a nép és az intelligencia - MEK

öztetés nélkül, az urakat hibáztatta a katasztrófáért, azintelligencia hangulata pedig, már azért is, hogy saját tehetetlenségétmentse, a nagybirtokokon itt-ott fosztogatónép ellen fordul és a forradalmi idők túlkapásait jórészta falusi elemek „fegyelmezetlenségének" rótta fel.IV.AZ ERDÉLYI FALU A HÁBORÚ UTÁNAz elülő viharos idők után a csend mélyebb és nyomasztóbbvolt Erdélyben, mint bárhol. Az erdélyi magyarintelligencia vezeklő hallgatásba merült. Várta afejleményeket.Az erdélyi falu is nehezen tudta a régi barázdátmegtalálni: nagyon benőtte azt a háborús évek burjánja.De a szántás és a vetés nem egyezményektől függött, tehátmegkezdődött a termelő munka. Megkerültek az elveszettnekhitt emberek s ha megfogyva is, de megintegyütt volt a falu. Közben hirek keringtek a faluban:odafenn, az urak körében, újra szóba kezd kerülni ő, újraaz ő tömegeire hivatkoznak.Érdemes megfigyelni a román impérium berendezésénélazokat a mozzanatokat, melyek Erdélynek egészenmás arcot adtak, mint ahogy azt eltervezték.A háború előtti erdélyi románság társadalma a parasztitömegeken nyugodott. Az erdélyi román intelligenciaa regáti román vezetőség előtt mint a népi tömegekvezetője nyert értelmet és tekintélyt. A szorultságeziilteháborús földreform- és általános választójogi Ígéretekaz erdélyi románságban azt a látszatot keltették,hogy az egyesülési eszme nemcsak nemzeti, hanem demokratikushajlamokkal is alá van festve. Az erdélyiekbizalmát és a jövőbe vetett hitét még fokozta az az eredmény,hogy a nagy terv tényleg a paraszti tömegeken átjutott el a megvalósult célhoz.Azonban a szépen elgondolt egyesülés örömét liama-26