OPEN ANDRE AGASSI öNÉLETRAJZ

Egyenlőnél én szerválok. Eszeveszetten küzdünk a pontért, ami
azzal végződik, hogy ő egy fonák ejtést üt, amit én beleröpítek a
hálóba. Sikítok magamban. Előny Pagdatísznál. Először az egész
este folyamán én cammogok utána.
Rázd le! Irányítsd, amit irányítani tudsz, Andre!
Megnyerem a következő pontot. Újból egyenlő. Öröm.
Ajándékba adom neki a következő pontot. Fonák a hálóba.
Előny Pagdatísznál. Kétségbeesés.
A következő pontot is ő nyeri, megnyeri a játékot, lebrékelve a
szervámat, 1 : 0.
Odamegyünk a székünkhöz. Hallom, hogy a tömeg az első
Agassi dicséreteket mormolja. Iszom egyet Gil vizéből, sajnálom
magamat, túl öreg vagyok. Átpillantok Pagdatíszra, azon töprengek,
hogy nagyobb lett-e az arca, tökösebbnek érzi-e magát. De
ehelyett megkéri az egyik gyúrót, hogy masszírozza a lábát. Ápolási
időt kér. A bal combizma meghúzódott. Meghúzódott combizommal
győzött le?
A tömeg a szünetet felhasználva kántálja: Gyerünk, Andre!
Gyerünk, Andre! Hullámzani kezdenek. Táblákat tartanak a magasba.
Kösz az emlékeket, Andre!
Itt Andre van otthon.
Végre készen áll Pagdatísz. Ő szervál. Miután elvette az adogatásomat,
átvette a vezetést a mérkőzésen, be kellett volna gőzölnie.
De ehelyett a szünetben, úgy tűnik, kiesett a ritmusból. Elveszem
az adogatását. Visszavettük a bréket 5 .
A következő hat játékban mindketten hozzuk az adogatásunkat.
Aztán nagy nehezen 4 : 4-nél én szerválok, és olyan játék következik,
ami mintha egy egész hétig tartana. Életem egyik legkimerítőbb
és legvalószerűtlenebb játéka. Morgunk, mint az állatok,
ütünk, mint a gladiátorok, ő tenyerest, én fonákot. A stadionban
mindenki lélegzet-visszafojtva figyel.
5 Brék (break): a teniszben így nevezik, mikor elnyered az ellenfél adogatását.
33
open