MartonVásár újság 2012/2 - MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

2012/225ségi és módszertani elõírásaival,[ISO 7970:2011 Wheat (Triticumaestivum L.): az MSZ EN15587:2009 Gabona és gabonatermékek.Az idegenanyag-tartalommeghatározása búzában(Triticum aestivum L.), durumbúzában(Triticum durum Desf.),rozsban (Secale cereale L.) és takarmányárpában(Hordeum vulgareL.); takarmánybúza esetébena 742/2010/EK (2010. augusztusrendelet)];– A hazai hagyományos minõsítésigyakorlat megtartása mellettbiztosítja a lehetõséget a nemzetköziértékesítési gyakorlatban jelentkezõkövetelmények szabványnakmegfelelõ teljesítését.Ennek megoldásaként az alternatívminõsítés lehetõségét dolgoztukki. Eszerint az étkezési célúbúza minõségi követelményekteljesítése választható módon ahagyományos valorigráfos/farinográfosértékszám (HUN, MSz6383 jelöléssel, az ugyancsak aktualizáltMSz 6369-6 szerint), azalveográfos minõsítéssel (ALV,MSz 6383 jelöléssel), illetve azextenzográfos értékszámok alapján(EXT, MSz 6383 jelöléssel)egyaránt lehetséges.Szeretnénk hinni abban, hogy aszakmai egyeztetések és kompromiszszumokeredményeként kialakított újbúzaszabvány egyaránt szolgálni képesa hazai hagyományok megõrzésétugyanúgy, mint a szakterületen megjelenõúj elvárásokhoz történõ alkalmazkodáslehetõségét, valamint hozzájárulhata komplex minõségi szemlélet formálásához.Tömösközi SándorKöszönetnyilvánításA szabvány szakmai elemeinek kidolgozásáta Pannon búzafajták és fajtajelölteknemesítése, termesztési ésélelmiszeripari feldolgozási rendszerénekfejlesztése (Tech_09-A3-2009-0221) c. K+F program tette lehetõvé.Köszönet az MszT munkatársainak,Kurucz Csillának és dr. Mosonyi Ágotánakáldozatos munkájukért és a kutatóintézetek,vállalkozások, szakmaiképviseletek valamennyi munkatársánakaktív közremûködéséért. A megvalósításta Gabonatermesztõk OrszágosSzövetsége anyagilag is támogatta.Az aszály és aktuális kérdéseiA2012 nyarán az ország jelentõs részétérintõ aszályhelyzet kapcsánismét aktuálissá vált a száraz periódusokkedvezõtlen mezõgazdasági hatásainakértékelése. Magyarország klímájamagában hordozza az aszályhelyzetekkialakulásának veszélyét,azonban ahogy nincsen két azonos idõjárásútenyészidõszak, úgy nincs kétegyforma aszály sem. A kiváltó tényezõk,az okozott károk és az idõtartamalapján beszélhetünk meteorológiai,hidrológiai és mezõgazdasági értelmezésbenis aszályról. Míg meteorológiaiértelemben az aszály alacsonycsapadékösszeggel jellemezhetõ periódustjelöl – egy viszonyítási idõszakhozképest – kiegészítve egyéb légkörés talajfizikai paraméterekkel, addighidrológiai értelemben az aszály avízkészletek, többek között a talajvízkészletjelentõs csökkenését jelenti. Acsapadékszegény periódusok azonbannem feltétlenül jelentik azt, hogy azaszály károkat okoz a mezõgazdaságban,mivel a jelenség sok esetben idõbennem esik egybe a gazdasági növényekfejlõdése szempontjából kritikusperiódusokkal. A mezõgazdaságbanaszályról akkor beszélünk, ha a terméscsökkenésa tartós vízhiány miattkövetkezik be. Ennek hátterébenmeteorológiai aszály, hidrológiaiaszály, vagy a két típus kombinációjaáll. A gazdasági növények alkalmazkodóképességebizonyos mértékig ellensúlyoznitudja a kedvezõtlenkörnyezetihatásokat. Erre példakénta 2010 és 2012közötti idõszak idõjárásaszolgál. A 2010-es év volt a valahamért legcsapadékosabbév Magyarországon,ennek köszönhetõena talajokban komolyvízkészletekképzõdtek. A mérésekkezdete óta 2011-benhullott a legkevesebbcsapadék országos átlagban,vagyis meteorológiaiértelembenaszály alakult ki. Atalajok vízkészleteazonban még elegendõvolt a növények számára, hogy eztaz idõszakot komoly negatív következményeknélkül átvészeljék. Mivel acsapadékszegény idõjárás 2012-ben isfolytatódott, ebben az évben már a meteorológiaiaszály mellett hidrológiaiaszály is súlyosbította a helyzetet, így anövények már a talajból sem tudtákfelvenni a vizet.A légköri aszály jelensége szinténmeteorológiai állapotjellemzõkhözkapcsolódik, azonban kialakulásábanfiziológiai tulajdonságok is közrejátszanak.Légköri aszály esetén a levegõvízgõzbefogadó képessége, vagyis a1. kép A hidrológiai aszály indikátora,az Ínség-szikla a Dunábanpotenciális párolgás kiugróan magas. Ajelenség károkat azonban nem elsõsorbana nyári idõszakban okoz, amikor apotenciális párolgásértékek eleve ismagasak, hanem olyan speciális idõjárásihelyzetekben, amikor a növényi párologtatásintenzív, viszont a gyökerekvízfelvevõ képessége korlátozott. Légköriaszályt eredményezhet például aszokatlanul enyhe téli idõjárás, vagykora tavaszi hirtelen felmelegedés,amikor a levegõ vízbefogadó képességemagas, azonban a fagyott, vagy igenalacsony hõmérsékletû talajból a növényképtelen elég vizet felvenni. A