Föld alatti vizek mélyén - MEK

Kedvem az van, de a víz nem változik. Túl nagy víztömeg van a tóban, semhogy ki lehetnevárni, amíg kicserélődik. Így aztán elhatározom, hogy elúszom a falig, és addig megyek lemellette, míg az aljára nem érek. A zavaros vízben a búvár nem képes érzékelni, hogy jobbravagy balra, előre vagy hátra mozog. Azt azonban a fülén és tüdején jól érzi, hogy süllyed vagyemelkedik.A fenti módszert követve indulok el. Lámpámat minden zavarosság ellenére égetem, merthátha tiszta vizet találok valahol. Alálendülök. Leérek a fenékre, s kicsit megpördülök. A telefondrótnem feszes, hirtelen nem tudom, merre van ki, merre van be. Tapogatódzom, aztánarra a következtetésre jutok, hogy úgysem találok semmit ebben a feketeségben. Beszólok atelefonba, hogy „jövök ki”, és elindulok függőlegesen fölfelé. Fölfelé úszva – legnagyobbcsodálkozásomra – tisztul a víz, megpillantom a sziklafalat magam mellett... Egyszer csakvisszaránt a telefonzsinór. Biztosan beleakadt egy kiugróba. Kelletlenül „fejre állok”, beleújra a zavarosba! Tapogatom a fal mentén, hol akadt el. Leérve az aljára érzem, hogy átbukikalatta, és megy tovább! Ekkor értem meg, hogy én már a túloldalon vagyok, ezért tiszta a vízföljebb. Gyerünk föl újra! Szólok: „Átértem, eresszétek!” Úszom fölfelé. Hat méter mélyenvagyok. Csak legyen levegős terem! Még két méter. Kibukkanok. Keskeny, hosszú hasadékvégében vagyok, a falak a fejem fölött alacsonyan záródnak. Két könyékkel kitámaszkodom afalra, uszonyos lábaimnak próbálok a víz alatt valami állást találni, aztán a csutorát kiköpveelmesélem, hogy mit látok:– Szemben a hasadék túlsó végén folytatódik a járat...– ...– Nem, innen nincs tovább levegős járat. Függőleges falú, zárt hasadék. Fejem fölött 15–20cm-es cseppkő lóg.Rövid tanakodás után úgy döntenek, hogy biztosítóm, Ember Sándor átjön, és megnézi atovábbiakat. Várok. Lassan hűvös kezd lenni így nyakig a vízben. Gumiruha ide vagy oda, eztnem tíz fokos vízhez tervezték. Végre Sándor átér, megkapaszkodik, körülnéz. Aztán eloldjamagát az útmutató telefondróttól, ami rajtam ér véget, és végigússza a felszínen a hasadékot.Sajnos, a túlsó vége is víz alá hajlik. Egy kicsit lebukik, lenéz, aztán visszajön, és azt mondja:– Talán van valami, de csak vezetőkötéllel szabad továbbmenni. Menjünk ki, kint a többiekkelmegbeszéljük. Itt most úgysincs mit csinálni.55