CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

AZ 1956-OS FORRADALOM SZOLNOKMEGYEI ESEMÉNYEINEK ÁTTEKINTÉSESzolnok megye gazdasági, társadalmi és politikaiviszonyainak jellegzetességeiJász-Nagykun-Szolnok megye viszonylag új közigazgatási egységnekszámít, amelyet 1876-ban hoztak létre a kisbirtokosok által lakott Jászság ésNagykunság, valamint a nagybirtokokat is magában foglaló Külső-Szolnok megyeirészek egyesítésével. Kisebb területi változtatások után, 1950-1989-ig a neveSzolnok megye volt. A megye birtokszerkezetében, társadalmi viszonyaiban éspolitikai jellegében egyaránt heterogén maradt, s mindvégig meghatározó szerepetjátszott Jászberény és Szolnok ellentéte.Az 1945. évi nemzetgyűlési és az 1947. évi országgyűlési választásokon 51,2,illetve 28%-os eredménnyel a Független Kisgazdapárt győzött, s a párt 1947. évi69,6%-os jászberényi eredménye országos viszonylatban is kiemelkedett. Az MKP1945-ben csak Kisújszálláson szerzett relatív többséget, megyei szinten 1945-ben aválasztók 23%-a, 1947-ben pedig csak 22,14%-a szavazott a kommunista pártra,noha 1947-ben kékcédulás visszaélésekre a jászsági falvakban tömegesen kerültsor. Az országos eredményeknél sokkal sikeresebben szerepelt a NemzetiParasztpárt (1945-ben 10,5%, 1947-ben 13,6%), míg a tipikusan agrár jellegűmegyében a Szociáldemokrata Pártnak Szolnok kivételével viszonylag csekély volta szavazótábora. Ezért a szociáldemokraták 1945-ben 13,7, 1947-ben mindössze8,7%-os eredményt értek el. 3A megye gazdasági-társadalmi viszonyainak alakulásában meghatározójelentősége volt a szövetkezetesítésnek. Az első termelőszövetkezetek tagsága itt iszömmel nincstelenekből és újonnan földhöz juttatottakból állt, akik nemrendelkeztek megfelelő mezőgazdasági szakismerettel és termelésitapasztalatokkal, sőt elegendő igavonó állattal sem, ami eleve lehetetlenné tette asikeres gazdálkodást. Az első erőszakolt szövetkezetesítési kampány 1950 nyaránbontakozott ki, egyidejűleg a tsz-földek tagosítása is megkezdődött. Szolnokmegye a tagosított területek nagyságát és a begyűjtési verseny eredményeittekintve országosan az első helyre került, ezért a tsz-szervezés mintaterületénektekintették. Az MDP II. kongresszusának kezdetére, 1951 február 15-re Túrkeve80%-ban szövetkezeti város lett, nem sokkal később Mezőtúr, Kisújszállás ésKarcag is elnyerte ezt a címet. A négy városban 60 csoport működött aszántóterület 71%-án és mindössze 641 egyéni gazda maradt. A kollektivizálássikeréhez nagyban hozzájárult a nagykunsági rizsföldeken már 1945 előtt kialakultközös művelés. A négy város téeszeinek óriási állami támogatást juttattak. Aszövetkezetek központi állami támogatásból építettek istállókat és magtárakat,működésükhöz hatalmas hiteleket kaptak 4 . Ám a minta-tsz-ek rosszulgazdálkodtak, a hiteleket nem tudták visszafizetni, és 1956-ra tetemes adósságothalmoztak fel.3UNGOR Tibor: A felemelkedés útján. Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat, Szolnok, 1971, 50-51. p.; HUBAI László: Magyarország XX. századi választási atlasza 1920-2000. II. kötet,Választókerületi Adattár, Bp., Napvilág Kiadó, 2001. 161; 165; 185; 189. p.4NOVÁK László (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve. H. n. CEBA Kiadó, 1998.51-52. p.