CSEH GÉZA - Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár

községi forradalmi tanácsot alakítottak. 37 A Szolnoktól távoli községek közüloktóber 26-án egyedül Kunhegyesen alakult forradalmi tanács. 38Október 27-én és 28-án már megyeszerte megalakultak a munkástanácsok azüzemekben és az intézményekben, sőt a tsz-ekben is, és szinte minden községben,városban létrejöttek a forradalmi tanácsok. A munkástanácsok és a forradalmitanácsok megválasztására maga a megyei pártbizottság hívta fel a lakosságot. 39Ezekben a napokban a legtöbb településen tüntetésekre, felvonulásokra,népgyűlésekre került sor és általában ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket is.A nagygyűlések szervezését és a forradalmi tanácsok megválasztását a községekegy részében és a városokban, maguk a helyi párttitkárok kezdeményezték amegyei pártbizottság utasítása alapján. Ezzel, a forradalmi szervekben a pártbefolyását szerették volna biztosítani, hogy az események irányítását kézbentarthassák. Egyes községekben, mint pl. a Szolnoki járáshoz tartozó Rákóczifalvánés Tiszavárkonyban annyira erősen érvényesült a párt- és az állami szervekbefolyása, hogy a forradalmi tanácsok tagjait majdnem kivétel nélkül a volttanácstagokból választották meg. 40A fővároshoz közel eső agrármegyéből, rendkívül nagy mennyiségűélelmiszer szállítmánnyal segítették Budapest lakosságát. 1956. november 13-igállítólag 600 gépkocsival szállítottak élelmiszert Budapestre. Naponta 60-70 mázsakenyeret, zsírt, húst, lisztet és tejterméket juttattak el a megyéből a fővárosba.Egyes települések, pl. Karcag város rendszeres tejszállítmánnyal segítette Budapestlakosságát, és egyedül a Rizshántoló Malomból 40 mázsás adományt küldtek afővárosba. A Törökszentmiklósi Gőzmalom és a Baromfifeldolgozó Vállalat, ajászsági és a tiszazugi tsz-ek, állami gazdaságok ugyancsak többször indítottakélelmiszerrel megrakott teherautókat. 41 A Budapestnek nyújtott Szolnok megyeisegítséget éppen a viszonylagos nyugalom és konszolidált helyzet tette lehetővé.A lakosság támogatta a forradalmi szervek megalakulását akkor is, ha aznéhány helyen csupán formális volt és a régi tanács végrehajtó bizottságaműködött tovább új elnevezéssel. Kivételt talán csak a Tiszafüredi járáshoz tartozóNagyiván képezett, ahol egészen különös módon alakultak az események. Itt mégformális változásokra sem került sor, mivel a lakosság nagy részének bizalmátélvezve, a régi községi vezetés mindvégig szilárdan kezében tartotta a hatalmat.1956. október 24-től a tsz-tagok vadászpuskával felfegyverkezve, lovon járőröztekéjjelenként a faluban. A szovjet hősi emlékműhöz fegyveres őrséget állítottak, ígyazt csak november 3-án éjjel döntötték le. Október 27-én a megyei pártbizottságinstrukciójának megfelelően Andrássi József községi párttitkár javasolta, hogymásnap tartsanak népgyűlést, ahol megválasztják a községi forradalmi tanácsot. Ezellen a Vörös Csillag Tsz vezetői tiltakoztak és az október 28-án megtartott gyűléstmegzavarták, a résztvevőket megfélemlítették. 42 Bár a forradalmi tanács mégismegalakult, negyven kommunista a tsz-ből és a forradalom idején is zavartalanultovábbműködő községi pártszervezetből felkereste Csőke Jánost, a testületmegválasztott elnökét. Megfenyegették és kicsikarták tőle az ígéretet, hogy lemondtisztségéről. Másnap hetven tsz-tag vonult a községházára, ahol az éppen ülésezőforradalmi tanács tagjait ugyancsak megfenyegették és Csőke Jánost velük is37ÁBTL, V-150377. 196. p.38ÁBTL, V-150376/1. 296. p.39A Nép Lapja, 1956. október 27.40SZML, XXIII. 4. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Titkárság, titkosügykezelésű iratok, 0019/1957.41PIL, 290. f. 1. fcs. 79. ő. e. 78. folio; Filep István: Karcag, 1956. Karcag, Karcag VárosÖnkormányzata, 1997. 21. p.42SZML, XXXV. 61. f. 1. fcs. 1956. 9. ő. e.