Megkövetelhető-e azállampolgárság a közjegyzőiszakma gyakorlásához?KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE1Észrevételek Pedro Cruz Villalón FőtanácsnokC-47/08 ügyben készített indítványáhozBevezetésAz Európai Bizottság a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereseteivel annak kimondásátkérte az Európai Bíróságtól, hogy a néhány tagállamban a jelenlegi formában gyakoroltlatin típusú közjegyzői tevékenység a letelepedés szabadsága alá tartozzon. Ennekalapján és arra figyelemmel, hogy a közjegyzői feladatok nem tartoznak a közhatalom gyakorlásáhozkérte a Bizottság a Bíróságot, az előzőekben említett döntés meghozatalára.Az Európai Bíróság, a Belga Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség,az Osztrák Köztársaság, és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a GörögKöztársaság ellen indított ügyeket egyesítette. Véleményünk szerint ebben az ügyben aBíróság az EK 43. és az EK 45. cikk első bekezdésével kapcsolatosan eddigi leglényegesebbértelmezésével néz szembe. Az eddigi bírósági gyakorlat alapján – mint ahogy arraaz ügyben készített indítványában a Főtanácsnok is felhívja a figyelmet – annak eldöntése,hogy egy tagállam megkövetelheti-e saját állampolgárságát egy szakma gyakorlásához,olyan állásokkal kapcsolatban merült fel, amelyekben a közhatalom gyakorlása csakmarginálisan jelent meg.Az európai jog autentikus értelmezésének monopóliumával az Európai Bíróság rendelkezik.A bíróság joggyakorlata – mint azt részletesen kifejtjük majd a következőkben –jelentős bizonytalanságokat mutat.Ez részben abból ered, hogy az Európai Bíróság eddigi joggyakorlata az európai érdekekethelyezte előtérbe. A Bíróság gyakorlatával kapcsolatban álláspontunk teljes mértékbenmegegyezik Étienne Pataut, az École de droit de la Sorbonne professzoránakvéleményével. 1 Ennek értelmében a diszkriminációmentes, és szabad munkavállaláshozvaló jog a közösségi jogrend egyik legstabilabb alapját képezi. Ennek ellenére az Európai1 Étienne Pataut: Citoyenneté de L´Union européenne et nationalité étatique, RDTE, 2010/3 P 624
<strong>2011.</strong> <strong>4.</strong> SZÁM2Bíróság elismerte, hogy léteznek olyan állások, amelyek megkövetelhetnek egy bizonyosfajta, csak a tagállami állampolgárságban megtestesülő, a tagállam és polgára közöttfennálló szolidaritáson alapuló viszonyt.Louis Dubouis szerint azt az általános közigazgatási és nemzetközi jogi felfogásttették magukévá az alapító szerződések, miszerint a külföldi személyek azért nem tölthetnekbe közszolgálati állásokat, mert ezek a státuszok olyan fajta azonosulást és elkötelezettségetkövetelnek meg az adott államhoz, és annak törvényeihez, amelyek külföldiszemélyek részéről nem feltételezhetőek. 2 Úgy véljük, hogy az Európai Bíróság joggyakorlatais alátámasztja ezt az álláspontot.Bizonytalanságot okoz azonban az, hogy az Európai Bíróság ebben a körben is azeurópai érdekeket igyekezett érvényesíteni eddigi gyakorlata alapján. Első ítéleteibenmegállapította, hogy a közszolgálati munkakörök esetében nem lehet automatikusanmegkövetelni az állampolgárságot, hanem magát a munkakört is vizsgálni kell. Azazaz intézményi kritériumok helyett, a funkcionális feltételeket kell alkalmazni. Azonbanezek érvényesítése sem tekinthető konzisztensnek. Ugyanis bizonyos ítéletek alapján magánszemélyek,magánvállalatok esetében a munkahelyek nem köthetők állampolgársághoz.Nyilvánvalóan az Európai Bíróság ezekkel az elvekkel az állampolgársághoz köthetőmunkahelyeket kívánta korlátozni, megtartva azonban a hűséghez, és szolidaritáshozkapcsolódó követelményeket.A jogtudomány képviselői a közjegyzői szakma megítélésével kapcsolatban márkorábban hangot adtak kétségeiknek. Jacques Pertek, a Lyon III Egyetem professzoraszerint az Európai Bíróság eddigi joggyakorlata alapján nem dönthető el teljes bizonyossággal,hogy a tagállamok alkalmazhatják-e az állampolgársági megkötést a közjegyzőitevékenységgel összefüggésben. 3Pedro Cruz Villalón Főtanácsnok indítványában kifejtett véleményében arra a következtetésrejut, hogy a közjegyzők esetében az európai joggal nem egyeztethető összeaz állampolgárság megkövetelése. Az állampolgársághoz köthető szakmák eddigi indoklása,azaz a tagállami állampolgárságban megtestesülő, kölcsönös hűségen, és szolidaritásonalapuló viszony helyett a Főtanácsnok indítványában államelméleti aspektusbólvizsgálja a kérdést. Ennek alapján megkülönbözteti a közhatalom gyakorlásának közvetlen,és közvetett formáit. A Főtanácsnok álláspontja szerint az előző csoportosításalapján nem lehet objektív kritériumokat megfogalmazni. Ezzel a véleménnyel mi isegyetértünk.A Főtanácsnok indítványában az európai polgárságot, és az ahhoz kapcsolódó ítélkezésigyakorlatot úgy értelmezi, hogy azzal a bíróság az unió és a polgár között hoz létreegy kölcsönös hűségen alapuló kapcsolatot.2 Domat: Lois civiles in Louis Dubouis, Claude Blumann: Droit matériel de l`Union européenne, Montrestien, 2009, 5.édition, P 913 Jacques Pertek: Droit matériel de l`Union européenne, Thémis droit, puf, Paris, 2005, P 63