Közjegyzők közlönye 2011. 4. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

2011. 4. SZÁM44Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének helyt adott és a felperes ellen indítottvégrehajtási eljárást megszüntette. Az elsőfokú bíróság azon indokból találta alaposnak avégrehajtás megszüntetése iránt előterjesztett keresetet, hogy a Ptk. 276. § (2) bekezdésealapján a felperes a kezesi helytállási kötelezettsége alól felszabadult, tekintettel arra,hogy az engedményezési szerződéssel, amely a végrehajtást kérő alperes anyagi jogi jogutódlásáta biztosított hiteljogviszonyban megalapozta, az alperes egy adott ingatlanróla jelzálogjogot törölte, a további biztosíték biankóváltót magához vette, és a követelésígy egyedül a felperes vonatkozásában lett végrehajtható. Az ítéletben kifejtett álláspontszerint az alperes azon védekezése, hogy a kezességvállalási szerződésben a kezesi jogviszonyalanyai kifejezetten eltértek a Ptk. 276. § (2) bekezdésétől és lehetővé tették ahitelező számára, hogy a hitelező minden biztosítékot felszabadítson, illetve értékesítsen,kezestársakat is felmentsen a szavatosságuk alól, anélkül, hogy ezáltal megváltozna a jelenkezességi kötelezettség terjedelme, azért nem volt figyelembe vehető a jelen perben,mert az a közjegyzői okirat, amely a végrehajtás elrendelésnek alapjául szolgált, nemtartalmazta a kezességi szerződés ezen lényeges tartalmi elemét. Az elsőfokú bíróságáltal elfoglalt álláspont szerint a közjegyzői okirat alapján a végrehajtás csak olyan tartalommalés terjedelemmel folyhat, ami a végrehajtási záradékkal ellátott okiratból megállapítható,márpedig jelen esetben a közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás tartalmacsak akként határozható meg, hogy az a Ptk.-ban szabályozott általános készfizetőkezességgel azonos terjedelmű. Utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy a közjegyzői okiratvégrehajtási záradékkal nem is lett volna ellátható, hiszen az okiratban megnevezett jogosultszemélyében bekövetkezett jogutódlás esetén az okirat csak akkor záradékolható,ha a jogutódlás tényét közokirat tartalmazza, illetőleg ha a jogutódlás tényét a bíróságvégzéssel megállapítja.Az alperes fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását,továbbá a perköltség viselésére a felperes kötelezését. Álláspontja szerint a végrehajtástkérői pozícióját megalapozó engedményezési szerződés közokiratba foglalásának hiányanem akadálya a perbeli közjegyzői okirat záradékolásának. Ha mégis kötelező volna azengedményezés közokiratba foglalása, az utólagosan megtörtént, mert a megkeresett bíróságkénta perben eljárt bécsi bíróság jegyzőkönyve az engedményezés tényét rögzíti, sez a Pp. 195. § (1) bekezdésére figyelemmel közokiratnak tekintendő. Ezen túlmenőenugyanezen okirat rögzíti a jogutódlás tényét is a követelés jogosultja vonatkozásában.Vitatta továbbá az alperes az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy alperes kezességénekterjedelme megvizsgálandó tény, mert szerinte a végrehajthatóságnak nem előfeltételea kötelezettség-vállalás terjedelme, ezért azt a közjegyzői okiratnak nem kelltartalmaznia. Nincs továbbá olyan jogszabály, amely szerint nem vehető figyelembe aza szerződés, melynek pontos szövegét a közjegyzői okirat nem tartalmazza, csak utal rá.Hivatkozott arra is – egyezően az elsőfokú bíróság ítéletével –, hogy szükségtelen azonfelperesi állítás vizsgálata, mely szerint egy másik gazdasági társaságot az alperes tettfizetésképtelenné jogellenes magatartásával.