A kiegyezés után a magyar államférfiak programmjukbavették a nép nevelését. Eötvös, Tür, Irányi, Paulerpár év alatt számos javaslattal álltak elő, melyek<strong>az</strong>onban vagy visszhang nélkül maradtak, vagy csakannyit értek el, hogy <strong>az</strong> elemi oktatást a falvak egy részébenmegkezdték.Trefort miniszter még visszafejlesztette <strong>az</strong>t is, amia felnőttek oktatását illetőleg addig megvalósult. „Hiábavoltak a felnőttek oktatásának lelkes hivei, akik ismertéka népet, tudták, milyen nagy veszedelmet rejt magában<strong>az</strong> elhanyagolás, minden jóakaratuk és fáradtságukhiábavaló volt, a felnőttek oktatását (Trefort miniszter)beszüntette. Helyette a g<strong>az</strong>dasági boldogulásútjára kacsintott, a házi ipar felkarolására indult, decsak látszólagosan, hogy a nép művelődésének visszafejlesztéséretett intézkedését takargassa, mert <strong>az</strong> adatgyűjtésnélegy lépéssel sem haladt tovább. Nagyot tévedettabban, hogy <strong>az</strong> elemi iskolázással megoldhatónakvélte a népoktatás és népnevelés kérdését ... A nép tanitásától,nevelésétől megvonta a kormány anyagi sigy erkölcsi támogatását is. Ezzel magára hagyta a népet,hogy fejlődjenek fninden irányítás, vezetés nélkül,elégítsék ki ott és ugy művelődési igénveiket, ahogvtudják-" 1Hogyan viselkedett a nép ez alatt <strong>az</strong> idő alatt, melya szabadságharctól a komolyan megkezdett népmentömozgalmakig telt el!A jogegyenlőség elvének kimondása előtt a vármegyékena falu csak földesurát és papját ismerte <strong>az</strong><strong>intelligencia</strong> társadalmából. Sőt lehet mondani: csak apap érintkezett lelkileg a néppel, melynek vezetőjekéntszerepelt. A népgondozás sovány gondolatait a pap közvetítettea jobbágy és a jobbágy-tartó között. Ha figyelembevesszük, hogy a pap minden anyagi és erkölcsitámogatást a földesúrtól kapott, elképzelhetjük, hogy<strong>az</strong> 1848 előtti pap a földesúr akaratának enyhébb, türelmesebbeszközöket alkalm<strong>az</strong>ó szószólója, végrehajt/íja141 Bene Lajos: A nép gondozása 15 old.
volt, de a nép képviseletére eltartójával szemben ritkánvállalkozott.És itt kell rámutatnom elsőizben <strong>az</strong> erdélyi viszonyoksajátosságára, mely a falusi nép jellemzésében <strong>az</strong>általánosítást akadályozza.A székelység nem tartozott a jobbágyok nagy tömegéhez.Habár életnívója nem tért el lényegesen a Jobbágyterületek lakóinak életnívójától, <strong>az</strong> intelligenciávalszemben más véleményen volt, mint a nemszékely földművelő.Mozgási szabadsága, melyet ugyancsak felhasznált,alkalmat adott arra, hogy a vele nem egy környezetbenélő társadalmi osztályokat is megismerje, hogy<strong>az</strong> intelligenciával többé-kevésbbé kereskedelminek nevezhetőkapcsolatokat tartson fenn. Az ország mindenrészében kalandozó székelyek tisztább képet nyertek akülvilágról, mint ahogy <strong>az</strong>t feltételezhetnők róluk, akik<strong>az</strong> ország legkeletibb sarkában éltek.A székely falu papja is más szellemet képviselhetettszabad, független liivei között s igy hozzájárulhatottahhoz, hogy a székely szabad gondolkozás kifejlődhesséks érvényre juthasson. A székelyföldi papok nemcsakmost, hanem akkor is, többnyire h<strong>az</strong>amentek, mikor egyfalunak <strong>az</strong> élére állottak. Az atyafiság-kapcsolatok bensőségesebbé,emberiebbé tették a viszonyokat s mivel afalu nagyon sok mindent a pap szemén keresztül nézett,a székely ember békülékeny, nyugodt büszkeséggel állta városi <strong>intelligencia</strong> elé. A helyzet, a közhangulat nemis romlott el addig, amig nem jelent meg a Székelyföldönis minden jóviszonynak elrontója: a g<strong>az</strong>dasági bajokréme. Azonban a kiváltságoktól megfosztott, sovány székelyföld népére mind nagyobb súllyal nehezedtek a„pórnép" gondjai, a Székelyföldön is megindult a kivándorlás,a g<strong>az</strong>dasági viszonyoknak leghívebb fokmérője.Utána már csak <strong>az</strong>okról a székely népi sajátosságokróllehet beszélni, melyeket a múltból ki lehetett menteni: atradicionális életrevalóságról, büszkeségről, szellemi fejlettségről.Ezek <strong>az</strong>onban nem olyan tulajdonságok voltak,melyek <strong>az</strong> intelligenciához közelebb vitték volna. Sőt:meglátásokra vezettek, melyek kevésbbé rokonszenves15
- Page 5 and 6: AZ ERDÉLYI FIATALOK FALU-FÜZETEIE
- Page 7 and 8: I.BEVEZETÉSA régi magyar állam k
- Page 9 and 10: irtokkai együtt vidéken hagyták
- Page 11 and 12: emeli őt legyűrt falusi kortársa
- Page 13 and 14: III.HOGYAN ALAKUL KI A NÉP VÉLEM
- Page 15: Azonban az ország öthatod részny
- Page 19 and 20: nyiben mégis már a megvalósulás
- Page 21 and 22: papja van s nagy általánosságban
- Page 23 and 24: on a falu nemcsak hálás volt urá
- Page 25 and 26: társadalma azonban nem vett azokr
- Page 27 and 28: lett, hallgatniok kellett arról, h
- Page 29 and 30: osan kiábrándító jelenségek za
- Page 31 and 32: vagyonukból kiforgatott egyházi i
- Page 33 and 34: a politika, gazdaság és kultura t
- Page 35 and 36: lehet észrevenni, hogy az öregeke
- Page 37 and 38: hogy a pap földjét rosszul szánt
- Page 39 and 40: taltságára hivatkozott. Ebben a h
- Page 41 and 42: ének az akadálya, mely olyan fela
- Page 43 and 44: Eltekintve azonban attól, hogy a f
- Page 45 and 46: lenül alkalma legyen tekintélyt,
- Page 47 and 48: eszme megvalósulása. Ha a mezőga
- Page 49 and 50: A falu nőtársadalma.Kétségtelen
- Page 51 and 52: Csak ez lehet az oka annak, hogy a
- Page 53 and 54: A falusi intelligencia többi képv
- Page 55 and 56: A vagyon.A mai áldatlan gazdasági
- Page 57 and 58: Az erdélyi vegyes Iakóju falu.Azt
- Page 59 and 60: tette a kereskedelem szellemét s e
- Page 61 and 62: helyezkedési lehetőség, kereseti
- Page 63 and 64: FÜGGELÉKEbben a részben — mely
- Page 65 and 66: állna s az sem feltételezhető, h
- Page 67 and 68:
ségben levő diák sokkal értéke
- Page 69:
TARTALOMJEGYZÉKAz Erdélyi Fiatalo