Közjegyzők közlönye 2011. 4. szám - Magyar Országos Közjegyzői ...

KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYErint a közjegyzők nyilvánvalóan közhatalmi tevékenységet végeznek. Azaz a közjegyzőifeladatok ellátásánál a közhatalom felmentést biztosít a hitelesnek minősített valóságelemgyakorlása során, amit csak bíróság előtt lehet vitatni. 13A Főtanácsnok azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a hitelesítéssel a közjegyzőnem alkalmaz kényszert, és nem is ír elő egyoldalúan kötelezettséget. A hitelesítésnekazonban hivatalos jelleget kölcsönöz, hogy előzetesen jogi kötőerővel ruházza fel a magánszemélyekokiratait. Ebből következően szerinte a közjegyzőket a közhatalomhoz oldottabbviszony jellemzi, megfogalmazása szerint a közhatalom gyakorlásához a szuverénhatalomhoz fűződő – más hatóságokhoz képest – lazább kapcsolat révén. 145A közjegyzők jogállásaA Főtanácsnok véleménye szerint a funkció a jogálláshoz igazodik. Ennek értelmében aközjegyzők köztisztviselők, akik az államot képviselik, annak ellenére, hogy tevékenységükszabad foglalkozásnak minősül. A közjegyzők és az állam közötti kapcsolat hivatalosjellegét különösen hangsúlyozza a közhatalomhoz való kötődésük. Ezt fejezi ki a hivatalieskü, és a tisztviselői karhoz hasonló felvételi vizsga, a kinevezések állandó jellege, és a köztisztviselőkrevonatkozó fegyelmi szabályok közjegyzők esetében való alkalmazása is. 15A Főtanácsnok elemzi azt a kérdést is, hogy az állampolgársági kikötés mennyiben felelmeg az arányosság elvének is. Azaz megvizsgálja, hogy a vonatkozó cikkek értelmében igazolható-eaz említett két rendelkezés a megvalósítani kívánt célokkal. Úgy véli, hogy az EK 45.cikk első bekezdését eddig spontán értelmezték, mivel az nem utal az állampolgárság alapjántörténő megkülönböztetésre. Ez a társítás csupán az eddigi bírósági gyakorlatból következik. 16A Főtanácsnok rögzíti azt a véleményét is, hogy az állampolgárság alapján történőmegkülönböztetés nem egy egyszerű hátrányos különbségtétel, amelynek egyedüli következményea letelepedés szabadságának korlátozása. Ez a megkülönböztetés egyúttal az államiprotekcionizmus egyik legkézenfekvőbb megnyilvánulása, amely tagadja magának azintegrációnak a szellemiségét is. A Főtanácsnok álláspontja szerint sérti az Alapjogi Charta20. és 21. cikke által védett egyenlőség elvét. Ezt támasztja alá az EK 12. cikk is. 17Véleményünk szerint az előzőekben részletezett érvek nem fogadhatóak el.Az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma, és a személyek szabadmozgása valóban az európai integráció, és a közösségi jogrend egyik alapvető fundamentumátképezik. Azonban Étienne Pataut értelmében e jogelvek ellenére sem tudták az EurópaiBíróságot arról meggyőzni, hogy a tagállamok ne követelhessék meg a tagállam és a polgára13 Főtanácsnoki Indítvány, 118. pont14 Főtanácsnoki Indítvány, 119-120. pontok15 Főtanácsnoki Indítvány, 124-125. pontok16 Főtanácsnoki Indítvány, 128. pont17 Főtanácsnoki Indítvány, 129. pont