Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
6.3. A vizsgált terheléses paraméterek értékei<br />
Az edzéstervet heti háromszori gyakorisággal 35-60 perces terjedelemmel kellett<br />
összeállítani. Legalább 20-40 perces aerob jellegű terhelés részből, kb. 10 perc<br />
bemelegítésből és 10 perc levezetésből állt [76]. Az edzés bázisát a kardiorespiratórikus<br />
rendszer edzése képezte, a kiegészítő gyakorlatok erőfejlesztő gyakorlatokból (az<br />
izomhipertrófia pótolja a zsírveszteséget) [76], játékokból és nyújtó gyakorlatokból<br />
tevődött össze. Az intenzitás az egyéni edzéstervek kényesebb pontja legjobban a<br />
tréningpulzussal jellemezhető, melyet a nyugalmi és maximális pulzusszám különbség<br />
százalékában szokás megadni:<br />
Tréningpulzus = 0,70×(Pmax – Pny) + Pny [76].<br />
A nagymértékben elhízottaknál 50%-os intenzitással kell kezdeni az edzésprogramot és<br />
fokozatosan felmenni a 60, illetve a 70%-ra. A kortól függő maximális pulzusszám<br />
kiszámítható a „220-életkor” képletből, elhízottaknál „210-életkor” képlet ajánlható. A<br />
terheléses szívfrekvencia nagy általánosságban, bizonytalanul korrelál az aerob<br />
teljesítőképességgel, így a szívfrekvencia követése útján alig lehet egy adott terhelési<br />
szinten mutatkozó teljesítőképességről és a tartós teljesítményhatárról következtetést<br />
sejteni. A klasszikus vita maxima típusú terhelés kritériumai szerinti szívfrekvencia (220<br />
ütés/perc – életkor) alig vehető figyelembe a teljesítménydiagnosztikai ergometriáknál,<br />
mivel ez a paraméter élettanilag tág szóráshatárai miatt nincs biztos kapcsolatban az<br />
aerob teljesítőképességgel vagy a tartós teljesítményhatárral. [73]<br />
Az edzés intenzitása megállapítható még a nyugalmi anyagcseréből, de a kiszámításhoz a<br />
maximális oxigénfelvétel értékei szükségesek. Az előzetesen elvégzett terheléses<br />
vizsgálatok alapján a terhelési eredményeket a vizsgálati műszer - Vasserman Jones<br />
képlete alapján – egyénenként megadta, figyelembe véve az életkort, súlyt, nemet,<br />
testmagasságot és maximális oxigénfelvételt is.<br />
A terhelési eredményekből a rekreátor megtudta az adott személyre a meghatározott<br />
elvárható teljesítményt (Pred Load) és a tényleges teljesítményt (Max Load), amit a<br />
felmérés produkált. A max/pred hányados megmutatta, hogy a hallgató maximális<br />
terhelhetőségéhez képest (kell érték) mekkora százalékát teljesítette ezen értékeknek (van<br />
érték) (21. ábra).<br />
Ezen százalékos eredmények ismeretében megállapítható az egyén edzettségi <strong>állapot</strong>a,<br />
ami egy nagyon hasznos információ a rekreátorok számára. Természetesen a max/pred<br />
százalékos értéke az akarati tulajdonságokat, a motivációs szintet is részben jellemezheti,<br />
48