Örökség 2010.09-10. - KÖH

csak napjainkban valósult meg, bár a témakör megoldásaaz antik világ és a középkor tudósait, csillagászaitis foglalkoztatta.A vízóra, mint sok más ókori találmány, az egyiptomitudományosság alkotása. Feltehetően a Nap já -rásának tanulmányozásával kapcsolatos nehézségek,mérési pontatlanságok késztethették a fáraókcsillagászait egy időmérő eszköz megalkotására.Tö rekvéseiket siker koronázta, amit a Karnaktemp lomában feltárt, i.e. a XV. századból származóvízóra is igazol.Arról is van feljegyzés, hogy Kínában legkésőbbi.e. a VI. században már ismerték az időmérés újeszközét, mi több, víz helyett higannyal is készítettekilyen eszközöket.Egyiptomi vízórakészítők arra is felfigyeltek, hogyaz a vízmennyiség, ami egy felső edényből az alsóbaátfolyik, a felső edényben található víz mennyiségétőlis függ. Az állandó vízhozam megvalósítása,a vízóra felső edényében állandó vízszint tartásaKtészibiosz (i.e. 135) nevéhez fűződik.Abban a korban az is ismeretes volt, hogy a vízáramlásisebesség a hőmérsékletének is függvénye,például a 26 Celsius fok hőmérsékletű víz kétszergyorsabban folyik át egy bizonyos nyíláson, mint1 Celsius fok hőmérsékleten.A vízóra Egyiptomból a görögökhöz, a rómaiakhozés az arab világba is átkerült és már i.e. 50 körüla kyrosi Andronikosz Kirresztéz csillagász Athén -ban olyan vízórát alkotott, amely 24 órás ciklusokbanéjjel-nappal jelezte az eltelt időt. Működési elveaz egyszerű, kéttartályos vízóráktól abban különbözött,hogy a befogadó tartály változó vízszintje egyúszót emelt, amely csigás szerkezeten át, mutatókattett mozgásba (1. ábra).A vízórák több évszázadon át használatban voltak,de egy másik időmérő eszköz is létezett egy időbena vízórákkal: a tűzóra. Ezek működése bizonyoséghető anyagok égési sebességének követésében rejlett.Az ókori Kínában olyan tűzórákat is használtak,amelyeknél az égéstermék változó illatánakérzékelésével következtettek az eltelt időre. BárKíná ból származott a tűzóra, Európában is elterjedt.Olyan változata is használatban volt, amelyhangjelzéseket is leadott. Az égő fapálcika különbözőpontjain elhelyezett fémgolyókat tartó fonalakelégése következtében ezek egy fém edénybe hullottak,zajt keltve ezzel (2. ábra).Sem a vízórák, sem a tűzórák de még a homokóráksem vehették fel a versenyt a sokkal egyszerűbb,ugyanakkor pontosabb napórákkal. A csillagászatfejlődésének köszönhetően a napórák egyre inkábbelterjedtek és kiszorították a használatból elődeiketa víz és tűzórákat, hiszen egy jól megszerkesztettnapóra akár több évtizeden át is kifogástalanulműködött, készítőjének beavatkozása nélkül.A legrégibb napóralelet szintén Egyiptomból származik,és négy évtizednyi múltra tekint vissza. Írásosemlítését is megtaláljuk, igaz valamivel később,i.e. 700 körül, az ószövetségi Szentírás, Izajás könyvének38.8 versében. Hasonlóan a kor tudományosés műszaki vívmányainak elterjedéséhez a napórákszerkesztésének titkai is eljutnak az antik világ számos,tudományos központjába.Kínai írások is említést tesznek a napórák használatáról(Wang Fu i.sz. 90–165).Tudománytörténeti szempontból tartjuk jelentősnek,hogy az antik világ két pólusán párhuzamosan,és talán egymástól függetlenül fejlődött a csillagászattudománya. Számos tudományos eredmény,találmány eredetének Kínához, vagy a európai an -tik világhoz való sorolása vita tárgyát képezi napjainkbanis.Egyiptom és Kína után, az időrendi sorrend mellőzésével,Babilont említjük, mert itt már i.e. 300-banírott szövegek tartalmazzák a napórák tudományánakkérdéskörét. Az írott, tudományos örökségmegkönnyítette a tanulmányozást, és a közvetítést.Az egyiptomi és babiloni tudományosság, műszakialkotás közvetítői és továbbfejlesztői a görögök voltak.Hozzájuk fűződik a napóra tökéletesített változataaz asztroláb, amit az arab világ is átvett és mégtovább is fejlesztett.A rómaiak sem maradtak ki a napórák alkalmazásánaktörténetéből. Említésre méltó, hogy MarcusPhillipus (i.e. 164) épített elsőként napórát Rómá -ban. Vitruvius Pollio, a híres római építész ebbenaz időben, a De Architectura című művében nemkevesebb, mint 14 különböző típusú napórát tanulmányoz,ami elég volt indítéknak a napórák megismerésében.A Nyugatrómai Császárság bukása után számostudományos és műszaki ismeret, így a gnómónnal(árnyékvető pálca) kapcsolatos tudáshalmaz is feledésbevész. Csak a VII. század tudósai veszik előa római kor feljegyzéseit és alkalmazzák is ezt a je -lentős tudományos örökséget.Beda Venerabilis angol szerzetes a De MensuraHorologi című művében, amint azt az előbbiekbenis említettük, újra felfedezi és kora tudósai, mestereifigyelmébe ajánlja a napóra jelentőségét, szerkesztésénektechnikáját, aminek jelentős szerepevolt abban, hogy a XI. századi Anglia katedrálisainakfalain is ott ékeskedjen a több évezredre visszatekintőidőmérő eszköz.A napórák többé-kevésbé megoldották a nappaliidőmérés egyre nagyobb jelentőségű kérdését, vi -szont nemcsak nappali időmérésre volt igény.A hajózásban, a csillagászati kutatásokban szükségszerűvévált az éjszakai időmérés. A napórák alapelvénekáttételes alkalmazása segítette a kor csillagászaitabban, hogy megalkossák az éjszakai időmérésúj eszközét – a csillagórát.A csillagóra a könnyen megfigyelhető csillagok felkelését,delelését és lenyugvását követi. Az i.sz. VI.századában már létezett csillagóra, amely a Gön -cölszekér két csillagát az Északi Sarkcsillaggalösszekötő, helyzetét az éjszakai órák alatt változtató,képzett egyenest követte. Ez a csillagóra egynyéllel ellátott korong volt, közepén nyílással, peremirészén 24 órás beosztással. Ezt a korongot ki -nyújtott karral úgy tartották, hogy a központi nyílásonaz Északi Sarkcsillagot lehessen megfigyelni.A korong központja körül elfordítható rudacskátaz említett, képzett egyenessel párhuzamos helyzetbeállították, aminek következtében a rudacskaeltakarta a korong egyik órabeosztását. A beosztásértéke bizonyos korrekciókkal a mérés pillanatánakmegfelelő éjszakai órát adta.Az első ezredfordulót követő száz-százötven esztendőa hagyományok feladásának kezdeteit, az új al -kotókedv kibontakozását hozta Európa-szerte.Alkotó, feltaláló műhelyek, központok létesültek,különösen az egyre terjeszkedő egyházi rendek ko -los torainak környezetében. A gyakorlati munkaelismerést vív ki magának, a szerzetesrendek a kontemplációvalegyenrangúvá és kötelezővé teszika gyakorlati munkát. Az alkotó elmék egyre inkábbmegnyilvánulhatnak, mi több ösztönzésben is ré -szesülnek. Az egyház haladó szellemű vezetőirészéről. XII-XIII. századi a szélmalom, a kétnyüstösszövőgép, a salétromsav és sok más találmány32 ÖRÖKSÉG Mûemlék Régészet Mûtárgy