Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
Egészségi állapot önbecslése - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
II. Az egészségi <strong>állapot</strong>ot befolyásoló tényezők (irodalmi háttérrel)<br />
Az egészséget sokan sokféleképpen határozzák meg. Kinek a betegség hiánya, kinek a<br />
mindennapi tevékenységekre való képesség, kinek a jó erőnlét vagy éppen a jókedv, a<br />
boldogság <strong>állapot</strong>a jelenti az egészséget. Egy biztos: egészségünk nem tekinthető statikus<br />
<strong>állapot</strong>nak, napról napra dinamikusan változik és számos tényező befolyásolja. Az<br />
egészség egyfajta alkalmazkodási készségként is felfogható, amellyel a körülöttünk lévő<br />
változásokra reagálunk. Sikeres adaptáció viszont csak megfelelő egészségi <strong>állapot</strong>ban<br />
lehetséges.<br />
Az egészségi <strong>állapot</strong> értékelésekor az egészséget gyakran abszolút fogalomként<br />
értelmezik: vagy egészségesnek vagy betegnek minősítenek valakit. Az egészség<br />
fogalmának pontos és komplex, minden szempontra kiterjedő meghatározása szinte<br />
lehetetlen. Amikor tehát az mondjuk, hogy javítjuk az egészségi <strong>állapot</strong>ot, akkor az<br />
egészség, az élet minőségének javítását, növelését értjük alatta [1].<br />
Az egészség akkor válik igazán értékké, ha már elveszítettük. Az emberek mozgásos<br />
tevékenységek iránti velük született belső igénye a szocializáció, a társadalmi<br />
elvárásoknak való megfelelés, vagy megfeleltetés hatására (lásd a 7-8 éves kisgyerekek<br />
iskolapadba való kényszerítése órákon át) az évek múlásával fokozatosan csökken, a<br />
személyiség fejlődésének szenzibilis időszakaiban háttérbe tolódik. A felnőttkori<br />
rendszeresen végzett sporttevékenység motivációs tényezői között a mozgás iránti belső<br />
igény már csak, mint „egyik tényező” játszik szerepet, szemben a kisgyerekeknél<br />
megfigyelhető „A tényező” hatással.<br />
A fizikai aktivitás egészségre gyakorolt hatása kiemelkedő, részben az inaktív életmód<br />
elterjedtsége miatt, részben azon egészséget befolyásoló körülmények nagy száma miatt,<br />
melyet a fizikai aktivitás hiánya befolyásol (pszichológiai válaszok, sokféle, sokszor<br />
halálos kimenetelű betegség kialakulása, mozgáskorlátozottság, mindennemű<br />
funkcionális kapacitás megváltozása, mentális egészség és életminőség alakulása). A<br />
lényeges egészségre gyakorolt hatások már mérsékelt napi aktivitás mellett is<br />
jelentkeznek. Ezek a tevékenységek nem igényelnek nagy szakértelmet, sem speciális<br />
felszerelést, vagy sportlétesítményt.<br />
Bevezetőmben a mozgás mellett más hagyományos (kor, végzettség, testtömeg index<br />
(BMI), dohányzás) egészséget befolyásoló tényezők hatását és interakcióját<br />
tanulmányozom, figyelembe véve a pszichoszociális hátteret is.<br />
4
Change language