Örökség 2010.09-10. - KÖH

KitekintőEmberPeople meet in architectureBÁR A NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁS KÖZÖS NYELVE AZ ÉPÍTÉSZET, MÉGIS HOSSZÚ ÉVEK ÓTA ELŐSZÖR VEHETTE ÚJRAKÉZBE A KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁT ÉPÍTÉSZ, AZ IDÉN PRITZKER-DÍJAT (MELYET AZ ÉPÍTÉSZETI NOBEL-DÍJNAKIS SZOKÁS NEVEZNI) NYERT JAPÁN KAZUYO SEJIMA.Papp TímeaésépítészetA magyar pavilonbanceruzák formálták a teretFotó:Papp TímeaA Biennále első női igazgatója vallja,az építészet célja a valós terek létrehozása,elősegítve az emberekközötti kommunikációt egy olyankorban, amikor a párbeszédet a legfejlettebbtechnológiák igyekeznekhelyettesíteni. S az elszigetelődésfeloldására a jelennek kell funkciótadni: folyékony tereket kell létrehozni,hierarchia nélkül, hogy folyamatoskapcsolat jöhessen létre a kívül ésbelül viszonyában. Sejima szerint akiállítás épp arra ad alkalmat, hogya különböző ötletek a jelenben megtestesülvekapszulaként magukbafoglalják a jövőt is.Az Arsenale-ban cégek, építészek,művészek munkái, a Giardiniben anemzeti pavilonok, a város elegánspalotáiban további nemzetek bemutatkozóiláthatók. Vannak kevésbéúj ötletek: a japánok „egyteresedését”még mindig a 2005-ös RIBA(Royal Institute of British Architects)aranyérmes Taichung MetropolitanOperaháza szemlélteti (Toyo Ito terveialapján). Újdonság a kanadaiak„élő építészete” – a kortárs vadon.A „Hylozoic Ground” elnevezésűinteraktív környezet egy fantasztikusélő erdő: több tízezer pillekönnyűdigitálisan előállított összetevőt láttakel mikroprocesszorral és közeledésérzékelővel,melyek mind azemberi jelenlétre reagálnak.A már nemzeti pavilonnal rendelkező,a kiállításon hosszú évtizedekóta részt vevő országokhoz mindenévben csatlakoznak újabbak. Közülüka Bahreini Királyság elnyerte a legjobbnemzeti szereplésért járó AranyOroszlán Díjat. Az emberek szeretnékvisszakapni beépített tengerpartjukat.Halászkunyhókban, szőnyegenülve néz hetjük a vetítést: milyennehezen viselik a parttal és a vízzelvaló kap cso lat, a halászat lehetőségénekhiányát. Meglepően sokan fordultakősi anyagokhoz, sokszor a fáévolt a főszerep. A cseh és szlovákközös pavilonban a „természetesépítészet” volt a hívószó, úgymond’a jelenlegi építészeti krízishez inspirációtcsakis a természet adhat.A kínai „amateur architecture studio”szétszedhető mobil fakupolát mutatottbe, amely logikai játékként rakhatóössze és szedhető szét.Az indiai Studio Mumbai Architectscsarnoka, akárcsak egy asztalosműhely,ahol a hagyományos technikákkalés helyi alapanyagokkal alkotásfolyamatába pillanthattunk be ma -ket tek, anyagtanulmányok, skiccekközött sétálva.Vajon rajzolnak még az építészek?Erre voltak kíváncsiak a magyarpavilon BORDERLINE architecturecímű installációjának tervezői:Wesselényi-Garay Andor és FerenczMarcel. Úgy tűnik, igen. Filmre vették,ahogy fehér papírt és írószerttesznek építészek elé, akik pillanatnyizavarukat és a kamerát feledveskiccelni kezdenek. Varázslatos,ahogy már néhány vonalból formaszületik, majd terek alakulnak.Ha mindezek után a látogatót iselfogja a „rajzolhatnék”, a kihelye -zett plexilapon hagyhatja kézjegyét.Erre inspirál a dekoráció is, a teretkitöltő ceruzatömeg.ÖRÖKSÉG