Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2. Recens karsztosodás<br />
272<br />
Recens karsztosodás Magyarországon<br />
Recens a karsztosodás, ha a karsztosodási folyamatok valamely<br />
karsztterületen jelenleg is hatnak. Ezek a folyamatok lehetnek elsődlegesek és<br />
másodlagosak. Az elsődleges recens karsztos folyamatok közt az oldódás, a<br />
barlangokban végbemenő erózió és a kicsapódások említhetők. Közülük az oldás a<br />
legváltozatosabb. Így elkülöníthető a csapadékvíz által okozott oldás, a talaj alatti<br />
oldás, a karsztvízszint alatti oldás (keveredési korrózió, ill. turbulens áramlás<br />
hatása), valamint a termálvizes oldás. Az oldás lehet másodlagos recens karsztos<br />
folyamat (pl. eróziós barlangokban). Az elsődleges karsztos folyamatok<br />
másodlagos vagy nem karsztos folyamatokat gerjeszthetnek. Ilyen nem karsztos<br />
folyamatok, pl. az omlások (barlangokban és fedett karsztokon),<br />
üledékelszállítások, áthalmozódások (barlangokban, ill. fedett karsztokon a<br />
csapadékvíz által), feltöltődések, a fedőnek a süllyedése szuffúzióval (fedett<br />
karsztos mélyedésekben).<br />
3. A recens karsztosodás zónái<br />
3.1. A felszínen<br />
- Epigenetikus völgyek mélyülnek a mészkőbe karsztjainkon. Ezen völgyek<br />
mészkőbe vágódott szakaszai szurdokos jellegűek.<br />
- A kőzethatároknál kifejlődött víznyelők barlangjai eróziósan fejlődnek. Ilyen<br />
rendszerek főleg a Bükk-hegységben, és az Aggteleki-hegységben (Baradlabarlang)<br />
fordulnak elő (JAKUCS 1971).<br />
- A karrok kevésbé jelentősek a magyarországi karsztokon. Talajalatti<br />
karrosodással hasadékkarrok és madáritatók képződnek. Mésztartalmú kőzetekben<br />
a talaj elborítás szintjében színlők (pl. a Kőszegi-hegységben) alakulnak ki (1. ábra,<br />
Veress et al. 1998). Az amorf kovát tartalmazó homokköveken főleg madáritatók<br />
(Káli-medence, Balatonfelvidék, 1. ábra) képződnek (VERESS-KOCSIS 1996).<br />
A másodlagos, ill. nem karsztos felszíni folyamatok és formáik a következők.<br />
- Átalakult víznyelő (víznyelő dolina)<br />
Valamely völgy víznyelője a völgyi kőzethatár mentén alakult ki. A vízfolyás<br />
bevágódása miatt a völgyi kőzethatár hátrált. Újabb víznyelő alakult ki. A korábbi<br />
víznyelő töbörré alakult (HEVESI 1990). A töbörré alakult víznyelő oldással<br />
fejlődik. E formák az Aggteleki-hegység és a Bükk-hegység epigenetikus<br />
völgyeiben fordulnak elő.<br />
- Korróziós völgyek<br />
Az epigenetikus völgyek egyik változata ma már száraz völgy. A száraz völgyek<br />
jelenleg gyakran korróziósan fejlődnek. E formák mállási maradékkal részben<br />
kitöltöttek. Ilyen korróziós átöröklődött völgyek gyakoriak az Aggtelekihegységben<br />
(ZÁMBÓ 1998).