ÉLET HAJLÉK NÉLKÜL

2013. FEBRUÁR 9.UTÁNAJÁRTUNK • CIVILkikerüljenek életül krízisébôl. – Vanazonban egy réteg, akik nem igazánakarnak felállni. Ôket nem zavarja, hogynincs rendszeres jövedelmük, sôt, együttmûködéshiányában sokszor még a különbözôsegélyektôl is elesnek. Keményendolgozunk azért, hogy rávegyükôket az együttmûködésre, de már pontosantudjuk, kik azok, akik elutasítóak,akik már feladták, nem találnak motivációt,és nem is akarják újrakezdeni. Sokanközülük alkoholbetegek, vagy egyébpszichés problémával küzdenek. Aztszoktam mondani nekik, legalább annyittegyenek meg, hogy emberhez méltóéletet éljenek. Ne az utcán töltsék el mindennapjaikat,hanem jöjjenek be az intézménybe.Ôk azok, akik sosem kerülnekki az ellátásból – osztja meg a tapasztalataitBujtás Edit.– Nem is gondolnánk, hogy normálisesetben mekkora motiváló ereje van amunkának! „Vissza az utcáról” címmelelindítottunk egy programot, melynek azvolt a lényege, hogy olyan emberekethoztunk be a lakhatásba, illetve a foglalkoztatásba,akik már hosszú ideje,15–25 éve az utcán éltek. Több mint egyév telt el a program kezdete óta, és a mainapig velük dolgozunk több nagyobbcégnek a városban, köztük a Falco ForgácslapgyártóZrt.-nek. Épp most kötünkmeg egy újabb keretszerzôdést a fentemlített termelô céggel, amit nagy sikernekkönyvelünk el. Ezek az emberek ragaszkodnaka munkájukhoz, becsülettelvégzik nap mint nap, és beosztják a keresetüket.Minden elképzelésünket túlszárnyaltaez az eredmény! – mondja lelkesenaz ügyvezetô.Az utcán is dolgoznakSzombathelyen 10-15 fô él, akik bár rászorulnak,nem hajlandóak részt venni az ellátásban.Van, aki azt mondja, hogy nembírja a társaságot, már hozzászokott azegyedülléthez, jó neki úgy, ahogy van. Ôkmég nem jutottak el arra a szintre, hogyfelismerjék, igenis szükségük lenne a segítségre.Többen a parkerdôben élnek, köztükegy idôs néni, aki a kutyája miatt nemhajlandó bemenni a hajléktalanszállóba.Vannak, akik a Domusnál vagy valamilyenlakás céljára használt tákolmányban húzzákmeg magukat. Az ô megsegítésükrehozták létre az utcai szolgálatot.Két kétfôs csapat reggeltôl estig járja azokata helyeket, ahol a veszélyeztetett hajléktalanokélnek, gyógyszerrel, elsôsegély-felszereléssel,meleg takarókkal ésruházattal látják el ôket. Beszélgetnek velük,és újra meg újra megpróbálják rávenniôket, hogy vegyenek részt az ellátásban.– Van, amikor sikerrel járunk, éslegalább a nagy téli hidegben elérjük,hogy nálunk töltsék az éjszakát. Hétvégénés ünnepnapokon is járjuk az utcákat,mégpedig kidolgozott szisztémaszerint. Ki merem jelenteni, hogy mindenhajléktalanról tudunk a városban, sôt aztis tudjuk, hol szokták meghúzni magukat.Eleinte többen velünk is elutasítóakvoltak, de a türelmes munka végül célhozért, ma már elfogadják a munkatársakat,és szólnak nekik, ha bajban vannak.Szomorú, de igaz…Az arányokat tekintve egyre több a nôés a fiatal, 19 és 25 év közötti személy ahajléktalanok között. – Ôk általában intézetbennevelkedtek, és amikor kikerültekonnan, nem volt sem családjuk, semrokonuk, barátaik, akikbe meg tudtakvolna kapaszkodni. Sokszor még a munkaerôpiacrasem jutnak el, hanem itt landolnaka szállón. Néhányuknak vanéletkezdési támogatásuk, csakhogy ahhoz,hogy megkapják, meg kell felelniükbizonyos követelményeknek. Több szervezettelegyüttmûködve próbálunk mindentmegtenni azért, hogy segítsükelindítani ôket az életbe. Most éppen egyfoglalkoztatási pályázatot nyújtottunkbe, ha az sikeres lesz, talán elôbbre léphetünk.De sajnos esetükben, mint az átlagfiatalság körében is, fel-feltûnik adrog-probléma. Szerencsére keménydrogokkal ritkán találkozunk, hála a helyirendôrség prevenciós munkájának.A legnagyobb problémát azonban nema fiatalok jelentik az intézmény életében:– Rettenetesen hiányzik egy több férôhelyes,tartós elhelyezést biztosító pszichiátriaiintézmény a városban. Eznemcsak helyi, hanem országos probléma,az ellátórendszerben a legnagyobbûrt azon intézmények hiánya jelenti, aholbentlakással, hosszútávon segíthetnek abetegeknek. A helyi kórház pszichiátriaiosztályával rendkívül jó kapcsolatot sikerültkialakítanunk, de még így is elôfordul,hogy hozzánk érkeznek elôször amentális betegséggel küzdôk.– Horváth Olga, aki évtizedeken keresztülállt az intézmény élén, lefektettea szakmai alapokat. Az ô munkásságátés elhivatottságát visszük tovább. Perszeehhez megfelelô pénzügyi háttérreis szükség van. Három lábon igyekszünkmegállni: egyrészt a normatíva, másrésztaz önkormányzat támogatása, harmadrésztpedig a pályázatok viszik elôbbreaz ügyünket – zárja Bujtás Edit.Szabó Zoé • Fotó: Mészáros ZsoltNYÍLT NAPREGULY ANTALÁLTALÁNOS ISKOLAREGULY ANTAL GRUNDSCHULE(a volt Népfront úti)A város német nemzetiségiiskolája várja a leendô elsôosztályos tanulókatés szüleiket iskolakóstolgatóra2013. február 14-én 16.30 óráraés nyílt tanítási napra2013. február 18-án7.30-órától 11.20 óráig.Rövid ízelítôt mutatunk beiskolánk életébôl, így betekintéstadva az iskola mindennapjaiba.Német nyelvoktatáskiscsoportban heti 5 órában.Kis csodái a világnak,Mind-mind csak téged várnak,Szakkör és az óra is,Legyél TE is reguly-s!KERESSEN MEG MINKET!VÁRJUK ÖNÖKET.Elérhetôségek:Reguly Antal Általános IskolaRákóczi F. u. 79. • Tel./fax: 94/311-952www.reguly.isiscom.hu7