doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

16A modern szövetkezeti gondolat bölcsőjét ma legtöbben az Owen általmegfogalmazottakban látják, hiszen e gondolatok alapján fogalmazták meg először aszövetkezeti alapelveket 1844-ben Manchester elővárosában, Rochdale-ben. Joggalállítható, hogy „…a szövetkezeti mozgalom a kapitalista fejlődés szülötte. A tőkekoncentrációja, és centralizációja a kis gazdasági egységek kíméletlen elnyomása anagyobbak által, mintegy védekezésképpen ennek a folyamatnak a fékezésére, akisüzem versenyképesebbé tételére, a szociális bajok orvoslására hívták életre aszövetkezeteket”(Gyimesi 1990 ).Némelyek a szövetkezés definiálásához ideológiai síkon közelítenek. Az említettkorai szocialista alapgondolat mellett forrásnak tekintik a liberalizmus és a keresztényszolidarizmus eszmerendszerét is. A liberalizmus értékeiből származtatják a gazdaságihaszon maximalizálásához szükséges egyének közti önkéntes társulásokat, akonfliktuscsökkentésekhez hozzájáruló intézményesülést, a tagok autonómiáját és abelső demokráciát. A keresztény doktrína szerint az egyének létező közössége egyesítiaz emberek fizikai és lelki jellemzőit.A szövetkezeti mozgalom elméleti kérdésével foglalkozók több mint másfélévszázada vitatkoznak azon: mi a szövetkezet pontos meghatározása. A szövetkezetigyakorlat azonban nem várhatta meg a fogalom vitathatatlanná válását, hanem atársadalom konkrét igényei szerint létrehozta az emberi összefogáson alapulóközösségeket, és azokat szövetkezetnek nevezte.Elmondható, hogy a szövetkezeti mozgalom létrejöttétől kezdődőenantikapitalista jellegű, de nem magántulajdon-ellenes volt. Éppen ezért azokon aterületeken, illetve társadalmakban, ahol fontossá vált az egyének öntevékenységeinek,önszerveződésének mozgósítása, ott fejlődésnek indultak a szövetkezetek.Ma már szinte közhelyszámba megy, hogy korunk legjellemzőbb folyamata aglobalizáció. Egyesek szerint, a társadalmi törésvonalak közül a legmeghatározóbb a„globálkomprádorok és a népi-nemzeti szuverenitások között” húzódó feszültség(Bogár 2003). Úgy vélik, hogy a globális hatalmakkal szembeszállni önpusztítástjelentene, ugyanakkor a globális hatalmaknak kritikátlanul és passzívan behódolni azönfeladással lenne egyenlő. A transznacionális vállalatok, a monetáris világszervezetekbefolyása egyre jelentősebb hatással van az egyénekre is. Az egyének önazonossága,öntudata a környezettel kölcsönhatásban fejlődik. Az egyetemes „mc’donaldizáció”, azegyforma viselkedés, az egyforma kultúra és ennek következményeként az egyformagondolkodás, azaz a kommercializáció, az uniformizáció és a totalizáció komoly