Örökség 2010.09-10. - KÖH

HA MEGSZÓLAL A HARANG, HA KONGAT AZ ÓRA, S MUTATJA AZ IDŐT A TO RONYMAGASÁBÓL, RÉGMÚLT KOROKAT, TÖRTÉNELMI IDŐKET IDÉZ. AHÁNY TORONY,AHÁNY HARANG, AHÁNY ÓRA, ANNYI TÖRTÉNET, ANNYI EMLÉK, KÜLÖNÖS SORS.AZ MMKM ÖNTÖDEI MÚZEUMA ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA HA RAN GOK, HARANGÖNTŐK ÉS ÖNTÖDÉK, TORONYÓRÁK NYOMÁBA SZEGŐDIKAZ OKTÓBER 14-15-I KONFERENCIÁN. KÜLÖNÖS TEKINTETTEL ARRA, HOGY A HA -RANGFELMÉRÉSEK SORÁN A KUTATÓK ÉS A HARANGOK IDŐJELZŐ FUNKCIÓJÁTBEÁLLÍTÓ SZAKEMBEREK SOK ESETBEN TALÁLTAK A TORNYOKBAN MA IS MŰKÖDŐ,VAGY ÉPPEN MEGMENTÉSRE, MEGŐRZÉSRE VÁRÓ TORONYÓRÁKAT, ÓRASZERKEZETE-KET.A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL MŰTÁRGYFELÜGYELETI IRODA MEG-KEZDTE A TORONYÓRÁK, ÉS –SZERKEZETEK VÉDÉSÉT.A LAPZÁRTÁIG BEÉRKEZETT ELŐADÁSOKAT KÖZÖLJÜK TELJES TERJEDELMÜKBEN,A HARANGTÖRTÉNETI ANKÉT PROGRAMJÁNAK SORRENDJÉBEN.A mesterség dicséreteMagyarország, mint a külhoni harangöntők felvevőpiacaA nyugati világban a harangok használatát ugyan az egyház vezette be, sőt azt ki is akartaa maga számára sajátítani, előbb-utóbb az emberek élete ritmusának irányítója, ugyanakkornem mindennapi események hírközlője lett. Jelezte az ébredés, azaz a munkához való felkészülés,a déli munkaszünet, az esti elnyugvás idejét, de ugyancsak a harang szava adta hírüla vész közeledtét, a bekövetkezett haláleseteket, rendkívüli eseményeket, mint népgyűlést,kivégzést stb. Természetes tehát, hogy a használata a kereszténység felvételét követően hamarelterjedt és még egészen kis közösségek is igyekeztek harangról gondoskodni.PATAY PÁLAharangöntés speciális kézműipar. A mesterektőlnemcsak fémipari, hanem magasabbszintű, hangtani ismeretekben valójártasságot is igényelt. Ugyanakkor a ha -rang időtálló lévén, egy mester termelése akár nagyterület szükségletét is ki tudta elégíteni. Viszonta termékek súlyos volta gátolta a nagyobb távolságukratörténő szállításukat. Ebből kifolyólag általábanegy-egy ipari vagy kereskedelmi központban,püspöki székhelyen települt le egy-egy mester, akivagy a műhelyében – nem is annyira megrendelésre,mint piacra – termelt, vagy az öntést megrendelőhelységébe utazva a helyszínen végezte el a munkát.Hazánk igencsak zivataros évszázadaiból kifolyólagalapjában véve csak Erdély és a Felvidék középkoriipartörténetéről vannak adataink. Ezek is eléggéhiányosak. Tudjuk, hogy Erdélyben a szász városokbanműködtek mesterek, a Felvidéken megleginkább a bányavárosokban. A mai Magyarországterületét illetően mindössze csak annyit tudunk,hogy 1240-ben Pesten élt egy német mester,Henricus, 1357-ben meg Visegrádon öntött egy nagyharangot Conradus, aki a neve után ítélve ugyancsaknémet volt. Lehettek azonban magyar harang- egybenágyúöntő mesterek is, hiszen tudjuk, hogyOrbán, aki a törökök számára Konstantinápoly 1453évi ostromához készített egy nagy ágyút, magyarvolt. Neve – Emericus, Imre – alapján magyar lehetettaz a mester is, aki a IV. század végén Nagy -váradon élt és aki – Benkő Elek véleménye szerint –mai magyar területre, Barabás község számára iskészített harangot.Bizonyára élt harangöntő mester a jelentősebbvárosokban, mint Buda, vagy Pécs, nyomuk azonbansem termékeikben, sem írott forrásokban nemmaradt fenn. Ha létezik is még néhány XV. századi,vagy XVI. század eleji harang, ezeken nincs feltüntetvea mester neve. Az Ipoly és Hernád közöttiterületen van is 11 ugyanazon mester által öntöttharang, de nem tudjuk, ki volt ő és hol lakott.Egyedül a Margitszigeten lévő kápolna harangjáróltudjuk, hogy Hans Strous öntötte, de hogy hol ésmikor, azt már nem.Igen valószínű, hogy a Dunántúl északnyugatisarka, amelyhez Bécs közelebb fekszik, mint Buda,a középkorban is jórészt az előbbi helyről szereztebe a harangokat. Ismerünk is innen három – 1515,1528 és 1535 évi – harangot, amelynek feliratai igenazonos jellegűek egy bécsi mesternek, László Raczko -nak Ausztriában található harangjai felirataival.A XVI–XVII. században az ország területénekjelentős része török uralom alatt állt. A törökökugyan a harangozást eleve nem tiltották azonbana harangállományunkat komolyan megtizedelték.Az általuk megszállt területen harangöntő mesterműködésére nem nyílt lehetőség, de még az azzalszomszédos, meg nem szállt vidékeken sem.Erdélyben és a Felvidéken azonban tovább folyta harangöntés és nem egy jeles mester is dolgozott16 ÖRÖKSÉG Mûemlék Régészet Mûtárgy