Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Teljes szöveg (PDF) - Matarka
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Veress Márton<br />
- Omlásos formák<br />
A magyarországi karsztokon a szakadéktöbrök nem gyakoriak. Omlással létrejövő<br />
kis méretű formák azonban igen. Ilyen formák ma is képződnek. Ennek során a<br />
felszínhez közeli üregek vékony mennyezetei omlanak be. Kisméretű, néhány m-es<br />
átmérőjű omlással képződő töbrök fordulnak elő, ill. képződnek a Bakonyhegységben<br />
(Veress 2000), ill. a Balfi tönkön (PRODÁN-VERESS 2006).<br />
3.2. Az epizóna karsztos jelenségei<br />
- Fedetlen karszton<br />
Fedetlen karszt epizónájában az oldódást főleg a talajból származó víz okozza.<br />
Ekkor a törésekbe beszivárgó víz oldóhatására a kőzet aprózódik (VERESS-PÉNTEK<br />
1996). A törmelék oldódása során a felszín alacsonyodik. A pusztulásnak<br />
leginkább kitett helyeken oldódásos dolinák képződnek.<br />
- Fedett karszton<br />
A fekün, ahol a fedő vékony kürtők képződnek. A kürtőknél létrejött anyaghiány a<br />
fedőre is átöröklődik. E helyeken fedett karsztos mélyedések képződnek (VERESS<br />
2000).<br />
3.3. A vadózus zóna karsztos jelenségei<br />
A vadózus zónában eróziós barlangképződés történik (ld. fentebb). A fedett<br />
karsztok epikarsztjának a kürtői a vadózus zónába mélyülve is képződnek.<br />
3.4. Epifreatikus és freatikus zóna karsztos jelenségei<br />
A karsztvízszint alatt különböző méretű és alakú üregek képződnek, míg a karszt<br />
peremén forrásbarlangok jönnek létre. Ezen üregek keveredési korrózió, valamint<br />
turbulens áramlás során jönnek létre. Az üregképződés zónája a különböző<br />
hegységekben eltérő, mivel a karsztvízszint a hegységekben eltérő magasságokban<br />
van.<br />
4. Mészkiválások<br />
A mészkiválások létrejöhetnek áramló vízből a felszínen, vagy barlangokban<br />
(mésztufa), csepegő vizekből a vadózus zóna és az epifreatikus zóna barlangjaiban<br />
(cseppkövek) és a stagnáló karsztvíz övében. Magyarország legnagyobb ma is<br />
fejlődő mésztufa kúpjai és mésztufa gátjai a következők: Szalajka-völgy (Fátyolvízesés,<br />
Bükk-hegység), Szinva-vízesés (Szinva-völgy, Bükk-hegység), Bolyamérforrásnál,<br />
Kecskekút-forrásnál, Jósva-forrásnál és a Jósva-patak medrében<br />
(Aggteleki hegység, Sásdi 2005), a Melegmányi-völgyben (Mecsek-hegység).<br />
Kisebb mésztufa képződmények a Bakony-hegységben (Kerteskői-szurdok) ill. a<br />
Balaton-felvidéken is (Koloska-völgy, Király-völgy) előfordulnak.<br />
273
Change language