162 KAPITÁNY MÁTÉvel fejtik ki. Az opiátok mindezek mellett gátolják a HPA-tengely működését is.Az opiátok megküzdési folyamatok terén játszott szerepe kapcsán Demetrovics kiemelia Khantzian és munkatársai nevéhez köthető öngyógyítási (vagy öngyógyszerelési)elméletet is, miszerint az opiáthasználat a fájdalmas emóciók, a distressz,a szorongás maladaptív farmakológiai kezelését, valamint az agresszív tendenciákkontrollját is szolgálhatja. Az opiátfogyasztó így ’normálisnak’, ’kiegyensúlyozottnak’,és ’nyugodtnak’ érezheti magát.Jason Farrell mint korábbi intravénás droghasználó, és jelenlegi ártalomcsökkentésiszakember, értekezésében saját tapasztalatait írja le. A tanulmány az alábbi,rizikótényezőként felfogható és a szerhasználathoz szervesen kapcsolódó viselkedésiformákat mutatja be: közös injekció és inhalálási eszközök használata, a drog,az ellátás és az élelem szexuális ellenszolgáltatás révén történő kifizetése, a rendőrségelkerülése, vagyon elleni bűncselekmény elszenvedése, drogbarlangok látogatása,hamisított vagy szennyezett drogok fogyasztása, valamint a túladagolás és a rosszulbeadott injekció veszélyei. Ezen rizikótényezők jelentősen megnövelik egyes betegségekkialakulási kockázatát (pl. a közösen használt injekció és inhalálási eszközökesetében nagyobb eséllyel terjed a HIV vírus, a megfelelő védekezés nélküliszexuális ellenszolgáltatások következtében a HIV mellett a virális hepatitisz iskomoly egészségügyi kockázatot jelenthet, a szennyezett drog intravénás beviteleembólia kialakulásához vezethet stb.), fokozottan problematikussá és veszélyekkeltelivé formálják a szerhasználó életvitelét, valamint megfoszthatják a használót a társadalombavaló hatékony beépülés lehetőségétől is.Farrell hangsúlyozottan kiemeli annak fontosságát, hogy a drogfüggők ellátásátvégző szakembereknek tisztában kell lenniük a szerhasználat fent említett aspektusaival,valamint hogy olyan attitűdöt kell képviselniük, ami nem azt érezteti a betegkéntérkező drogfogyasztóval, hogy az adott ellátásért felelős intézményben nemlátják őt szívesen.Az intoxikáció adott esetben kellemes hatásait is szem előtt tartó ártalomcsökkentésiformák témájával Esben Houborg cikke foglalkozik. A dán szociológusalapvető problémának tekinti, hogy a szerhasználók autonómiaigénye és az általukválasztott örömforrás iránti vágyuk gyakorta ellenkező irányba mutat a kezeléstvégző egészségügyi intézmények (legtöbbször drogambulanciák) azon elvével, miszerintklienseiket egy kidolgozott működési modellel rendelkező, szabályozott ellátásirendszer keretein belül kell kezelni. Houborg a szerhasználat megítélésekora Zinberg által leírt komplex és interakcionista szemléletmóddal jellemezhető elméletrehivatkozik, melynek értelmében a drogfogyasztás jelenségét csak úgy érdemesvizsgálni, ha közben figyelembe vesszük azt a társas és fizikai környezetet(’setting’) is, aminek keretein belül az adott szer használata zajlik. A tanulmánybankiemelt szerepet kap egy koppenhágai metadon-klinika azon kísérletének ismertetése,melynek során egy új és hatékonyabb kezelési protokollt igyekeztek kidolgozni.A klinika lényegében nagyobb választási és önirányítottsági lehetőséget biztosítottkliensei számára, akik maguk dönthették el, hogy hol, mikor és milyen
Pleasure, Pain and Profit. European Perspectives on Drugs 163mennyiségben veszik be metadon adagjukat. A klinika továbbá nem követte azt azelőírást sem, miszerint a flunitrazepamhoz hasonló magasabb potenciálú benzodiazepinekhelyett olyan alacsonyabb potenciálú benzodiazepineket kell felírni, mintamilyen például az oxazepam. A klinika azzal indokolta döntését, hogy klienseikközül többen már 20 éve kapják a flunitrazepamot, és a gyógyszert annak euforikushatásai miatt is szedik. Az oxazepam szedésével nem élnék át ezt a megszokott eufóriát.Ez a fajta liberálisabb hozzáállás kétségkívül figyelembe veszi a szerhasználatpozitív, szubjektíve kellemes hatásait is. A klinika ezen felül azt is lehetővé tettekliensei számára, hogy a kapott metadont intravénásan vigyék be szervezetükbe,tapasztalataik alapján ugyanis a kezelésben résztvevő drogfüggő betegek közül sokanegyébként is így használták az otthoni bevitelre felírt metadont. Azáltal, hogya kliensek számára hozzáférhetővé tették a metadont és a flunitrazepamot, csökkentenitudták annak valószínűségét, hogy a betegek a gyógyszeres kezelés helyettillegális drogok fogyasztásával elégítsék ki a számukra kellemes kémiai hatásokiránti szükségletüket.Cas Barendregt, Barbara van Straaten és Elske Wits érdekfeszítő tanulmányukbanazt mutatják be, hogy az általuk vizsgált, korábban hajléktalan szerhasználókhogyan voltak képesek értelmet adni életüknek, és célokat kitűzni maguk elé. A szerzőkaz élet értelmét a Baumeister által megalkotott konceptuális keretek között definiálják,vagyis azon dolgokat tekintik az élet értelméhez köthetőnek, melyek valamiképpentükrözik az egyén azon vágyát, hogy céltudatos, értékes, hatékony ésönmagához méltó életet éljen. Barendregt, van Straaten és Wits 21 hajléktalan szerhasználóvalkészített mélyinterjút. A kérdések olyan területekre vonatkoztak, minta vizsgált személy aktuális szálláslehetőségei, addigi életpályája, napi tevékenységei,társas kapcsolatai, esetleges stigmatizáltsága, társadalmi szerepvállalása, az egészségügyiés szociális ellátásáért felelős szakemberekhez fűződő viszonya, és jövőbelilehetőségei. A kutatók tartalomelemzéssel vizsgálták az adatokat, négy fő kód mentén,melyek a Baumeister-féle cél, érték, hatékonyság és önértékelés kódjai voltak.A célok megléte azért bizonyult fontosnak, mert adott esetben segített a szerhasználatés hajléktalanság által vájt, reménytelennek tetsző itt-és-most gödréből kitörni,még ha csak egy távoli rokonnal való találkozás erejéig is. Az érték iránti szükségletelsősorban abban nyilvánult meg, hogy a személy szeretett volna valami jótcselekedni (pl. utcaseprőként önkéntes munkát vállalni), és erkölcsök szerint élni.A hatékonyság szükséglete magába foglalta a társas környezettel való interakciótis, valamint azt a képességet, hogy a megkérdezett milyen arányban tudja elérnicéljait. Az önértékelés iránti vágy pedig azért volt jelentősnek tekinthető, mert azáltal,hogy másokhoz hasonlították magukat (szociális és morális téren egyaránt),azon vizsgált személyek, akikben megvolt ez az igény, kerülni kezdték a szerhasználatbólkitörni képtelen, és önbecsülésüket elvesztett társaikat. Azok, akik képesekvoltak leválni függőségük tárgyáról, lett légyen az alkohol, vagy drog, belátták,hogy a szerhasználat rövidtávú élvezete helyett a teljes élethez értelemteli célokatkell találniuk.
- Page 6 and 7:
6 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 8 and 9:
8 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE É
- Page 10 and 11:
10 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 12 and 13:
12 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 14 and 15:
14 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 17 and 18:
Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 19 and 20:
Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 21 and 22:
Szövegértő olvasás a két tanny
- Page 24 and 25:
24 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 26:
26 BONCSÉR ÁGNES-POLONYI TÜNDE
- Page 35:
Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 38 and 39:
38 SZÁSZVÁRI KARINAtalható (Lee
- Page 40:
40 SZÁSZVÁRI KARINAMódszerVizsg
- Page 43:
Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 47 and 48:
Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 49 and 50:
Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 51 and 52:
Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 53:
Az idősödő munkavállalókkal ka
- Page 56 and 57:
56 HOLECZ ANITAnyújtva motiváció
- Page 58 and 59:
58 HOLECZ ANITAfaktorokból tevődi
- Page 60 and 61:
60 HOLECZ ANITAEREDMÉNYEKA pedagó
- Page 62 and 63:
62 HOLECZ ANITAtottság és az egy
- Page 64 and 65:
64 HOLECZ ANITAhet meg, amennyiben
- Page 66 and 67:
66 HOLECZ ANITAkonstruktumok (pszic
- Page 68 and 69:
68 HOLECZ ANITAMASLOW, A. (2003): A
- Page 70 and 71:
70 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtóbban
- Page 72 and 73:
72 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAÖNÉRT
- Page 74 and 75:
74 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtens akc
- Page 76 and 77:
76 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAMérőes
- Page 78 and 79:
78 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA kapott
- Page 80 and 81:
80 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAA tests
- Page 82 and 83:
82 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAtív kor
- Page 84 and 85:
84 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGACOSLETT,
- Page 86 and 87:
86 S. NAGY ZITA-OLASZ KINGAWERNER,
- Page 88 and 89:
88 KARNER ORSOLYAjön létre, és a
- Page 90 and 91:
90 KARNER ORSOLYAA tanácsadásra,
- Page 92 and 93:
92 KARNER ORSOLYAA képesítések t
- Page 94 and 95:
94 KARNER ORSOLYAAz Európai Szakk
- Page 96 and 97:
96 KARNER ORSOLYAEurópai Karrierta
- Page 98 and 99:
98 KARNER ORSOLYAA MAGYARORSZÁGI P
- Page 100 and 101:
100 KARNER ORSOLYA
- Page 102 and 103:
102 KARNER ORSOLYAMagyarországiké
- Page 104 and 105:
104 KARNER ORSOLYAműködhet, és p
- Page 107:
ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA IX. ÉVFO
- Page 110 and 111:
110 BAGDY EMŐKEvetítve, amely a j
- Page 112 and 113: 112 BAGDY EMŐKErendszer, amely az
- Page 114 and 115: 114 BAGDY EMŐKEés képzési csere
- Page 116 and 117: 116 BAGDY EMŐKEAz egészségügybe
- Page 118 and 119: 118 BAGDY EMŐKEA KLINIKAI PSZICHOL
- Page 120 and 121: 120 BAGDY EMŐKEAMIT A KÉPZÉS SOR
- Page 122 and 123: 122 BAGDY EMŐKE6. A pszichoszomati
- Page 124 and 125: 124 BAGDY EMŐKE13. 122/2009/VI.12.
- Page 126 and 127: 126 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 128 and 129: 128 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 130: 130 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 134 and 135: 134 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 136 and 137: 136 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 138 and 139: 138 V. KOMLÓSI A.-RÓZSA S.-MILANO
- Page 141 and 142: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 143: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA X. ÉVFOL
- Page 146 and 147: 146 BUDA BÉLAlyen foglalkozásban
- Page 148 and 149: 148 BUDA BÉLAA kötetben éppen az
- Page 150 and 151: 150 BERCZIK KRISZTINAA kötet első
- Page 153 and 154: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 155 and 156: Lying and Deception in Human Intera
- Page 157: Lying and Deception in Human Intera
- Page 160 and 161: 160 KAPITÁNY MÁTÉnyaltabb megít
- Page 164 and 165: 164 KAPITÁNY MÁTÉA holland krimi
- Page 167 and 168: ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA XII. ÉVF
- Page 169: CONTENTB3EMPIRICAL STUDIESBONCSÉR,