Örökség 2010.09-10. - KÖH

nem volnamiért egybekötődjék, anélkül is meg lehetne erősíteni.Nem kellene a kereket egészen a harang szájáiglevinni, meg lehetne azét is erősíteni. Lehetne feljül kétróvázatja a két húzóra nézve, amely esetben a kötelekegymás ellenében tevődnének. Ezzel a korona is neheződnéks az ütővel megegyezőbben járna, de az előbb írtgerendácska sokkal könnyebben jár s olcsóbb.c) A húzó jármát hallottam, hogy némely helyt (u.m.Debrecenben) nem vízirányúlag teszik, t.i. a harangnaknyugvó állásában, hanem lefele csappanólag, mely annyibanjobb, hogy ámbár a megindítás későbbi, de azután,mikor a harang felhág, hatalmasabb az erő. Ugyancsakezen esetben is jobb volna fennebbi okból középbe tenni.Ezeknek alázatos jelentése mellett, méltóztatott bizodalmáta Venerabile Consistoriumnak alázatosan köszönvén,maradok alázatos tisztelettel a Venerabile Consistorium nakalázatos szolgájaBolyai FarkasM. Vásárhely, 1822. 20. Febrnem ad mesteremberek számára használható, gyakorlatilagkönnyedén kivitelezhető ötleteket. Vajona júniusi munkálatok mit tudtak megvalósítaniBolyai javaslataiból. Hét évvel ugyanis az első beadványután a vártemplom harangozói fordultaka Consistoriumhoz:„…bátorkodunk jelenteni, hogy nagyharangunk megterhesedettjárásában, úgyhogy teljességgel sem lehet húzni..” 6A levél hátoldalán a megtaláljuk a consistoriumijegyző írásos intézkedését:„Válasz: ajánltatik… hogy megtalálván mechanikusBodor Péter urat is, a nagyharangnak béjelentett megnehezedésétvizsgálják meg, s a húzásban lehető megkönynyebbítésteszközöltessék ki sietőleg.”Egy korabeli feljegyzésben bukkantunk az alábbihírre:„1830-ban Csillag István [Mihály?] harangozó neje atűzzeli gondatlan bánása miatt csaknem áldozatul ejtettea Bodor Péter által célszerűen épített toronyba vezető lépcsőzetet.”7Úgy tünik, hogy a gyakorlati megoldást BodorPéter megtalálta, és elkészült az a harangszék,amelyről Debreczeni László, Erdély híres templomtervezőjeazt állította, hogy a mai műszaki ismeretekkelés eszközökkel sem lehetne ennél tökéletesebbszerkezetet építeni. 8Bolyai „levelezés”-sel kapcsolatos aggályai beigazolódtak.A nagyharang öntvénye annyira megrongálódott,hogy végül elrepedt.1833-ban újat öntöttek, ez tölti be ma is azt a rendeltetést,amelyet a rajta lévő körirat hirdet:„Függjön itt számtalan évekig,Isten védje ellenségtől,Hívja az élőket buzgóságra,Kísérje nyugalomra,Veszély hirdetője ne legyen.”Kali Ellák grafikájaa BolyaiFarkas szövegalapján rekonstruáltharangfelfüggesztésekrőlCsak egyetlen halottat nem kísért nyugalomraa vártemplomi harangszó – Bolyai Farkast.Végakarata ugyanis az volt, hogy:„Sem […] ceremónia, még harang sem legyen.” 9Halálát mindössze a kollégiumi csengők adtáka vásárhelyi emberek tudtára.Az egyházi levéltárban fellelhető dokumentumokalapján 5 1822 év júniusában „igazítás” történt aha rangon.Bolyai tanulmánya komoly elméleti ismereteket isközöl, nevezhetnénk a harangszó fizikájának.Rávilágít a hang keletkezését, terjedését befolyásolómechanikai törvényekre, ok-okozati összefüggésekre,a harangtest-, ütő-, ingahossz méretek, arányok,tömegösszefüggések, anyagminőség jelentőségére,a torony magasságának, valamint a légköriviszonyoknak a szerepére azért, hogy a hang periodikusanszóljon, „tactusa” állandó maradjon. Igennagy a szerepe a harangozó közreműködésének,és az általa kifejtett periódikus erő jellemzőinek.A harangozó okozza az ütő és harangtest mozgását.Mindhárom test periódikusan, más-más irányba fejtikki az erőt. Az eredmény – a hang – tehát egy végtelenülösszetett mozgásszinkronizálás eredménye.Bolyai tanulmányának egyetlen hiányossága, hogyFORRÁS1 Lelőhelye: Marosvásárhely, Teleki-Bolyai Könyvtár,Bolyai Farkas iratok, 340. sz. irat2 Bodor Péter székely ezermester, mechanikus ( 1788- 1849)akinek leghíresebb alkotása az a zenélő kút voltMarosvásárhely főterén, amelynek mása ma a Margit szigetenáll.3 Református Egyházi Levéltár, Marosvásárhely, 1090/1822sz. irat4 Bolyai Farkas levelének piszkozata, amelyet a marosvásárhelyiref. egyházkerület Consistoriumának írt. 340. sz. irat.A levél eredetijének lelőhelye: Ref. Egyházi Levéltár,Marosvásárhely, 1099/18225 Református Egyházi Levéltár, Marosvásárhely, 1090/1822sz. irat6 Ref. Egyházi Levéltár, Marosvásárhely, 18287 Székely Mihály feljegyzései a marosvásárhelyi vártemplomról.Fodor István monográfiai gyűjteménye. MarosmentiÉlet kiadása, 1936-1938, 15-16.sz. 9. o.8 néhai Mester István vártemplomi lelkész szóbeli közlése.9 Koncz József: A marosvásárhelyi evang. reform.Kollégium története, Marosvásárhely, 1896, 332-33622 ÖRÖKSÉG Mûemlék Régészet Mûtárgy