Ugyanilyen fontosságúak a term<strong>és</strong>zettudományok is, a mennyiségtan, a fizika, a kémia aterm<strong>és</strong>zetrajz, ipari ismeretek, mezõgazdaság, kézmûvesség, kereskedelem. Ezután “azemberrõl szóló” nélkülözhetetlen alapismereteket ajánlja (biológia <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségtani tudnivalók,ezen felül az emberi jellem <strong>és</strong> a társadalom tárgyköre). Nem feledkezik meg etantárgyfelosztás az ékesszólás <strong>és</strong> a stílus mûv<strong>és</strong>zetérõl sem. Fontos továbbá az irodalommal,rajzolással <strong>és</strong> zenével való foglalkozás, végezetül pedig a statisztikai földrajz <strong>és</strong> avilágtörténet.Ilyen elõk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> után, ezekre a megalapozott ismeretekre építhetõ a fõherceg magasabbszintû képz<strong>és</strong>e, beleértve a politikai <strong>és</strong> katonai tudományokat. Azt az elvet szögezi le Görög,hogy a tananyagot szelektálni kell. Csak az szerepeljen benne, amit valóban érdemes tudni,ami valóban hasznos. Ebben a megállapításban Locke elvei tükrözõdnek.Az oktatás módszerérõl szólva hangsúlyozza: ”az öntevékeny figyelem a magasabbk<strong>és</strong>zségek forrása.” Növendéke aktivitását kívánja felhasználni, erre akar mindig építeni, <strong>és</strong>ahogy a gyermek idõsebb lesz, egyre inkább. Azért kell felkelteni a gyermek érdeklõd<strong>és</strong>étbizonyos dolgok iránt, hogy azután megfelelõ irányítás mellett õ maga is tudjon önállóanismereteket szerezni, véleményt alkotni.Görög <strong>pedagógiai</strong> tervezetében lényeges szerepe van az erkölcsi nevel<strong>és</strong>nek. Mint alegtöbb felvilágosult gondolkodó, õ is nemes emberi tulajdonságok kifejleszt<strong>és</strong>ét tartjafontosnak. Ezek: a felebaráti szeretet, embertársaink iránti tisztelet, igazságosság, egyenesség,mértékletesség, határozottság, r<strong>és</strong>zvét. Nem feledkezik meg a külsõ tulajdonságokfontosságáról sem, ami egy leendõ uralkodónál rendkívül lényeges.A testi nevel<strong>és</strong> elveirõl is r<strong>és</strong>zletesen ír Görög. Ebben a r<strong>és</strong>zben Locke, Rousseau <strong>és</strong> afilantropisták nézetei tükrözõdnek. A nevel<strong>és</strong> sikerének alapja az, hogy a gyermek eg<strong>és</strong>zségeslegyen. Ezért edzeni, erõsíteni kell fokozatosan <strong>és</strong> folyamatosan. Az eg<strong>és</strong>zséges életmódrólszólva ír a helyes, mértékletes táplálkozásról, az alvásról, a helyes életritmusról. Felismeri asportok, a vívás, úszás, lovaglás jelentõségét a gyermek eg<strong>és</strong>zséges fejlõd<strong>és</strong>ében.Az itt röviden felvázolt nevel<strong>és</strong>i elvek a gyakorlatban is megvalósultak Ferenc Károlynevel<strong>és</strong>e során. Az ifjúnak a császári apához szóló levelei híven tükrözik a nevelõ befolyását.A tanítvány házasságköt<strong>és</strong>ének évében búcsúzik el Görög az udvartól 1824-ben. Életeutolsó szakaszában birtokán él <strong>és</strong> gazdálkodik. “A nevelõk s egy haza dísze” hunyt el 1833-ban, - így emlékezik meg róla Márton József. Hogy Görög a hazáját szolgálta nevel<strong>és</strong>ben elértszemélyes sikereivel (a nevel<strong>és</strong> fogalmába beleértve az újságírást is), azt nemcsak MártonJózsef látta meg benne. Példaképpé lett olvasói, tanítványai, munkatársai <strong>és</strong> barátai elõtt.*
Ha végigtekintünk az elõbbiekben elemzett nevel<strong>és</strong>i tervezeteken, világossá válik elõttünk,hogy fõuraink közül sokak nevel<strong>és</strong>e folyt a <strong>felvilágosodás</strong> <strong>pedagógiai</strong> <strong>eszméi</strong>nek szellemében.A tervezetek szerzõi jól ismerték <strong>és</strong> magukévá tették a Locke, Rousseau, Pestalozzi, Campe<strong>és</strong> mások nevével fémjelzett elveket, <strong>és</strong> ezeket követték gyermekeik neveltet<strong>és</strong>e során.