Örökség 2010.09-10. - KÖH

A műemlékirevízióAZ UTÓBBI ÉVEKBEN NAGY HANGSÚLYT KAP A KÖH ÉLETÉBEN A MŰEMLÉKI NYILVÁNTARTÁS, MŰEMLÉKI REVÍ-ZIÓ, MŰEMLÉKJEGYZÉK KÉRDÉSKÖRE. EDDIG ELSŐSORBAN A NYILVÁNTARTÁS RENDEZÉSÉNEK MUNKÁLATAIRÓLHALLHATTUNK SOKAT. EBBEN A HATALMAS FELADATBAN NAGY RÉSZ JUT A TUDOMÁNYOS RÉSZLEG MUNKATÁRSAI-NAK IS. AZ ALÁBBIAKBAN A MŰEMLÉKI KUTATÓ ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT (MKDK) MŰEMLÉKI REVÍZIÓSÉS MŰEMLÉKJEGYZÉK KÉSZÍTÉSI MUNKÁJÁT ISMERTETJÜK RÖVIDEN.Bognár GáborMagától értetődő egy gyűjteményvagy adatbázis életében, hogyadatait időről időre revízió alá kellvenni. Esetünkben azonban nemcsaka tárolt adatokat, hanem anyil vántartás tárgyát, azaz a műemlékeketfizikai valójukban, a helyszínenis ellenőrizni kell. Ezen túlmenően,a védések kezdete, 1949 ótaeltelt hat évtizedben különböző mó -don és eltérő dokumentáltsággal vé -detté nyilvánított műemlékek egységes,tudományos szempontú, autopsziánalapuló leírását, értékelését isel kell végeznünk. Ezt az egész te -vékenységet értjük műemléki revízióalatt.A műemlékirevízió okaés céljaA védetté nyilvánítások évtizedeisorán folyamatosan változott a mű -emlékvédelem jogi és közigazgatásiháttere. A rendszerváltozást követőenpedig jelentősen átalakult az in -gatlanok, így a műemlékek tulajdonosiszerkezete is, és a közigazgatásbanis alapvető változások történtek.A korábban zömmel államikézben lévő emlékek rövid idő alattmagán- és önkormányzati tulajdonbakerültek, az utcanevek tömegesenváltoztak meg; az évtizedeksorán sokszor műemlékes engedélynélkül történtek telekosztások, át -építések. A fenntartás nehézségei,a nemtörődömség vagy éppena megélénkült ingatlanpiac miattműemlékek százai kerültek veszélybe.Ehhez járul még, hogy az ingatlan-nyilvántartássajátossága miatt,a műemlékek védettségének tényét– legyen az építmény vagy akár egyút menti feszület – csak a földrészlettulajdoni lapjára lehet bejegyezni,így a telekosztások vagy pl. egyköztéri szobor áthelyezése kitüntetettfigyelmet igényelnek, és sokszora védettséget elrendelő jogszabálymódosítását is igénylik. 1Mindezek miatt egyre sürgetőbbévált egy teljes körű műemléki revízióelvégzése. Az országos műemlékjegyzékpedig utoljára 1990-benjelent meg, még a rendszerváltáselőtti, 1988-ban lezárt adatokkal.Ezért megfogalmazódott a revízióeredményeire épülő műemlékjegyzékkiadásának igénye is. A munkálatoka hivatal jogelődje, az OMvHTudományos Főosztályán kezdődtek,1996-ban. Akkor célként került meg -határozásra a teljes hazai műemlékállománynaknemcsak adat egyez te té -se, hanem minden műemlék egységesszempontú, helyszíni felvételezéseis. A teljes állomány hasonlótípusú áttekintésére utoljára az1950-es évek végén, 1960-as évekelején került sor a Távlati Tervkeretében. Ugyanakkor munkánknaknem célja a műemlékállományszisztematikus növelése vagy csökkentése(ellentétben a ’60-as/’70-esévek hasonló tevékenységeivel). 2A feladat méretét jól mutatja,hogy ma már több mint tizenegyezerműemléki tételt (törzsszámot),illetve a hozzá tartozó, ennél jóvalnagyobb számú építményt (emlé-ÖRÖKSÉG