a nép és az intelligencia - MEK

A falu nőtársadalma.Kétségtelenül sok igazság van abban a tréfás megállapításban,hogy a falu közvéleményét, „a falu száját"az asszonyok jelentik. Az egyhangú, eseménytelen élets a gyakori alkalom a sovány hirek kölcsönös kicserélésére,hozzájárul ahhoz, hogy a falu asszonytársadalmánakuniformizált véleménye alakuljon ki, melyet a nagyobbbeszélőtehetség, beszélőkedv alapján el tud fogadtatniaz inkább szófukar férfiakkal is. (Nem határozott,hanem észre nem vehető formában).Ez a körülmény arra indit, hogy foglalkozzam a falusinői társadalom vizsgálásával is s hogy rámutassakarra: hol kell, hol lehet ennek a hangadó közösségnek azirányításába befolyni!Az iskolás leánygyermek éppen azt a nevelést kapja,mint a fiu. A két nem műveltsége, életfelfogása tökéletesenmegegyeznék, tehát a pap megmaradhatna mind akét csoport vezetőjének, ha a mai körülmények nem kényszeritenék arra az ifjúságot, hogy fiatal éveiből városontöltsön jónéhányat.A városra került falusi leány- és legénytársadaloméletkörülménye teljesen megváltozik s e változás szakadástvon maga után a két csoport között. Ez azonbancsak a faluba való visszatérés után jut kifejezésre.Miben áll az életkörülmények megváltozása!A szolgálatba álló falusi leány bekerül egy városicsalád környezetébe, légkörébe. Egy idő után a legtöbbesetben olyan viszony fejlődik ki a háziasszony és a szolgálóleányközött, melynek természetes következménye,hogy a megfigyelő ösztönnel bőven megáldott falusileánynak alkalma nyilik mélyebb betekintést nyerni azuri család életébe. Megfigyelései során izlése bizonyosmértékben hozzáalakul az urakéhoz, igényei hozzánőneka városi élethez.Milyen környezetbe kerül a szolgálatba álló falusilegény? A városi élet kényelmeiből semmit sem kap. Továbbrais nehéz, testi munkát végez, a nap legnagyobbrészét kivül tölti a házon, munkaadójával csak akkor47