a nép és az intelligencia - MEK

mint ő. Az irigység, a harag nem a másik osztály tagjaellen Irányul, hanem a közeli rivális ellen, ki közbül álla mai helyzet és a kitűzött cél között, melynek eléréséthátráltatja. A nagygazda ,,földéhség"-éből származik anagyobb baj, mely később társadalmi jelenségként mutatkozik.ő is, természetesen, arra törekszik, hogy vagyonátgyarapítsa. Az akadályt ebben az esetben a másiknagygazda, a földvételnél és minden gyarapodási lehetőségnéljelentkező konkurrens állítja, föl, tehát a harag isellene irányul. A versengők között folyó küzdelem igyválik azzá a tünetté, mely az osztályharc látszatát kelti:a két haragos nagygazdának az alsóbb rétegekben megvannaka rokonsági kapcsolatai, vannak „hivei" és „jóemberei",kik magukévá teszik a vezér sérelmét s szembefordulnaka másik vezető táborával. Nyilvánvaló tehát,hogy nem osztályharcról van szó, hanem pártharcrót, melyet elsősorban érzelmek fűtenek, de nem társadalmiigazságtalanságok.Az osztályharc képviselője a falusi földtelen ember.Az ő ellenszenve már nem a közvetlenül előtte álló másikföldnélküli ellen irányul, nem is a kisgazda ellen, hanema nagygazda, tehát a munkaadó ellen. A földtelen embernem földműves, hanem földmunkás. A falu közéletébenéppen ugy nincsen szerepe, mint a városi polgári társadalombana proletárnak, ennek lehet tulajdonitani, hogyjórészt ez utóbbinak az elveit vallja. Az általános elszegényedésselmind nagyobb lesz a száma, ami majd csakakkor fog katasztrofálissá válni, amikor a falu földművelőileépítik gazdaságaikat s a nyári munka-alkalom ismegcsappan.A pártharc fogalmát azért kívántam hangsúlyozni,mert a falusi gazdatársadalom és a falusi intelligenciaközött fennálló viszonynál az a fő mozgató erő. A papnakrendszerint nem a kisgazdák, vagy a nagygazdák az ellenségei,hanem a „Felvég", az „Alvég" a ,.Kis ucca". a„Nagy ucca" stb.954