CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

iránt. Az érdeklődők oly sokan voltak, hogy a bírósági épületből átalakítottegyetem dísztermében nem fértek el, a kintrekedtek a folyosón állva, hangszórónhallgatták a vitát 14 .A diákság speciális problémáiról a szó hamarosan politikai síkra terelődött,a felszólalók a pártvezetés hibáit ostorozták. A gyűlésről készült pártbizottságijelentés szerint nagyon parázs hangulat alakult ki, ahhoz hasonló, mintBudapesten a Petőfi Körben. Nemcsak egyetemi hallgatók és oktatók, hanemmások is részt vettek az összejövetelen. A Szigligeti Színházból Lengyel Jánosszínész és Völgyesi Miklós, a színház világosítója jött át. Budapestről Gál Zsuzsát,a Szabad Ifjúság munkatársát küldték le, hogy tudósítson az eseményről. GálZsuzsa a gyűlés közben telefonon értesült lapja szerkesztőségétől a fővárosieseményekről, a tömegtüntetésről és a tűzharcról. Gál Zsuzsa továbbadta a híreket,a rádión felhangosították a Gerő-beszédet, amely csak olaj volt a tűzre. A gyűlésalatt telefonáltak a szegedi egyetemisták, akik felszólították szolnoki társaikat,hogy rendezzenek szimpátiatüntetést a lengyel diákok mellett. Hamarosan GelleiKornél színész és Klein Sándor színházi alkalmazott áthívta a diákokat aszínházba. A hallgatók Szabó Lajos tanársegéddel, az egyetemi kar párttitkárával,a két színésszel és két színházi alkalmazottal vonultak át 15 .21-22 óra körül járhatott az idő, amikor a szovjet tankok Szolnokon keresztülmár Budapest felé vonultak. A Marica grófnő harmadik felvonása közben érkeztekmeg a színházba, ahol az előadást azonnal leállították és egy nemzetiszínűzászlóval a színpadra vonultak. Lengyel ezekkel a szavakkal fordult anézőközönséghez: „amíg Önök nyugodtan szórakoznak, addig Pesten kitört aforradalom. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, a rádiónál könnygázbombákathasználnak az államvédelmi csapatok, és a védtelen tömegbe lőttek. Ezután akarmester intésére a zenekar a Himnuszt kezdte játszani, amelyet a nézők és aszínpadon lévők együtt énekeltek. Majd Varga D. József, a színház népszerűbonvivánja elszavalta a Nemzeti dalt. 16 Szolnokon kitört a forradalom…Október 24-én és 25-én a megyeszékhelyen kisebb tüntetésekre került sor, devidéken látszólag teljes volt a nyugalom. A lakosság a rádiót hallgatta, azonban azavaros, egymásnak ellentmondó hírek alapján senki sem látott tisztán.A forradalom híre teljesen váratlanul érte a helyi párt- és tanácsi szerveket.Bizonytalanságukat csak növelték az országos pártvezetéstől és a kormánytólérkezett ellentmondásos, a valós helyzet félreismerésén alapuló utasítások. KálmánIstván, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára a helyzet kiértékelése céljábólmár október 23-án összehívta a helyi pártvezetőséget. Az ülésen elhatározták, hogya megyei, városi és járási pártbizottsági alkalmazottakat mintegy nyolcvan főtfelfegyvereznek, hogy fegyveresen őrizzék a pártszékházakat a megyében. 17A megyei pártbizottság megbízásából Csáki István harmadtitkár napontakétszer jelentést küldött az MDP KV-nek a Szolnok megyei eseményekről, amelyeka helyi pártszervek teljes tájékozatlanságáról és tehetetlenségéről tanúskodtak. Azelső jelentés a legnagyobb szolnoki üzem, a MÁV Járműjavító pártszervezeténeknyilatkozatát tartalmazza, melynek szövege szerint a dolgozók egy emberkéntelítélik az ellenforradalmi erők fasiszta provokációját és követelik, hogy az értelmi14MEFESZ: Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége; – SZML, XXV. 1. f. 2. fcs. 1957.31. ő. e.; Pest Megyei Levéltár (PML), Pest Megyei Bíróság, büntetőperek. XXV. 2/b.1912/1957.; Államigazgatási Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL), X-150376. 134. p.15SZML, XXXV. 1 f. 2. fcs. 1957. 31. ő. e.16Uo.17PML, XXV. 2/b. B. 1912/1957.