12.07.2015 Views

A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>és</strong>ze ekkor került az Erdélyi Múzeum Egyesület tulajdonába. Kelemen Lajos az anyagrendez<strong>és</strong>e során bukkant rá a nevel<strong>és</strong>rõl szóló munkára, melynek r<strong>és</strong>zletes elemz<strong>és</strong>ére <strong>és</strong>értékel<strong>és</strong>ére még nem került sor.Imre Sándor 1925-ben a Protestáns Szemlében, egy cikkben 18 emlékezett meg a kéziratrólegy évforduló kapcsán, melyben különösen annak, a gyermek Teleki József jellemz<strong>és</strong>érevonatkozó r<strong>és</strong>zeivel foglalkozott. Imre Sándor négy szövegváltozatot ismer. Akkoriban hárompéldány az Erdélyi Múzeum Levéltárában volt, kettõ a Teleki, egy Wesselényi család irataiközt, egy pedig az Akadémia Kézirattárában. Ez a családi könyvtárral együtt 1844-benkerülhetett oda.A kézirat keletkez<strong>és</strong>ének körülményei is érdekesek: Teleki, fiai nevelõjének, a Göttingábak<strong>és</strong>zülõ Szabó Andrásnak írta 1796-ban az útmutatást. Az Erdélyben található, “Tanácsadás agyermeknevel<strong>és</strong> ügyében” címet viselõ kéziratváltozatok tele vannak személyes jellegûutalásokkal.1809-ben Wesselényiné Cserei Ilona tanácsot kér rokonától, Teleki Lászlótól, milyen elvekszerint neveltesse fiát, az akkor 13 éves Wesselényi Miklóst. Teleki elküldte a Tanácsadásmódosított változatát. (Ez található a Wesselényi család iratai között.) “Ami a planumot illeti -írja Cserei Ilonának - én jobbat nem küldhetek a magam meggyõzõd<strong>és</strong>e szerint annál, amelyszerint a magam tulajdon fiú gyermekeimet neveltem. Most azt leiratom, kivévén azon r<strong>és</strong>zétamely egyedül a magam gyermekeire alkalmazható, ahelyett pedig az alkalmazást aNagyságod egyetlen egyére teszem meg.” 19Az Akadémián található kézirat a “A nevel<strong>és</strong>rõl” címet viseli. A 8 ív terjedelmû mûelméleti jellegû, rendszeres nevel<strong>és</strong>- <strong>és</strong> oktatáselmélet magyar nyelven, melyet szerzõjekiadásra szánt. Ennek bizonyítéka a következõ néhány sor a bevezet<strong>és</strong>bõl: “De nem fog talánmás engem megítélni, hogy munkától üres óráimat ezen igen nemes tudománynakmegírásával töltvén, az errõl való gondolataimat Anyai nyelven ezen rövid mukátskámbanHazám fiai jobb r<strong>és</strong>zeknek ítélete alá botsátom.” 20 Hogy a kézirat végül is miért nem jelentmeg nyomtatásban, nem tudjuk, okát csak találgatni lehet. Elég ha az 1793-as cenzúratörvénytkieg<strong>és</strong>zítõ 1796. május 6-i dekrétumra gondolunk, az egyre szigorúbbá váló közl<strong>és</strong>ifeltételekre, vagy egyszerûen arra, hogy Teleki 1796-ban írta a mûvet, egy évvel a magyarjakobinus mozgalom bukása után. (Itt kell megemlítenünk azt a tényt, hogy Teleki Lászlókülföldi tanulmányútja idején (1784-1787) Göttingában ismerkedett meg közelebbrõl a18 Imre Sándor: Gróf Teleki László Tanácsadása nevel<strong>és</strong>rol. Protestáns Szemle. 1925. 603-608.19 Imre Sándor: i.m. 606.20 Teleki László: A nevel<strong>és</strong>rol. [1796] MTAK Kézirattár, Régi s új írók 4-r. 133 sz. 4.f.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!