doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

50A Nourse-féle normatív megközelítés esetében a hangsúly a helyiirányításon volt: ”…szövetkezetekre azért van szükség, hogy a helyi közösségektermelőinek versenymérceként szolgáljanak – ha csak egy kis részét uralják aszövetkezetek a marketingcsatornának, a tagok akkor is megítélhetik a csatornatöbbi résztvevőjének a teljesítményét” (Kispál 2006: 71.o.). Nourse feltételezéseaz volt, hogy ha a piaci verseny tökéletessé vált a szövetkezetek tevékenységekövetkeztében, akkor a szerepüket betöltötték és megszűnnek.Új intézményi közgazdaságtan és szövetkezetelméletA vállalatelméletek közül az új intézményi közgazdaságtan elméleteifoglalkoznak azzal a fontos kérdéssel – nemcsak a mezőgazdaságban, hanem agazdaság más területein működő vállalkozások esetében is – hogy mimagyarázza a szervezeti forma választását. Témám szempontjából e tekintetbenlényeges kérdésként vetődik fel, melyek azok a tényezők, amelyek az adottkörülmények között meghatározzák, milyen – esetünkben szövetkezeti vagybefektetői tulajdonú társasági – formában fog működni egy vállalkozás.Az új intézményi közgazdaságtan elméletei a következő kérdéseket teszik fel:• Mely szervezeti forma a gazdasági folyamatok koordinációs problémáinakmely típusánál jár a viszonylag legkisebb költséggel és a legnagyobbhatékonysággal;• Az intézmények kialakítására és változására milyen hatással vannak acserekapcsolatok koordinációs problémái, költségei és hatékonysága (Kieser1995, Bárdos 2004).A négy vizsgált tényező: az intézmény, a cseretranzakció, a költség és ahatékonyság.Ezeket az elméleteket sokan, sokféle módon osztályozzák pl.:• North maghatározza, hogy szerinte mi a különbség az „intézmény” és a„szervezet” között; szerinte az intézmények adják a játékszabályokat ésa szervezetek a játékosok ( North 2005).• Menard három tényezőt tekint alapvetőnek („aranyháromszögnek”hívja): tranzakció, szerződés és tulajdonjogok (Menard 2004).• Kieser az új intézményi közgazdaságtan elméleteit a következőképpenosztja fel: