átadniuk. Az oktatás tartalma azonban nem megfogható a<strong>teljesítménykövetelmények</strong> szempontjából, hiszen a hallgatónak valóátadhatóság miatt a hallgató által elfogadható adagokba kell szabdalni azt.A már említett értéknélküli üzleti kiválósági követelmények miatt ezek azadagok egyre kisebbek lesznek egyre kevesebbet követelve meg ahallgatótól (vö. modularizáció, választhatóság, kreditesítés, stb.). Azoktatásnak így arra kell ösztönöznie a hallgatót, hogy maga legyen képesadminisztrálni saját tudását (vö.: élethosszig tartó tanulás eszméje).Ez persze nem azt jelenti, hogy a kiválóságra törekvı felsıoktatásiintézményekben az oktatás nem számít, mert szorosan kötıdik azadminisztrációs logikához, mint ahogyan az oktatás kötıdött korábban akulturális reprodukcióhoz, azaz a nemzetállam által létrehozott kultúráhozszükséges egyedek létrehozásához. Mint említettük az oktatás nemhelyezhetı vissza központi tényezınek a felsıoktatásban, minekkövetkeztében az említett kizárólagosság a fenntartó, az oktató és hallgatórészérıl nem jöhet szóba privilegizált szempontként, azaz a tanítást nemtekinthetjük pusztán autonóm személyek önreprodukciójának.Pragmatikusan szemlélve az oktatási folyamatot magát a pedagógiát nemlehet megérteni az intézményi kontextus nélkül. Ez pedig magával vonjaazt is, hogy az oktatást nem lehet elválasztani a szélesebb társadalmiösszefüggésektıl de nem lehet alávetni sem elıre meghatározott éskülsıleg létrejött társadalmi kényszerként vagy kötelességként 18 . Mindezekfontos tényezıkként jelennek meg az ágazati <strong>teljesítménykövetelmények</strong>meghatározásánál.2.3. Funkciók, jellemzıkAz ágazati szintő <strong>teljesítménykövetelmények</strong> meghatározása érdekébenelıször is figyelembe kell vennünk azt, hogy intézményi szinten melykövetelményekhez rendelhetık mutatók, majd megvizsgáljuk, hogy ezenmutatók közül mely elemeket lehet és érdemes ágazati szintre aggregálni.Az intézményi szintő követelmények a „Javaslat az OKM és az államifelsıoktatási intézmények között létrejövı három éves fenntartóimegállapodásokban szereplı <strong>teljesítménykövetelmények</strong>re” címő FTTtanulmány alapján az alábbiak lehetnek:Az oktatási feladatok ellátása mentén jelentkezı<strong>teljesítménykövetelmények</strong> fı területeinek meghatározása során akiindulópontot az oktatás, képzés, szocializáció, ismeretterjesztés,tanácsadás és tartalmi, módszertani fejlesztés feladatok jelentették. Azegyes – a tevékenység teljesítményének leírására alkalmas – fı területek,mint dimenziók meghatározása azok jellemzıin keresztül történt meg. Azígy feltárt jellemzık követelménnyé alakítása célmátrix segítségével történtmeg, melynek keretében az oktatási tevékenység teljesítményét leíróterületek, dimenziók jellemzıit elemeztük a minıség, a hatékonyság és a18 Lyotard: La condition postmoderne és a különbözı francia reformtörekvések a franciafelsıoktatásban 68-ban és akár a bolognai folyamat hatására. Hasonló a helyzetAusztriában is a jelenlegi tüntetésekkel kapcsolatban.32
versenyképesség elvárásai tükrében. Az így definiált célmátrixból azonelemek azonosítása történt meg teljesítménykövetelményként, melyeket azintézmény közvetlenül befolyásolni képes.Az oktatási <strong>teljesítménykövetelmények</strong> fı csoportjai (területei) a szerintkerültek definiálásra, hogy mely (bemeneti, érték-hozzáadási és kimeneti)területek írják le, vagy befolyásolják leginkább az oktatáseredményességét.Az oktatás teljesítményét jellemzı bemeneti területként a felvételek, abeérkezı diákok kerültek meghatározásra. Az intézmény eredményességétmeghatározza, hogy a bemenetnél, mennyire felkészült, motivált, amajdani beválás tekintetében mennyire alkalmas diákok jelentkeznek azintézmény képzéseire. Fontos, hogy az intézmények tisztában legyenek afelvettek felkészültségének szintjével. Ehhez konkrét tevékenységre,eredményre, teljesítményre van szükség. A jelentkezések áttételesenmutatják az intézmény népszerőségét, minıségét, amely teljesítményévelvan összefüggésben, bár a felvételi szándék és az intézmény minıségecsak részben esik egybe, a magasabb felvételi pontszámhoz alacsonyabbhozzáadott érték járulhat. Az is tény azonban, hogy az alacsonyabb szintrılnagyobb fejlıdés érhetı el. Az intézménytıl elvárható, hogy valamennyifelvettbıl a lehetı legtöbbet kihozza.Az intézmény teljesítményét leíró értékhozzáadó tevékenységek, mintteljesítmény leírására két terület meghatározására került sor: hallgatóiteljesítmény, fejlıdés, elımenetel és lemorzsolódás, hallgatói transzfer;valamint a hallgatóra jutó ráfordítások.Hallgatói teljesítmény, fejlıdés, elımenetel és lemorzsolódás, hallgatóitranszfer: A hallgató teljesítménye, fejlıdése elımenetele az esetlegeslemorzsolódás, transzfer közvetlen összefüggésben van a tanítási funkciómilyenségével, az oktatás problémáival, a hozzáadott értékkel, esetlegesveszteségekkel. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jobb teljesítményt amagas bemeneti minıség és az alacsony követelmény is okozhatja, és alemorzsolódásnak, transzfernek számos olyan oka is lehet, amelyek nemfüggnek közvetlenül össze az intézmény teljesítményével. Az intézménynekmunkája során arra kell törekednie, hogy a belépett hallgató fejlıdésiüteme és szintje, elımenetele a lehetı legjobb legyen, a hallgatói nebukjanak ki, ne hagyják el.Hallgatóra jutó ráfordítások: Más oldalról az, hogy az oktatási cél, aminıségi eredmény elérhetı legyen a hallgatóra nézve oktatói és egyébmunkát, és anyagi ráfordításokat igényel. Ezek mennyisége és milyenségedöntı fontosságú az intézmény teljesítményére nézve, bár a nagyobbráfordítás nem jelent föltétlenül jobb hallgatói teljesítményt is. Ide értendıka tananyag, eszköz és teremhasználat, az oktatók mennyisége,felkészültsége, munka terhelése, az oktatás, tanulás, tanácsadás,együttmőködés, a módszerek, munkaformák, értékelés.33
- Page 1 and 2: FTTÁgazati teljesítménykövetelm
- Page 3: 1. BevezetıFelsıoktatási intézm
- Page 6 and 7: hallgatók (azaz: a diplomák) tén
- Page 8 and 9: endelkezésre álló, korlátozott
- Page 10 and 11: kinevezés, visszahívás, stratég
- Page 12 and 13: koncepció tervezete (munkaanyag 1.
- Page 14 and 15: az állami felsıoktatási intézm
- Page 16 and 17: Mindezekrıl azért célszerő rés
- Page 18 and 19: mint ahogy a stratégiai és operat
- Page 20 and 21: célszerő az ágazati irányítás
- Page 22 and 23: menedzsment a saját számára kial
- Page 24 and 25: képzettségüknek megfelelı munka
- Page 26 and 27: valamint a környezeti fenntarthat
- Page 28 and 29: ellenırzésére speciális minıs
- Page 30 and 31: - francia illetve szovjet modell: a
- Page 34 and 35: Végül az intézmény teljesítmé
- Page 36 and 37: [E] Végzık,képzettség,munkába
- Page 38 and 39: végezni, akár a felsıoktatás il
- Page 40 and 41: fejlıdéséhez: ezeket a követelm
- Page 42 and 43: A mutatók leírásánál bemutattu
- Page 44 and 45: • Nincs ilyen(3) A mutató neve:
- Page 46 and 47: • A felmérés kis mintán és sz
- Page 48 and 49: megvalósítását szerveznék meg.
- Page 50 and 51: 3. Kutatás, innovációAmióta a k
- Page 52 and 53: használatától (pl. doktori iskol
- Page 54 and 55: Ugyanakkor, az output oldalt nézve
- Page 56 and 57: leginkább a kutatás-fejlesztés e
- Page 58 and 59: Külsı szakmai értékelés, rangl
- Page 60 and 61: források köre, értéke. Az inté
- Page 62 and 63: diák.) Mivel kutatás nélkül nin
- Page 64 and 65: a számszerősíthetı kiválóság
- Page 66 and 67: Mivel az összehasonlítás az egye
- Page 68 and 69: efektetett energia, amelynek megté
- Page 70 and 71: evonásának. A hazai és uniós p
- Page 72 and 73: A hazai felsıoktatási és akadém
- Page 74 and 75: A javasolt indikátorok értelmezé
- Page 76 and 77: Nagy értékő, jól ellenırizhet
- Page 78 and 79: 4. GazdálkodásA gazdálkodási te
- Page 80 and 81: A gazdasági teljesítménynek ezek
- Page 82 and 83:
Végül a saját bevételek növelh
- Page 84 and 85:
Nehezebben megítélhetı a fenntar
- Page 86 and 87:
• milyen közvetlen ráfordítás
- Page 88 and 89:
4.4. Strukturáltság, prioritások
- Page 90 and 91:
• ösztöndíj és• felhalmozá
- Page 92 and 93:
A gazdálkodási adatok azonban a n
- Page 94 and 95:
tartományban meghatározható legy
- Page 96 and 97:
Milyen veszélyeket rejt a használ
- Page 98 and 99:
Stratégiai terület: intézményi
- Page 100 and 101:
A mutató jellege, kiszámítási m
- Page 102 and 103:
5. Stratégiai irányítás, vezet
- Page 104 and 105:
Az intézmény a szervezeti strukt
- Page 106 and 107:
IntézményistratégiaOPERATÍV IR
- Page 108 and 109:
Szét kell választani tehát az in
- Page 110 and 111:
d) A követelmények teljesülésé
- Page 112 and 113:
stratégiájának megalkotásával
- Page 114 and 115:
6. táblázat: Stratégiai teljesí
- Page 116 and 117:
megvalósítsa (alkalmazkodva az id
- Page 118 and 119:
• A mutató csak a tömegszerős
- Page 120 and 121:
A mutató szóbeli leírása, célj
- Page 122 and 123:
Miért jó a használata?• Megmut
- Page 124 and 125:
Gazdaságtudományi Egyetem Gazdas
- Page 126 and 127:
A felsıoktatástól ma már inkáb
- Page 128 and 129:
• pályakövetési vizsgálatok e
- Page 130 and 131:
• Intézményi munkavállalók el
- Page 132 and 133:
a) Elemzı tanulmányokA minıség
- Page 134 and 135:
(2) A mutató neve: Felvételi túl
- Page 136 and 137:
Egy adott intézményre, azon belü
- Page 138 and 139:
7. Társadalmi szerepvállalás7.1.
- Page 140 and 141:
tanulási évek pozitív hatását
- Page 142 and 143:
• Diplomakurzusok mellett indíto
- Page 144 and 145:
Stratégiai terület: társadalmi k
- Page 146 and 147:
SPORN, BARBARA (2003): Management i
- Page 148 and 149:
kapcsolatban megfogalmazható egyfa
- Page 150 and 151:
9. Függelékek1. Függelék: Péld
- Page 152 and 153:
• Hátrányos helyzető csoportok
- Page 154 and 155:
Elfogadott találmányok,szabadalma
- Page 156 and 157:
Szociális támogatásokDiákhitel
- Page 158 and 159:
F.2 Szóba jöhetı ágazati indik
- Page 160 and 161:
Tudományos minısítésiindexKutat
- Page 162 and 163:
Piaci részesedés(Intézménybe ad