doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

40más-más feltételeket kínál az ajánlások figyelembevételére, ezért azoknak a nemzetigyakorlatokban való alkalmazási nehézségei vélelmezhetőek. Terjedelmi korlátok miattrészleteiben nem tudom bemutatni ehelyütt ezt a kérdéskört érintő kutatásaim részleteit,de az eredményét igen. Összességében a nemzetközi dokumentumelemzéseim alapján,amelyben fontos szerepet töltöttek be, nemcsak az ajánlások és irányelvek stb., hanemaz egyes országok szövetkezeti törvényi szabályozásának az összehasonlító vizsgálatais – arra a következtetésre jutottam, hogy a hazai szövetkezeti mozgalom európai, illetvenemzetközi kompatibilitásának mértéke megítélésem szerint kb. 60-70 %-os .Az érdek és érdekeltség fogalmához szorosan hozzátartozik azérdekérvényesítés és az érdekképviselet fogalma is. A két fogalom sok tekintetbenösszefügg, ugyanakkor határozottan el is válik egymástól. Az érdekképviseletekmindenütt a társadalompolitikai „küzdőtéren” védik tagjaik érdekeit. A szövetkezetekviszont a gazdasági folyamatokba beépülve szereznek érvényt tagjaik anyagiigényeinek. Az érdekvédelmet a köznyelv elsősorban szakszervezeti, illetveérdekképviseleti fogalomként értelmezi, de ide kell sorolni a szakmai ágazatiegyüttműködések érdekegyeztetését végző különféle helyi, regionális és országosegyesületeket is [a fogyasztási szövetkezetek tekintetében pl.: ÁFEOSZ (ÁltalánosFogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége)],valamint a fogyasztói érdekvédelmet.Kutatásaim egyik téziseként megállapítottam: a szövetkezés magyarországifejlettségbeli helyzete, illetve az ezt elősegítő politikai-jogi és gazdaságpolitikaikörnyezete még nem teljesen kompatibilis a fejlett országokéhoz viszonyítva ![Az új szövetkezeti törvény (2006. évi X. törvény) számottevően javított a 90-esévekbelikompatibilitási mértéken].