A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

nevelésben a nevezetes fogyatkozás kitetszik.” 24 Megjegyzi, hogy “a mi Haza-bélioskoláinkban nagy fogyatkozás, hogy csak az utolsót tartjuk a Nevelés objektumának, a másikkettõ pedig egészen negligálva vagyon.“ 25A továbbiakban Teleki részletesen ír a testi és erkölcsi nevelés elveirõl. Nézetei Lockehatását mutatják, akinek mûve nemcsak eredetiben, hanem német és francia fordításban ismegvolt apja könyvtárában. A magyar változat, melyet Székely Ádám franciából fordított ésadott ki 1771-ben, szintén megtalálható Teleki József könyvei között.A kézirat legterjedelmesebb része az értelmi nevelés kérdéseinek rendszeres kifejtése. MígLocke az értelmi nevelést az erkölcsi nevelés eszközének tekinti, Teleki helyesen ismerte fel,hogy a kettõ egymással összefüggõ, de mégis önálló területe a nevelésnek. Az értelmi neveléslegfontosabb elve a fokozatosság. A gyermek rendszeres oktatása öt-hat éves korbankezdõdjön. Ekkor már minden gyermek jól beszél az anyanyelvén. Ez alapfeltétele az olvasásés írás elsajátításának. Miután a gyermek anyanyelvén már jól ír és olvas, gondot kellfordítani az “értelemmel való olvasás és írás” képességének kialakítására. Ezután kezdõdhetaz élõ nyelvek tanulása. A nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele az anyanyelv“fundamentumos” ismerete. Teleki itt megjegyzi: “Én a magam Nemzetit tisztellem, nemzetinyelvét betsülöm, de mégis távoll vagyok attól, hogy magyar embernek idegen nyelveket nemhelyes tudni.“ 26 Újszerû az a felfogása, hogy a gyermeknek érteni és beszélni kell akörnyezetében élõ népek nyelvét, a magyar gyermeknek a román és a szlovák nyelvet. Atudományos pályára készülõknek tökéletesen kell beszélni és írni a világnyelveken, németül,angolul, franciául. A “megholt” nyelvek ismerete is lényeges, “de csak a magasabbképzettséget igénylõ pályára készülõknek.“ 27Érdekes, és alapvetõen Rousseau hatását mutatja Telekinek az a nézete, hogy csak anyelvek elsajátíttatása után, tíz-tizenegy éves kor körül kell elkezdeni a tudományok tanulását.A következõ tudományokat kell oktatni: “história, mathesis, metaphisica, phisica, statistica,politica, asthetica, medicina, theologia és a testi gyakorlások tudománya”.A tárgyak tartalmára, a “mit tanítsunk” kérdésére nem tér ki, az oktatás módszereitazonban részletesen tárgyalja a “A Tanításnak és tanulásnak Módjáról” címû fejezetben.Érdemes kiemelni az önálló ismeretszerzésre nevelés elvét. Ezt Teleki “magától valótanulásnak” nevezi. Ezen a területen elsõrendû feladat mai szóhasználattal élve, az “olvasóvánevelés”. Az olvasást “a gyermek ne tartsa munkának, hanem gyönyörûségnek. Az24 Teleki László: i.m. 10.f.25 Teleki László: i.m. 16.f.26 Teleki László: i.m. 65.f.27 Teleki László: i.m. 67.f