Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

megjósolhatóak. Így tehát a munkahelyi stressz is eléggé megfoghatatlan, nehéz mérni,
hisz egyénenként változik a tűrőképesség és a kooperációs képesség [36].
A megélt kontroll egy személyiség-jegy, mely hozzájárul a jólléthez. Kutatók arra
jutottak, hogy a pszichológiai folyamatok, mint az életesemények feletti kontroll, alapját
képezik az egészséggel kapcsolatban felmerülő szociális egyenlőtlenségeknek [37].
A hosszabb időn keresztül végzett rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van
az önértékelésre és az önbizalomra [38], javítja a hangulatot, segíti a stressz leküzdését,
csökkenti a depresszió és a szorongás tüneteit, javítja a hangulatot [39].
Egy 18-45 év közötti nőkön végzett egészségfelmérés szerint már a viszonylag
csekély mennyiségű fizikai aktivitásnak is jelentős hatása van a nők lelki egészségére. A
rendszeres fizikai aktivitást végző nők a Beck-depresszió kérdőíven alacsonyabb
pontszámot értek el, és általában jobb egészségi állapotnak örvendtek, mint a teljesen
inaktív életmódot élők. Ez a különbség a már heti 1-2 alkalommal végzett
sporttevékenység esetén is megmutatkozott [40].
8. A fizikai aktivitás iránti igény kialakulása
Dubbert átfogó cikke szerint számos tanulmány fókuszált az olyan mérsékelt
fizikai aktivitásra, mely beépíthető az emberek mindennapjaiba és ezáltal életmódjuk
szerves részévé válhat. Mindazonáltal a fizikai aktivitás alacsony szinten maradt a
legtöbb alcsoportnál az elmúlt évtizedekben [38].
Az inaktív szabadidő eltöltés gyakorisága fordított arányban áll az egyes országok
kulturális és gazdasági fejlettségi szintjével. Annak valószínűsége, hogy valaki fizikai
aktivitást végez, pozitív összefüggésben állt annak a meggyőződésnek az erősségével,
hogy a fizikai aktivitás jótékony hatással van az egészségre.
Kiábrándító volt a kutatásban résztvevő egyetemisták tudása a mozgás szerepéről
és az egészségről. Csak 40-60% tudta, hogy a fizikai aktivitás hiánya összefügg a
szívbetegségek kialakulásának kockázatával. A diákok jelentős hányadánál a szabadidős
fizikai aktivitás elmarad az ajánlott szinttől [41].
Kutatók egyértelmű összefüggést találtak a serdülőkorban végzett
sporttevékenység gyakorisága és minősége, illetve a később már dolgozó felnőtt lakosság
rekreációs sporttevékenységgel töltött évei között.
A serdülőkort követően a heti legalább egyszeri (nők) vagy kétszeri (férfiak) mozgással
töltött idő a későbbi évek alatt összefüggést mutatott a fizikai aktivitással. A
serdülőkorban végzett intenzív, kitartást igénylő sporttevékenységek és némely technikai
12