doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

382.2.3. Az érdek, érdekeltség szerepe a szövetkezésbenA szövetkezés eszmevilágával néhány fogalom nagyon szoros összefüggésbenvan: az érték, az érdek és az érdekeltség.A 4. fejezetben elemezni fogom az érték fogalmának jelentőségét ésösszefüggését a szövetkezeti értékekkel és az értékelmélettel való viszonyatekintetében. Nem említettem mindeddig egy másik alapvető fontosságú fogalmat,illetve fogalmakat, nevezetesen a két utóbbit az érdek és az érdekeltség gazdaságidetermináló szerepét a szövetkezés létrejöttében. A kooperatív többlet a szövetkezésbenaz érdek és érdekeltség révén születik!Ahogy József Attila fogalmaz: ”Az érdek, mint a gazda, úgy igazgat”. Nos arendszerváltás után éppen az érdekviszonyok lettek átláthatatlanul összekuszálva,végletekig eltorzítva, és ez a legfőbb baj. Minden szövetkezés lényege az érdekközösségmegjelenése, aminek egyébként nagyon is fontos eleme a tulajdonosi érdekközösség.Gazdaságszociológiai megközelítésből az érdek és érdekeltség fogalmát akövetkezők szerint értelmezem:Érdek: az egyéni, csoportos és szervezeti cselekvést alakító motivációs rendszerkulcsfontosságú eleme. Az érdekben egyfajta tudatos szükséglet ölt testet, amely arrakészteti az egyéneket, hogy célracionális módon tegyenek kísérletet szükségletükkielégítésére.Érdekeltség: a szükséglet kielégítésére irányuló cselekvés bizonyos személyekadott szituációkban, folyamatokban realizálódó kapcsolatrendszerét hozza létre,amelyen keresztül az érdek kifejezésformát ölt. Az egyén csak ezen a rendszerszerűérdekeltségen keresztül válik képessé a kiindulópontot jelentő érdek érvényesítésére.Hazai viszonyok között a szövetkezés ma identitási zavarral küzd. Az elmélet ésa gyakorlat sokszor és sok helyütt egymással ellentétben áll. Az összhang biztosításasokak műve lehet. A legfőbb letéteményesek azonban maguk a szövetkező tömegek.Szerepet játszanak benne a szövetkezeti és az állami intézmények, egészében atársadalmi és a gazdasági körülmények. A korrekciók bekövetkezhetnek spontán éstudatos cselekvés eredményeként. Alulról és felülről is történhet a kezdeményezés.Folyamatosan, vagy lökésszerűen valósulhat meg az állapotmódosulás. A cselekvéskonkrét tartalmát és irányát az határozza meg, hogy milyen érdekek és milyenkényszerek húzódnak meg a változások mögött. Ezért a gyakorlat módosulásaegyformán jelenthet előrelépést, csakúgy, mint visszavonulást, térvesztést, a szövetkezők