doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

22• Bernáth István, Balogh Elemér a Hangya egykori igazgatója számosszövetkezetekkel foglalkozó könyv szerzője;• Dr. Horváth János, a Magyar Szövetkezetek Szövetsége egykori igazgatója;• Várkonyi István, a mezőgazdasági munkások szövetkezeti szervezkedésétsürgető szakíró;• Dr. Ihrig Károly egyetemi professzor azon kevesek egyik legjelentősebbike, akikéletüket egy speciális terület, a szövetkezeti mozgalom közgazdaságijellemvonásai és szervezeti kultúrája tudományos vizsgálatának szentelte. Közel300 publikációja közül a két legismertebb:„A szövetkezetek a közgazdaságban”,és a díjnyertes „Agrárgazdaságtan”;• Dr. Erdei Ferenc, aki kiemelkedő teoretikusa, aktív szervezője és irányítója volta szövetkezeti mozgalomnak;• Fehér Lajos, aki a II. világháború utáni magyar szövetkezetpolitikakialakításának nagy egyénisége volt.A szövetkezetelmélet két szellemi óriásának - Ihrig és Erdei – gondolataitfelhasználva jól érzékeltethető a szövetkezet, a szövetkezés lényege.Az Ihrig-féle gondolatmenet szempontjából a gazdaság megszervezéséneklegfontosabb formája mégis csak a szövetkezet. A szövetkezet közgazdasági lényege –a fenti összefüggésbe ágyazva – a szükséglet újra-kiszabadítása a kereslet reárakódottpiacgazdasági burkából és a gazdaság szükséglet által való irányítása. S amimindezzel jár: a szervezetlen piacgazdaság hátrányos következményeinek – aszegénységnek, a pusztító versenynek, az egyenlőtlenségeknek – mikroszintű ésmakroszintű kiküszöbölése, de legalább is enyhítése. Ihrig gondolatmenetéből azt ismegtudjuk, hogyan éri el a szövetkezet ezeket a célokat. A kis gazdasági egyedek, azádáz piaci verseny valószínű szenvedő alanyai – kistermelők, kisiparosok,kiskereskedők, kisjövedelmű fogyasztók – üzemük, illetve háztartásuk valamely közösfunkcióját (a beszerzést, az értékesítést, a termelést, a hitelfelvételt stb.)meghosszabbítva közös üzembe szervezik, s ezzel a közös üzemmel, mint önálló jogiszeméllyel, az egyébként ugyanezt a funkciót ellátó vállalkozó helyébe lépnek, s ezáltalnyereséget érnek el.Ezen az átfogó felismerésen alapszik Ihrig szövetkezetdefiníciója, amely szerinta szövetkezetet kívül a profitszerzési törekvés viszi előre, belül azonban a szükséglet afő szervező erő. Azaz a szerző saját – híressé vált – szavaival:…„a szövetkezet a