12.07.2015 Views

Közjegyzők közlönye 2011. 4. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

Közjegyzők közlönye 2011. 4. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

Közjegyzők közlönye 2011. 4. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYEeurópai polgárság fogalmát, sokkal nagyobb mértékben, mint azt a szerződések vonatkozórendelkezései alapján feltételezhettük volna. Pataut úgy véli, hogy az európai polgárság mindenekelőtt egy jogtechnikai elem, amely a politikai koncepciót megelőzve bizonyos jogoknakmeghatározott személyekre való átruházására szolgál. Az európai polgár ebből a szempontbólnem tekinthető másnak, mint akinek bizonyos jogosultságokat garantál az európai jog,anélkül, hogy megkövetelne az Európai Unióhoz való bármilyen specifikus kötődést. Ez abizonyos speciális viszony jelenleg nem az uniós joggal, hanem a nemzeti joggal kapcsolatbanáll fenn. Az európai polgárság a tagállami állampolgárságok következménye, ezért a szerzőszerint mindenképpen védhető egy európai polgársággal kapcsolatos minimális álláspont.Véleményünk szerint az Európai Bíróság a Rottmann ügyben hozott ítélete ÉtiennePataut álláspontját támasztja alá. 24Az alapügyben egy osztrák állampolgár, bizonyos fontos adatokat elhallgatva megszereztea német állampolgárságot, ami az osztrák állampolgárság automatikus elveszítéséhezvezetett. Később a német hatóságok tudomást szereztek arról, hogy Rottmann úr anémet állampolgárság megszerzésekor elhallgatott egy ellene folyó büntetőeljárást. Ezérta német hatóságok a megszerzett német állampolgárságot utólagosan visszavonták.Az Európai Bíróság többek között abban foglalt állást, hogy ellentétes-e az európai polgársággalegy ilyen döntés ha az, az európai polgárság elveszítését is maga után vonja. AzEurópai Bíróság kifejtette, hogy az adott helyzetben megvonható a csalással megszerzett állampolgárság.Ugyanis „jogszerű az, hogy valamely tagállam védeni kívánja a közte, és állampolgáraiközött meglévő, szolidaritáson, és kölcsönös hűségen alapuló, különös kapcsolatot,valamint az állampolgársági jogviszonyt képező, jogok, és kötelezettségek kölcsönösségét”.Az ítéletben megfogalmazottak alapján jogosan következtethetünk arra, hogy báraz Európai Bíróság az európai polgársághoz kapcsolódó jogkövetkezményeket sokkalinkább kiszélesítette – az európai integráció a gazdasági közösségtől eltérő irányainakkialakítása céljából 25 –, mint ahogy ez a szerződés betűjéből következne. Az európai polgárságottovábbra is úgy kell értelmezni, hogy az nem alakít ki a polgár és az unió közötta tagállami állampolgársághoz hasonló, kölcsönös hűségen, és szolidaritáson alapulókapcsolatot, amit viszont az Európai Bíróság akár abban az esetben is igazolható közérdeknekismer el, ha az az európai polgárság elveszítéséhez vezet.7A lojalitás kritikájaA Főtanácsnok eddigi elméletét részben a lojalitás elhallgatására építette fel, azonban indítványaimplicite tartalmazza a lojalitás kritikáját általánosságban, és kifejezetten a közjegyzőitevékenységgel összefüggésben is. Kifejti, hogy a közjegyzői szakma közhatalmi24 CJCE, C-135/08, 51. pont25 Cathérine Pietro: Un gouvernement économique pour L`Europe RDTE, 2010/3 P 535

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!