Ágazati teljesítménykövetelmények (pdf) - Felvi.hu

ponton nem osztja az ÁSZ-jelentés megállapításait, de az ágazatistratégia hiányával egyetért: 7„…Abban egyetértünk az összegzı jelentéssel, hogy az államoktatáspolitikájának kell állást foglalnia a köz- és felsıoktatásitehervállalásról. Mi is hiányoljuk ezt az oktatáspolitikai koncepciót, anormatív elvárásokra, szabályokra lebontható és a gazdálkodásszempontjából is mértékadó felsıoktatási stratégiát…”„…Ennek kapcsán mi is sérelmezzük a felsıoktatási stratégia hiányát, ésrendkívül károsnak tartjuk azt a magyarországi törvényalkotási gyakorlatot,hogy az országgyőlésben egyéni képviselıi indítványok alapján, a szakmaiszervezetekkel való egyeztetés és kodifikációs elıkészítés nélkül isszületnek döntések…”Bár az ÁSZ és az MRK véleménye a felsıoktatási stratégia hiányánakkérdésében egybeesik, véleményünk ennél árnyaltabb. Az egyesfelsıoktatási jogszabályok elkészítését megelızıen ugyanis készült számosátfogó stratégiai anyag, ezeket a felsıoktatás érdekelt fórumain széleskörőtársadalmi vitára is bocsátották (ezt maga az ÁSZ-jelentés is elismeri), bárezek a viták rendre azzal zárultak, hogy a stratégiai célok, feladatok (azadott fórumtól függı) különbözı részeivel szemben többnyireellenérzéseket fogalmaztak meg, így azok több-kevesebb figyelembevételenyomán az anyagok fokozatosan elvesztették eredeti karakterüket,konzisztenciájukat. De valamennyi ilyen anyag célja a készülı/módosítandófelsıoktatási törvény stratégiai megalapozása volt, és a törvényalkotó (hamásként nem, de egyéni képviselıi javaslatokkal) az eredeti koncepcióbólamit csak lehetett, beépített a jogszabályokba. 8 Ezt alátámasztó idézet aCSEFT-program „Bevezetés” c. fejezetébıl:„A Kormány a magyar felsıoktatás csatlakozását az Európai FelsıoktatásiTérhez egy új felsıoktatási törvény kidolgozásával és elfogadásával kívánjasegíteni. A törvény a képzési szerkezetnek a bolognai folyamatbólkövetkezı átalakításán túl olyan további jelentıs átalakításokat kíván afelsıoktatásban végrehajtani, amelyek lehetıvé teszik a képzési szerkezetátalakítását is. Így az intézmények státusának átalakítása, a finanszírozásrendszerének továbbfejlesztése és az intézmények irányításánakprofesszionalizálása az új törvény fıbb sarokkövei. Mindehhez szükségesátalakítani az állami irányítás jellegét is. Mindez azt jelenti, hogy egysajátos új törvény szükségeltetik, amely a jelenlegi állapotból egy majd 10éves folyamat során „átvezeti” a felsıoktatás egyes szegmenseit amegcélzott új irányokba. Az alábbiakban a törvény hátterét adó fejlesztési7 A Magyar Rektori Konferencia által felkért ad-hoc bizottság „ÁSZ jelentés elemzése” afelsıoktatás elıtt álló feladatok rendszerének összeállítása céljából, (MRK, 2009., 1-13.p.), 1. oldal, 2. oldal8 „A magyar felsıoktatás modernizációját, az európai felsıoktatási térséghez történıcsatlakozását célzó felsıoktatás fejlesztés koncepciója” (CSEFT-koncepció, szakmaivitaanyag, OKM-Budapest, 2003., 1-89. p.)11