széd államokban, hanem nálunk, Erdélyben is, <strong>az</strong> if juságkarolt fel s igyekezett a maga körében népszerűsíteni.Idézett munkájában Makkai ezt irja: „Nem lehet kétséges,hogy a magyarság fennmaradása a nép fennmaradásátjelenti. Az sem vitatható ma már, hogy <strong>az</strong> intellektuálispályán maradtak vagy leendők kis serege nemzetijelentőséget csak mint a népért élő, a nép között élő,a népet szolgáló vezető réteg nyerhet."n.A VÁROS KÖZVÉLEMÉNYE A FALÜRÓLAz <strong>intelligencia</strong> ama csoportjának, mely a szükségszültefalu-munkát vállalta, számolnia kell <strong>az</strong>zal, hogy bizonyáramég hosszú ideig nem lesz része a városi intelligenciánakosztatlan támogatásában. Már <strong>az</strong> első lépéseknélészre kellett vennie, hogy mozgalmát <strong>az</strong> egyoldalúság,<strong>az</strong> <strong>az</strong> általánosan jelentkező hiányosság veszélyezteti,hogy <strong>az</strong> alkotó munka terén csak a kulturális, vagylegfeljebb a szociális igények részben való kielégítéséreszorítkozhatok, — aminek <strong>az</strong>onban a falusi nép leginkábbhiányát érzi, a gadasági segélynyújtásnak egyelőre megfelelőeszköze nem áll rendelkezésére, ennélfogva <strong>az</strong>ilyen természetű célokat csak nagyon messziről közelithetimeg. Mert alighanem ugy áll a dolog, hogy <strong>az</strong>okat akívánalmakat, melyeket Makkai is hirdetett, <strong>az</strong> interigenciánakha nem is közéletileg legsúlyosabb, de mindenesetre legszámottevőbb rétege nem hallotta, vagy nemvette tudomásul.E megállapítás nem szemrehányás. Bevezetője akarlenni <strong>az</strong> alábbi soroknak, melyekkel a városi társadalomnak,ha nem is rosszindulatú, de közönyös közszelleméres a7, <strong>az</strong>t kiváltó okokra kivánok rámutatni.Elmondhatjuk, hogy még mindig van városi társadalmunk.Sőt a régi elemek ujakkal gyarapodtak, olyanokkalt. i., melyek a háború következményeiként vetettékle ru ralis színezetüket s a kényszerűségből átengedett6
irtokkai együtt vidéken hagyták régi kapcsolataikat.Ami a háború előtti elemeket illeti: <strong>az</strong> első városi nemzedéketa keserűség, a nosztalgikus sóhajok férfias elnyomása,vagy éppen a könnyebb bürokrata élet tettevárosivá, ezek utódait, a fiatalabb nemzedéket pedig acsaládi nevelés és a városi iskola idegenítette el a falunagy kérdéseitől.Hogyan történt ez <strong>az</strong> elidegenítési Érdemes eztmegvizsgálni, már <strong>az</strong>ért is, mert a leszűrt eredmény amai fiatalság nevelésére, tehát a jövő esetleges közhangulatáraenged következtetni.A városi gyermek nevelését, amig a középiskolába kei-ült,inkább <strong>az</strong> anya végezte. Az anya, a városi úrinő, kilegtöbb esetben éppen nem volt barátja a demokráciának.A leányiskolában oly kirívóan érvényre jutott elkülönülés,<strong>az</strong> osztályöntudat alapján történő megoszlás, <strong>az</strong>.után a család szűkebb látókörébe, problémáiba való teljeselmerülés, a gyermek féltése minden külső befolyástól,ismeretlen veszedelemtől: ezek voltak <strong>az</strong> indító okaiannak, hogy a városi anya óvta gyermekét a „paraszt"gyermekektől, ami nála egyet jelentett a rossz társaságtól,a rossz környezettől való megóvással. -A gyermek <strong>az</strong>onban mégis találkozott a családi körbena paraszttal: a cseléd személyében. A falusi leányszemélyében, kit a háziasszony hasznavehetetlennek,együgyűnek minősített mindaddig, amig bele nem szokott<strong>az</strong> uj, városi környezetbe. A minősítések lehettekkönnyebb, vagy súlyosabb természetűek — a háziasszonytemperamentumának megfelelően, — abban <strong>az</strong>onban teljesmértékben fedték egymást, hogy a „falusi", a „paraszt"fogalmak leleményes és lenéző változatai voltak.Egy szakmunkában olvassuk ennek a helyzetnek amegvilágítását: „A gyermek észleli, miként bánnak aszülők <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ottakkal s ezek a szülőkkel. Ebből <strong>az</strong>emberek egyenlőségének, mindenféle munka megbecsülésének,vagy a g<strong>az</strong>da és <strong>az</strong> alkalm<strong>az</strong>ott különbségének ésellentétes érdekeinek, a fizetett munka kicsinybe vevésé-7
- Page 5 and 6: AZ ERDÉLYI FIATALOK FALU-FÜZETEIE
- Page 7: I.BEVEZETÉSA régi magyar állam k
- Page 11 and 12: emeli őt legyűrt falusi kortársa
- Page 13 and 14: III.HOGYAN ALAKUL KI A NÉP VÉLEM
- Page 15 and 16: Azonban az ország öthatod részny
- Page 17 and 18: volt, de a nép képviseletére elt
- Page 19 and 20: nyiben mégis már a megvalósulás
- Page 21 and 22: papja van s nagy általánosságban
- Page 23 and 24: on a falu nemcsak hálás volt urá
- Page 25 and 26: társadalma azonban nem vett azokr
- Page 27 and 28: lett, hallgatniok kellett arról, h
- Page 29 and 30: osan kiábrándító jelenségek za
- Page 31 and 32: vagyonukból kiforgatott egyházi i
- Page 33 and 34: a politika, gazdaság és kultura t
- Page 35 and 36: lehet észrevenni, hogy az öregeke
- Page 37 and 38: hogy a pap földjét rosszul szánt
- Page 39 and 40: taltságára hivatkozott. Ebben a h
- Page 41 and 42: ének az akadálya, mely olyan fela
- Page 43 and 44: Eltekintve azonban attól, hogy a f
- Page 45 and 46: lenül alkalma legyen tekintélyt,
- Page 47 and 48: eszme megvalósulása. Ha a mezőga
- Page 49 and 50: A falu nőtársadalma.Kétségtelen
- Page 51 and 52: Csak ez lehet az oka annak, hogy a
- Page 53 and 54: A falusi intelligencia többi képv
- Page 55 and 56: A vagyon.A mai áldatlan gazdasági
- Page 57 and 58: Az erdélyi vegyes Iakóju falu.Azt
- Page 59 and 60:
tette a kereskedelem szellemét s e
- Page 61 and 62:
helyezkedési lehetőség, kereseti
- Page 63 and 64:
FÜGGELÉKEbben a részben — mely
- Page 65 and 66:
állna s az sem feltételezhető, h
- Page 67 and 68:
ségben levő diák sokkal értéke
- Page 69:
TARTALOMJEGYZÉKAz Erdélyi Fiatalo