Teljes szöveg (PDF) - Matarka

A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82 . kötet (2011)
Recens karsztosodás Magyarországon
Veress Márton
egyetemi tanár, dékán
NYME Természettudományi Kar
vmarton@ttk.nyme.hu
A tanulmány néhány magyarországi karsztterület napjainkban végbemenő formaképződését
mutatja be 5 esettanulmányban. Az első esettanulmány a Balfi-tönkön végbemenő omlási folyamattal,
a második a bakonyi karszt szurdokainak fejlődésével foglalkozik. A harmadik és negyedik a Bakony-
és Bükk hegységek fedőüledékein végbemenő formaképződéssel, az ötödik a bükfürdői meleg víz
kiválásait mutatja be.
1. Bevezetés
Magyarország területének 1,5%-án fordulnak elő a felszínen karsztos
kőzetek. Magyarország karsztos (vagy részben karsztos) hegységei a következők:
Bükk hegység, Aggteleki-hegység, a Dunántúli-középhegység (Bakony-hegység,
Vértes-hegység, Gerecse-hegység, Pilis-hegység, Budai-hegység), Mecsekhegység,
Villányi-hegység, Balfi-tönk (1. ábra). A Dunántúli-középhegység és a
Mecsek-hegység jelentős része fedett karszt. A Bükk-hegységben és az Aggtelekihegységben
előfordulnak autogén, allogén és fedett karsztos foltok is.
1. ábra: Magyarország karszt területei (1-10) és egyéb említett területei (11-13)
Jelmagyarázat: 1. Bakony-hegység, 2. Vértes-hegység, 3. Gerecse-hegység, 4.
Pilis-hegység, 5. Budai-hegység, 6. Mecsek-hegység, 7. Villányi-hegység, 8. Balfi
tönk, 9. Bükk-hegység, 10. Aggteleki-hegység, 11. Kőszegi-hegység, 12. Káli
medence, 13. Bükfürdő
271

2. Recens karsztosodás
272
Recens karsztosodás Magyarországon
Recens a karsztosodás, ha a karsztosodási folyamatok valamely
karsztterületen jelenleg is hatnak. Ezek a folyamatok lehetnek elsődlegesek és
másodlagosak. Az elsődleges recens karsztos folyamatok közt az oldódás, a
barlangokban végbemenő erózió és a kicsapódások említhetők. Közülük az oldás a
legváltozatosabb. Így elkülöníthető a csapadékvíz által okozott oldás, a talaj alatti
oldás, a karsztvízszint alatti oldás (keveredési korrózió, ill. turbulens áramlás
hatása), valamint a termálvizes oldás. Az oldás lehet másodlagos recens karsztos
folyamat (pl. eróziós barlangokban). Az elsődleges karsztos folyamatok
másodlagos vagy nem karsztos folyamatokat gerjeszthetnek. Ilyen nem karsztos
folyamatok, pl. az omlások (barlangokban és fedett karsztokon),
üledékelszállítások, áthalmozódások (barlangokban, ill. fedett karsztokon a
csapadékvíz által), feltöltődések, a fedőnek a süllyedése szuffúzióval (fedett
karsztos mélyedésekben).
3. A recens karsztosodás zónái
3.1. A felszínen
- Epigenetikus völgyek mélyülnek a mészkőbe karsztjainkon. Ezen völgyek
mészkőbe vágódott szakaszai szurdokos jellegűek.
- A kőzethatároknál kifejlődött víznyelők barlangjai eróziósan fejlődnek. Ilyen
rendszerek főleg a Bükk-hegységben, és az Aggteleki-hegységben (Baradlabarlang)
fordulnak elő (JAKUCS 1971).
- A karrok kevésbé jelentősek a magyarországi karsztokon. Talajalatti
karrosodással hasadékkarrok és madáritatók képződnek. Mésztartalmú kőzetekben
a talaj elborítás szintjében színlők (pl. a Kőszegi-hegységben) alakulnak ki (1. ábra,
Veress et al. 1998). Az amorf kovát tartalmazó homokköveken főleg madáritatók
(Káli-medence, Balatonfelvidék, 1. ábra) képződnek (VERESS-KOCSIS 1996).
A másodlagos, ill. nem karsztos felszíni folyamatok és formáik a következők.
- Átalakult víznyelő (víznyelő dolina)
Valamely völgy víznyelője a völgyi kőzethatár mentén alakult ki. A vízfolyás
bevágódása miatt a völgyi kőzethatár hátrált. Újabb víznyelő alakult ki. A korábbi
víznyelő töbörré alakult (HEVESI 1990). A töbörré alakult víznyelő oldással
fejlődik. E formák az Aggteleki-hegység és a Bükk-hegység epigenetikus
völgyeiben fordulnak elő.
- Korróziós völgyek
Az epigenetikus völgyek egyik változata ma már száraz völgy. A száraz völgyek
jelenleg gyakran korróziósan fejlődnek. E formák mállási maradékkal részben
kitöltöttek. Ilyen korróziós átöröklődött völgyek gyakoriak az Aggtelekihegységben
(ZÁMBÓ 1998).

Veress Márton
- Omlásos formák
A magyarországi karsztokon a szakadéktöbrök nem gyakoriak. Omlással létrejövő
kis méretű formák azonban igen. Ilyen formák ma is képződnek. Ennek során a
felszínhez közeli üregek vékony mennyezetei omlanak be. Kisméretű, néhány m-es
átmérőjű omlással képződő töbrök fordulnak elő, ill. képződnek a Bakonyhegységben
(Veress 2000), ill. a Balfi tönkön (PRODÁN-VERESS 2006).
3.2. Az epizóna karsztos jelenségei
- Fedetlen karszton
Fedetlen karszt epizónájában az oldódást főleg a talajból származó víz okozza.
Ekkor a törésekbe beszivárgó víz oldóhatására a kőzet aprózódik (VERESS-PÉNTEK
1996). A törmelék oldódása során a felszín alacsonyodik. A pusztulásnak
leginkább kitett helyeken oldódásos dolinák képződnek.
- Fedett karszton
A fekün, ahol a fedő vékony kürtők képződnek. A kürtőknél létrejött anyaghiány a
fedőre is átöröklődik. E helyeken fedett karsztos mélyedések képződnek (VERESS
2000).
3.3. A vadózus zóna karsztos jelenségei
A vadózus zónában eróziós barlangképződés történik (ld. fentebb). A fedett
karsztok epikarsztjának a kürtői a vadózus zónába mélyülve is képződnek.
3.4. Epifreatikus és freatikus zóna karsztos jelenségei
A karsztvízszint alatt különböző méretű és alakú üregek képződnek, míg a karszt
peremén forrásbarlangok jönnek létre. Ezen üregek keveredési korrózió, valamint
turbulens áramlás során jönnek létre. Az üregképződés zónája a különböző
hegységekben eltérő, mivel a karsztvízszint a hegységekben eltérő magasságokban
van.
4. Mészkiválások
A mészkiválások létrejöhetnek áramló vízből a felszínen, vagy barlangokban
(mésztufa), csepegő vizekből a vadózus zóna és az epifreatikus zóna barlangjaiban
(cseppkövek) és a stagnáló karsztvíz övében. Magyarország legnagyobb ma is
fejlődő mésztufa kúpjai és mésztufa gátjai a következők: Szalajka-völgy (Fátyolvízesés,
Bükk-hegység), Szinva-vízesés (Szinva-völgy, Bükk-hegység), Bolyamérforrásnál,
Kecskekút-forrásnál, Jósva-forrásnál és a Jósva-patak medrében
(Aggteleki hegység, Sásdi 2005), a Melegmányi-völgyben (Mecsek-hegység).
Kisebb mésztufa képződmények a Bakony-hegységben (Kerteskői-szurdok) ill. a
Balaton-felvidéken is (Koloska-völgy, Király-völgy) előfordulnak.
273

5. Esettanulmányok
274
Recens karsztosodás Magyarországon
5.1. 1. esettanulmány
A Balfi-tönk a Fertő-tó közelében található. Felszínén kis mélységű, néhány
száz méteres átmérőjű mélyedések (uvalák) vannak. Ezek a formák Lajta
mészkőben alakultak ki. A mélyedések peremén kis méretű, meredek oldalú töbrök
fordulnak elő, oldalukban barlangokkal. A mélyedésektől néhány méterre a felszínhez
közel üregek mutathatók ki a kőzetben. Az uvalák jelenleg is növekednek. Az
üregek mennyezete beomlik. Ha az üreg közel van egy uvalához a kialakuló töbör
területe növeli az uvala kiterjedését. Később újabb üreg mennyezete vékonyodik ki.
Ennek a mennyezete is beomlik. Emiatt az uvalák újabb és újabb üregek
pusztulásával folyamatosan szélesednek (PRODÁN-VERESS 2006).
2. ábra: A Tábla-völgy (Bakony-hegység) talpán kialakult depresszió térképe
(Veress 2006)
Jelmagyarázat: 1. szintvonal, 2. VESZ mérés helye, 3. szelvény nyomvonala, 4.
karsztos mélyedés jele, 5. karsztos mélyedés

Veress Márton
5.2. 2. esettanulmány
A Bakony-hegységben jelentős kiterjedésű térszíneket borít fedőüledék. Ez
főleg kavicsot és agyagot tartalmaz (Csatkai Kavics Formáció). Ezen térszínek
vízfolyásai így jelentős mennyiségű vizet szállítanak a mészkőben kialakult
völgyszakaszokba. Ezek a hegység szurdokai (pl. Kerteskői-szurdok, Ördög-árok).
E szurdokok talpa a karsztvízszint felett van. Ezért a szurdokokon átfolyó víz egy
része elszivárog. E szurdokok a bakonyi karszt víznyelői (JASKÓ 1961, VERESS
2000). Az elszivárgó víz üregeket hoz létre. A bevágódó vízfolyás az üregeket
részben elpusztítja, részben felnyitja. Ily módon az üregek elősegítik a szurdokos
völgyszakaszok folyamatos mélyülését napjainkban is (VERESS 1980, 2000).
5.3. 3. esettanulmány
A Bakony-hegység karsztos kőzeteire vízáteresztő üledékek is települtek. E
helyeken fedett karsztok fejlődtek ki. Ahol fedett karsztos mélyedések alakulnak
ki, a fedőüledék ezek környezetéből e formák közvetítésével a karsztba szállítódik.
Ennek eredményeként a fedőben nagy átmérőjű, kis mélységű, zárt formák
képződnek (depresszió a fedőüledékben, VERESS 2006, 2007). Ilyen formát
mutatunk be a 2, 3 ábrákon a Tábla-völgy egy talprészletéről (VERESS 2006).
3. ábra: A depresszió üledékei és a feküje az A-A’ szelvény mentén (Veress 2006)
Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. mészkőtörmelék (agyagos), 3. lösz (homokos, vagy
mészkőtörmelékes), 4. lösz (agyagos-iszapos), vagy mészkőtörmelékes agyag, 5. agyag,
6. VESZ észlelési hely, azonosítási számmal, 7. összlet geoelektromos ellenállása
(Ohm), 8. geoelektromos összlet talpmélysége (m), 9. VESZ mérés kb. behatolása, 10.
geoelektromos összlethatár, 11. fedett karsztos mélyedés jele, 12. kürtő, 13.
szingenetikus (szingenetikus a karsztos forma, ha a fedőn kialakult mélyedés egyidős a
fekü kürtőjével), magaslat felett kialakult fedett karsztos mélyedés, 14. posztgenetikus
(posztgenetikus a karsztos forma, ha a fedőn kialakult mélyedés fiatalabb, mint a fekü
kürtője), magaslat felett kialakult fedett karsztos mélyedés; posztgenetikus
kialakulására utal, hogy járatában üledék kitöltésnél létrejövő formák fordulnak elő.
275

276
Recens karsztosodás Magyarországon
5.4. 4. esettanulmány
A Bükk-hegység epigenetikus völgyeiben főleg a pleisztocénben víznyelők
alakultak ki. A Nagy-Mező egyik vakvölgye és víznyelője feltöltődött. Feltöltött
részlete fedett karsztot képez jelenleg. Fedett karsztos formái a kitöltés anyagát a
karsztba továbbítják (VERESS-ZENTAI 2007). Ezáltal fokozatosan kitakaródik az
egykori vakvölgy napjainkban (4, 5. ábra).
4. ábra: A Nagy-Mező (Bükk-hegység) részben exhumálódott vakvölgye (Veress-
Zentai 2007)
Jelmagyarázat: 1. szintvonal, 2. sziklafal, 3. kőzetkibúvás azonosítási számmal, 4.
VESZ észlelési hely azonosítási számmal, 5. szelvény nyomvonala, 6. karsztos
mélyedés jele, 7. út, 8. kerítés, 9. a fedőüledék határa, 10. fedőüledék, 11. vízáramlás
5.5. 5. esettanulmány
A Vas-megyei Bük falu fürdőjének termálvize magas CO2 tartalmú. A víz,
amelyet fúrással tártak fel 1004-1282 m közötti mélységből származik. A víz
hőmérséklete eredetileg 57 o C volt. A víz jelenleg 4 kútból kerül a felszínre. Igen
magas, de változó a Na + -ion és a Ca 2+ -ion tartalma. Így az I. kútban a Na + -ion
1957-ben 566,26 a Ca 2+ -ion tartalom 428,8 mg/l, míg a Na + -ion tartalom 1995-ben

Veress Márton
3400 mg/l, a Ca 2+ -ion tartalom 250 mg/l volt. A víz Ca 2+ -ion tartalma a fürdő
medencéinek különböző részein (falakon, párkányokon, vízlevezető árkokban)
kicsapódik. Különböző alakzatok jönnek létre áramló vízből és nem áramló vízből.
Legváltozatosabb formák kismélységű, áramló vízből képződnek (VERESS 1997).
Így a medencék párkányán a túlfolyó vízből félmedencék és sík peremű zárt
medencék képződnek (1. kép). A medencék vízlevezető árkaiban keskeny peremű
medencék alakulnak ki (2. kép).
1. kép: Egy fürdőmedencét határoló párkány kiválásformái (Bükfürdő)
Jelmagyarázat: 1. fürdőmedence, 2. párkány, 3. vízelvezető árok, 4. kiválásmentes
párkányrész, 5. kiválásfoltok zónája, 6. félmedencék (nyitott forma) zónája a
kiváláson, 7. csatornák a kiválásban, 8. nagyméretű sík peremű medencék zónája,
9. közepes méretű sík peremű medencék zónája, 10. kisméretű, sík peremű
medencék, 11. fecskefészekszerű kiválásformák zónája
2. kép: Közepes méretű, keskeny peremű medencék a fenti képen látható
fürdőmedence vízlevezető árkában
Jelmagyarázat: 1. kiválásban képződött meder
277

278
Recens karsztosodás Magyarországon
5. ábra: A vakvölgy üledékei és a feküje az A-A’ szelvény mentén (Veress-Zentai
2007)
Jelmagyarázat: 1. mészkő, 2. mészkőtörmelék (agyagos), 3. lösz (agyagos-iszapos),
vagy mészkőtörmelékes agyag, 4. lösz (homokos, vagy mészkőtörmelékes), 5. VESZ
mérés helye és azonosítási száma, 6. összlet geoelektromos ellenállása (Ohm), 7.
geoelektromos összlet talpmélysége (m), 8. VESZ mérés kb. behatolása, 9.
geoelektromos összlethatár, 10. mészkőelőbukkanási hely azonosítási számmal, 11.
fedett karsztos mélyedés jele, 12. szingenetikus, magaslat felett kialakult fedett
karsztos mélyedés
E formák változatos méretűek és keskeny gerincekkel határoltak (VERESS 1997,
1998).

Irodalom
Veress Márton
HEVESI A. (1980): Adatok a Bükk-hegység negyedidőszaki ősföldrajzi képéhez – Földr. Közl. 110 p.
540-550.
JAKUCS L. (1971): A karsztok morfogenetikája – Akadémia Kiadó, Budapest 310 p.
JASKÓ S. (1961): A balatonfelvidéki és észak-bakonyi patakok vízhozamának kapcsolata a vízföldtani
felépítéssel – Hidr. Közl. 41 p. 75-85.
VERESS M.-SZABÓ L.-ZENTAI Z. (1998): Mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegihegységben
– Földr. Ért. XLVII. 4. p. 495-514.
VERESS M. (2000): Covered karst evolution in the Northern Bakony Mountains, W-Hungary
PRODÁN T.-VERESS M. (2006): Adalékok a Balfi-tönk felszíni karsztszerű képződményeinek
morfológiájához és kialakulásához – Karszt és Barlang I-II. p. 41-48.
VERESS M.-PÉNTEK K. (1996): Theoretical model of surface karstic processes – Zeitschrift für
Geomorphologie 40. 4. p. 461-476.
SÁSDI L. (2005): Az Aggtelek-Budabányai-hegység édesvízi mészkő előfordulásai – Karsztfejődés X.
BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, p. 137-151.
VERESS M. (1980): A Csesznek környéki völgyoldalak barlang-torzóinak vizsgálata – Karszt és
Barlang II. p. 65-70.
VERESS M. (1997): A Büki gyógyvíz kiválásformái – Vasi Szemle LI. 2. p. 179-190.
VERESS M. (1998): A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkőkiválás formáinak morfogenetikai
csoportosítása – Hidrol. Közl. 4. p. 214-222.
VERESS M. (2006): Adatok a Tési-fennsík két részletének fedett karsztosodásához _ Karsztfejlődés
XI., BDF, Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely, p. 171-184.
VERESS M. (2007): Adalékok az Eleven-Förtési töbörcsoport (Bakony-hegység) karsztosodásához –
Karsztfejlődés XII. BDF. Természetföldrajzi Tanszék, p. 171-192.
VERESS M.-KOCSIS Zs. (1996): A Szentbékállai kőtenger madáritatóinak morfogenetikai
csoportosítása – Proceedings 6 th International Symposium on Pseudokarst p. 90-97,
Galyatető
VERESS M.-SZABÓ L.-ZENTAI Z. (1998): Mésztartalomhoz köthető felszínfejlődés a Kőszegihegységben
– Földr. Ért. XLVII. 4. p. 495-514.
VERESS M.-ZENTAI Z. (2007): Karsztjelenségek minősítése a Bükk-hegység néhány mintaterületén a
mészkőfekü morfológiájának és a fedőüledék szerkezetének értékelésével – Karszt és
Barlang (in press)
ZÁMBÓ L. (1998): Felszínalaktani jellemzés – In: Boross G. (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park,
Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 70-96.
279