Ágazati teljesítménykövetelmények (pdf) - Felvi.hu

fontos tényezıket kihagynak az elemzésekbıl. Ilyen életminıség javítótényezıként kell tekinteni azt, hogy a felsıoktatásban végzettekegészségesebb életet élnek, alacsonyabb a munkanélküliek száma avégzettek között, jelentıs társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek éssokkal aktívabbak a közfeladatok ellátásában és a politikai életben, mint azalacsonyabb végzettségőek vagy a képzettség nélküliek. Miközbenkézzelfogható bizonyítékokat nehéz találni arra, hogy közvetlen okozatiösszefüggést állapítsunk meg a felsıoktatás és az életminıség említettegyéb tényezıi között, a közgazdászok között egyetértés van abban, hogya felsıoktatási végzettség jelentıs, pénzben és pénzben nem kifejezhetımegtérülést hoz mind az oktatásban résztvevı számára mind annak aközösségnek a számára, amelyben él. Az ilyen irányú kutatások mégfejletlenek, de a Stiglitz Report egyik ajánlása ezen kutatások végzése.Ebbe a kategóriába tartozik még, sıt talán az egyik legrelevánsabbindikátor lehetne ágazati szinten a felsıoktatási végzettségben szerzettkompetenciák mérése. Ez különösen azért fontos, mert ezzel a mutatóvallehetne az oktatás hatását mérni az életminıségre. Akompetenciamérésekre már standardizált és viszonylag jól kidolgozottmódszerek állnak rendelkezésre a közoktatásban a felsıoktatás alattiszintekre, illetve a szakképzésre (SIMMS, PISA, PIRLS és elvileg aszakképzési vizsgarendszer is erre épül), de a felsıoktatásban még nincskidolgozott módszere ennek, még annak ellenére sem, hogy elvileg aképzési kimeneteken (learning outcomes) alapuló új rendszert kellettbevezetni a felsıoktatásban is, sıt a képesítési keretkövetelmények isennek alapján lettek meghatározva. Még a közoktatási felmérésekben isprobléma, hogy ezek a mérések az oktatási politikák egy szőkkeresztmetszetére irányulnak, nem pedig egy sokkal szélesebb értelembenvett kompetenciamérésre, ami már az életminıséggel lehetneösszeköthetı. De a felsıoktatásban még felsıoktatás-politikai értelembenvett kompetencia felmérések sem léteznek, kivéve persze a multinacionáliscégek felvételi tesztjeinek egyes elemeit, amelyek azonban nemkapcsolódnak közvetlenül az említett felsıoktatási politika meghatározottelemeihez.2.2. Fogalmak és összefüggéseikAz oktatásra vonatkozó teljesítménykövetelmények mutatóinakmeghatározásához figyelembe kell vennünk a felsıoktatás funkcióját is.Elıször is azt mondhatjuk, hogy nem létezik egységes európai modell azegyetemekre, hanem történetileg öt egyetem típus alakult ki. A részletesismertetés helyett röviden összefoglalva a mögöttük meghúzódó eszmeialapot:- angolszász modell: az egyén önmegvalósítását segíti elı a tanulásáltal;- német modell: a tanulás az igazság keresését jelenti;- amerikai modell: a tanulást az emberi haladás szolgálójának tekinti;29