium igazgatónője a tanulók származás szerintimegkülönböztetése ellen emelt szót. Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeumigazgatója kifogásolta, hogy a tanácstagok nem képviselhetik őszinténválasztókerületük érdekeit. Az ankétról jegyzőkönyv nem maradt fenn, az errőlszóló újságtudósítás a felszólalók nevét nem minden esetben közli. Voltak, akikmég keményebben fogalmaztak. Egyikük az alkotmány második pontjánakmegváltoztatását indítványozta, amely kimondja, hogy a Magyar Népköztársasága munkások és parasztok állama, ehelyett a dolgozók állama meghatározástjavasolta, amely az értelmiségieket is magában foglalná (a megyei tanács vbelfogadta a javaslatot). Mások kifogásolták a szigorú cenzúrát, továbbá azt aszemléletet, mely szerint a magántulajdon bűn, magyarságunkról és a határon túlélők problémáiról pedig beszélni sem szabad 9 .Az éjfél után véget ért ankétot vidéken is értelmiségi vitaestek követték.Október 16-án a jászapáti gimnáziumban vitatták meg az értelmiségi határozatot ésa pedagógusok problémáit. Október 21-én, a karcagi értelmiségi gyűlésen márolyan követelések is elhangzottak, amelyeket máshol csak a forradalom kitöréseután mertek megfogalmazni. Filep István gimnáziumi tanár a szovjet csapatokkivonásának, kollégája, Csávás István a kötelező hitoktatás visszaállításánakszükségességét hangoztatta 10 .Az értelmiségi ankétokon a párt- és tanácsi funkcionáriusok közül csakkevesen vettek részt. A jászapáti gyűlésen pl. csak a tiszasülyi vb-elnök jelent meg,noha valamennyi járási és községi vezetőt meghívták.A politikai fellazulás a Szolnok Megyei Néplap néhány kritikus, ironikushangvételű cikkében is nyomon követhető, mivel bírálták a rendszer kirívófonákságait. A szeptember 23-i számban Dávid Ferenccel, a népfront országostitkárával készült riport jelent meg, amelyben Dávid kifejtette, hogy anépfrontbizottságok munkájába be kell vonni a közéletből kiszorított kisgazda,szociáldemokrata és parasztpárti, demokratikusan gondolkozó személyeket 11 .Az MDP KV 1956. júliusi határozatai az államigazgatási szervekre semmaradtak hatás nélkül. Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács VégrehajtóBizottságának elnökhelyettese október 12-én a megyei vb-ülésen öt és féloldalasjelentést terjesztett elő az értelmiség helyzetéről és a KV-határozat alapján Szolnokmegyében kidolgozott intézkedési tervről. A súlyos problémákat meglepőennyíltan és őszintén részletező jelentés első sorai hangsúlyozzák, hogy a megyeértelmiségi dolgozói örömmel üdvözlik és magukénak vallják a KV elviállásfoglalását, amely szerint fel kell lépni az értelmiség lebecsülése és amunkásosztály vezető szerepének, illetve a munkás-paraszt szövetségnek torzértelmezése ellen. Ezt aggasztó esetek felsorolása követi az értelmiségmindennapossá vált megalázásáról, a funkcionáriusok gátlástalan és durva9Szolnok Megyei Néplap, 1956. október 23.10SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 1. ő. e.11Szolnok Megyei Néplap, 1956. szeptember 23. Dávid Ferenc 1950-től az MDP SzolnokMegyei Bizottságának első titkára volt, ahonnan 1956 nyarán távozott, miután a HNFOrszágos Tanácsának titkárává választották. Dávid a párt Nagy Imre nevével fémjelzettreformszárnyához tartozott.