3. Kutatás, innovációAmióta a kutatóegyetem fogalma megjelent a Felsıoktatási Törvényben,érezzük, hogy a fogalom sántít, mivel a felsıoktatási intézmény lényegitevékenysége a kutatás, vagyis fogalmilag nem létezhet olyanfelsıoktatási intézmény, amelyik nem végez kutatómunkát. A kutatássalés az innovációval kapcsolatos indikátorok így joggal képezik az egyiklegfontosabb pillérét a felsıoktatási intézmény monitorozásának.Ugyanakkor, amikor a kiválóság, mint elvárható cél fogalma merül fel,akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az intézmény nem csakkutatóintézet, hanem (felsı)oktatási intézmény. Ebbıl következıen akiválóság nemcsak kiváló kutatómunkát, hanem kiváló oktatómunkát isjelent. Ebbıl következıen a kutatást jellemzı (nem kiválósági)indikátorok nemcsak a kutatásra, hanem a (nem kiválósági) oktatásra iskell, hogy vonatkozzanak. Jelen munkában természetesen nem(elsısorban) a kiválóságot kell vizsgálni, hanem a felsıoktatásiintézmény teljesítményét saját korábbi eredményeinek a tükrében. Ajelenleg éppen a törvényalkotási eljárás szakaszában lévı folyamatmellett mégsem mehetünk el szó nélkül, hiszen egyrészt (1) amódszertan igen hasonló, másrészt (2) valamennyi felsıoktatásiintézménynek törekednie kell a kiválóságra, még akkor is, ha az aligvagy egyáltalán nem megfogalmazott kiválósági kritériumok nemismertek még, és akkor is, ha az adott felsıoktatási intézmény nemtörekszik a kiválóság elérésére, „csak” a hároméves szerzıdésteljesítménykritériumainak akar megfelelni.Ha van megfogalmazható stratégiai cél egy felsıoktatási intézményszámára, akkor az csak a következı lehet: azok a személyek oktassák ahallgatókat, akik a legújabb tudományos eredményeket létrehozzák,vagyis azok adják át a szükséges ismereteket a jövı szakembereinek,akik maguk is közremőködtek azok létrehozásában.Ebbıl a szempontból az indikátorokkal szemben támasztott általánoskövetelmények között szerepelnie kell a következınek: oktatást éskutatást egymás összefüggésében kell vizsgálni.Az egyik összefüggés az extenzív mutatók közös nevezıre hozásalehet: például hallgatói létszámok, K+F bevételek önmagukban csak afelsıoktatási intézmény méretére engednek következtetni, ésalkalmatlanok arra, hogy a minıséget (a minıségi fejlesztés irányábantett stratégiai lépéseket) leképezzék. Egymáshoz viszonyítva azonbanmár alkalmazhatók lehetnek, illetve az extenzív mutatók nevezıjekéntbármelyik alkalmas lehet egymással összehasonlítható adatokképzésére.A másik összefüggés az, hogy a felsıoktatási intézmény (tulajdonképpenaz egyes oktatók-kutatók) szintjén a kétféle tevékenységegyidejőleg kérhetı számon. Minden „tisztességes” felsıoktatási50
oktatónak rendelkeznie kell kutatási eredményekkel is, ahogyan ezt aFelsıoktatási Törvény elı is írja. Így tehát az a felsıoktatási intézmény(vagy éppen oktató), amely (aki) csak az oktatómunkában jeleskedik, denincsenek jelentıs tudományos eredményei, mindenféle rankingbenhátrébb kerül – éppen úgy, mint az olyan felsıoktatási intézmény(oktató), amely (aki) elsırangú kutatási eredményeket produkál, denincsenek piacképes képzései, nincsenek körülötte tanítványok (az Ftv.oktatói kategóriánként megfelelı oktatási óraszámokat is elıír).Nem szabad megfeledkezni arról a körülményrıl sem, hogy nagyon sokfelsıoktatási intézmény végez ezeken kívül speciális ellátásitevékenységet (pl. orvos, agrár, stb.) Ha az indikátorokkal szembentámasztott követelményeket vizsgáljuk, akkor ezeket a tevékenységeketis meg kell jelenítenünk, mivel az adott felsıoktatási intézmény egészétcsak ezekkel együtt lehet tökéletesen leírni. Ebben az összefüggésbenmind a négy nagy AVIR szakértıi fejezetben – oktatás – kutatás –menedzsment – finanszírozás – releváns ez a gondolat, és nemhagyhatók figyelmen kívül a szakegyetemek konkrét szakmaitevékenységei és/vagy az egyes felsıoktatási intézményi karok általvégzett szakmai tevékenységek.Az indikátorok egységessége azért fontos, mert a háromévesfinanszírozási szempontok megállapításánál az intézmények egyrészt aszámukra legkedvezıbb adatokat választották ki és adták meg,másrészt pedig ezekkel az adatokkal az egyes intézmények kizárólagönmagukhoz mérik a teljesítményeiket. Bár a teljesítménymutatókelsıdleges célja kétségtelenül az elırehaladás mérése, gondosankiválasztott paramétereken keresztül, nem lehetünk függetlenek a többi(hasonló mérető és/vagy profilú) felsıoktatási intézmény adataitól. Csakezen összehasonlítás függvényében értelmezhetıek ateljesítménymutatók. Ebben a munkában ezért semmiképpen semtekinthetünk el az egymással való összehasonlíthatóság és a kiválóságkérdésétıl sem.3.1. A kutatási, fejlesztési innovációs <strong>teljesítménykövetelmények</strong>meghatározásaA fejlıdés iránya egyértelmően az európai (esetleg általában a haladókülföldi) trendekhez való alkalmazkodás, közelítés lehet. Így példáulnemzetközi kutatási projektek, keretprogramok elnyerése, nemzetköziközlemények megjelentetése, nemzetközi kutatói együttmőködések,hálózatok megvalósítása. Ebben a körben hihetetlen mennyiségőindikátor képzelhetı el. Ezek természetesen tudományterületenkéntmások és mások. Jó példák vannak arra, hogy miképpen valorizálhatók.A fenti irány meghatározása legkézenfekvıbben (az oktatással valóösszefüggésében!) a doktori képzés mutatóin keresztül végezhetı el.Ebben megint óvakodni kell az extenzív mutatók kizárólagos51
- Page 1 and 2: FTTÁgazati teljesítménykövetelm
- Page 3: 1. BevezetıFelsıoktatási intézm
- Page 6 and 7: hallgatók (azaz: a diplomák) tén
- Page 8 and 9: endelkezésre álló, korlátozott
- Page 10 and 11: kinevezés, visszahívás, stratég
- Page 12 and 13: koncepció tervezete (munkaanyag 1.
- Page 14 and 15: az állami felsıoktatási intézm
- Page 16 and 17: Mindezekrıl azért célszerő rés
- Page 18 and 19: mint ahogy a stratégiai és operat
- Page 20 and 21: célszerő az ágazati irányítás
- Page 22 and 23: menedzsment a saját számára kial
- Page 24 and 25: képzettségüknek megfelelı munka
- Page 26 and 27: valamint a környezeti fenntarthat
- Page 28 and 29: ellenırzésére speciális minıs
- Page 30 and 31: - francia illetve szovjet modell: a
- Page 32 and 33: átadniuk. Az oktatás tartalma azo
- Page 34 and 35: Végül az intézmény teljesítmé
- Page 36 and 37: [E] Végzık,képzettség,munkába
- Page 38 and 39: végezni, akár a felsıoktatás il
- Page 40 and 41: fejlıdéséhez: ezeket a követelm
- Page 42 and 43: A mutatók leírásánál bemutattu
- Page 44 and 45: • Nincs ilyen(3) A mutató neve:
- Page 46 and 47: • A felmérés kis mintán és sz
- Page 48 and 49: megvalósítását szerveznék meg.
- Page 52 and 53: használatától (pl. doktori iskol
- Page 54 and 55: Ugyanakkor, az output oldalt nézve
- Page 56 and 57: leginkább a kutatás-fejlesztés e
- Page 58 and 59: Külsı szakmai értékelés, rangl
- Page 60 and 61: források köre, értéke. Az inté
- Page 62 and 63: diák.) Mivel kutatás nélkül nin
- Page 64 and 65: a számszerősíthetı kiválóság
- Page 66 and 67: Mivel az összehasonlítás az egye
- Page 68 and 69: efektetett energia, amelynek megté
- Page 70 and 71: evonásának. A hazai és uniós p
- Page 72 and 73: A hazai felsıoktatási és akadém
- Page 74 and 75: A javasolt indikátorok értelmezé
- Page 76 and 77: Nagy értékő, jól ellenırizhet
- Page 78 and 79: 4. GazdálkodásA gazdálkodási te
- Page 80 and 81: A gazdasági teljesítménynek ezek
- Page 82 and 83: Végül a saját bevételek növelh
- Page 84 and 85: Nehezebben megítélhetı a fenntar
- Page 86 and 87: • milyen közvetlen ráfordítás
- Page 88 and 89: 4.4. Strukturáltság, prioritások
- Page 90 and 91: • ösztöndíj és• felhalmozá
- Page 92 and 93: A gazdálkodási adatok azonban a n
- Page 94 and 95: tartományban meghatározható legy
- Page 96 and 97: Milyen veszélyeket rejt a használ
- Page 98 and 99: Stratégiai terület: intézményi
- Page 100 and 101:
A mutató jellege, kiszámítási m
- Page 102 and 103:
5. Stratégiai irányítás, vezet
- Page 104 and 105:
Az intézmény a szervezeti strukt
- Page 106 and 107:
IntézményistratégiaOPERATÍV IR
- Page 108 and 109:
Szét kell választani tehát az in
- Page 110 and 111:
d) A követelmények teljesülésé
- Page 112 and 113:
stratégiájának megalkotásával
- Page 114 and 115:
6. táblázat: Stratégiai teljesí
- Page 116 and 117:
megvalósítsa (alkalmazkodva az id
- Page 118 and 119:
• A mutató csak a tömegszerős
- Page 120 and 121:
A mutató szóbeli leírása, célj
- Page 122 and 123:
Miért jó a használata?• Megmut
- Page 124 and 125:
Gazdaságtudományi Egyetem Gazdas
- Page 126 and 127:
A felsıoktatástól ma már inkáb
- Page 128 and 129:
• pályakövetési vizsgálatok e
- Page 130 and 131:
• Intézményi munkavállalók el
- Page 132 and 133:
a) Elemzı tanulmányokA minıség
- Page 134 and 135:
(2) A mutató neve: Felvételi túl
- Page 136 and 137:
Egy adott intézményre, azon belü
- Page 138 and 139:
7. Társadalmi szerepvállalás7.1.
- Page 140 and 141:
tanulási évek pozitív hatását
- Page 142 and 143:
• Diplomakurzusok mellett indíto
- Page 144 and 145:
Stratégiai terület: társadalmi k
- Page 146 and 147:
SPORN, BARBARA (2003): Management i
- Page 148 and 149:
kapcsolatban megfogalmazható egyfa
- Page 150 and 151:
9. Függelékek1. Függelék: Péld
- Page 152 and 153:
• Hátrányos helyzető csoportok
- Page 154 and 155:
Elfogadott találmányok,szabadalma
- Page 156 and 157:
Szociális támogatásokDiákhitel
- Page 158 and 159:
F.2 Szóba jöhetı ágazati indik
- Page 160 and 161:
Tudományos minısítésiindexKutat
- Page 162 and 163:
Piaci részesedés(Intézménybe ad