Családi Kör, 2017. július 6.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SZENT LÁSZLÓ A BUDAI MÁTYÁS-TEMPLOM<br />
FRESKÓJÁN<br />
szág kormányzására, vagyis helyesebben<br />
buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették.<br />
Mindnyájan tudták ugyanis, hogy<br />
föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite<br />
szerint katolikus, kiváltképpen<br />
kegyes, bőkezű adakozó,<br />
szeretettel teljes. Úgy ragyogott<br />
föl, mint köd közepette<br />
a hajnali csillag, mely elűzi a<br />
homályt; és miképpen a telihold<br />
világol a maga napjaiban,<br />
vagy amiképpen a nap<br />
ragyog: fény lett népének<br />
közepette.”<br />
1077-et írtak, amikor<br />
Lászlónak a nép akaratából<br />
át kellett vennie az ország<br />
kormányzását. A világi<br />
és egyházi előkelők az ellenfél,<br />
a népszerűtlen és már korábban<br />
trónfosztott Salamon<br />
király minden akcióját megelőzve<br />
a pápa által is támogatott<br />
Lászlót választották az<br />
ország uralkodójává – annak<br />
ellenére, hogy Géza két kiskorú<br />
fiút (Kálmán és Álmos hercegeket)<br />
hagyott maga után.<br />
Feltételezések szerint kétszer<br />
is megkoronázták: először<br />
a görög koronával, majd<br />
1081-ben másodszorra is,<br />
amikor Salamontól visszakerültek<br />
a koronázási jelvények. A legendák<br />
szerint viszont elképzelhető az is, hogy egyáltalán<br />
nem koronáztatta meg magát, mivel<br />
„égi koronára vágyott”.<br />
Országlása<br />
László lovagi erényeit, mély keresztény<br />
hitvallását bizonyítja az alábbi eset is: a kunok<br />
1091. évi betörésekor, lévén, hogy a<br />
király akkor éppen Horvátországban tartózkodott,<br />
az ellenség végigpusztította az<br />
ország keleti részét, rengeteg rabot és zsákmányt<br />
hurcolva magával. Hallván az ország<br />
veszedelmét, László sietett vissza népe védelmére.<br />
Még idejében sikerült a kunokat<br />
utolérnie. Ekkor történt, hogy a csata hevében<br />
egyszer csak fölkiáltott: ,,Atyámfiai!<br />
Ne öljük meg ezeket az embereket, hanem<br />
csak ejtsük foglyul őket; hadd éljenek,<br />
ha megtérnek!ˮ<br />
A többi hadjáratban, Oroszországban,<br />
Lengyelországban vagy a nyugati végeken,<br />
mindig arra törekedett, hogy azt a<br />
felet támogassa, amelynél az igazságot<br />
vélte. A sok háborúság, amelyet kényszerűségből<br />
kellett vállalnia, váltotta ki belőle a<br />
montecassinói apáthoz 1091-ben írt levelében<br />
a következő vallomást: ,,Bűnös ember<br />
vagyok, mivel nincs lehetőség a földi<br />
hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök<br />
nélkül.”<br />
A kun és besenyő betörések tapasztalatai<br />
arra bírták Lászlót, hogy a végeket megerősítse.<br />
Az elnéptelenedett területekre új<br />
telepeseket hozott, kiépítette e keleti részeken<br />
a közigazgatási szervezetet, ily módon<br />
politikai egységgé formálva a későbbi Magyarországot.<br />
Ezt a munkát az északnyugati<br />
részeken is ő kezdte meg, de unokaöccse,<br />
Könyves Kálmán király fejezte be. Ők ketten<br />
építették ki a 72 vármegyéből álló közigazgatási<br />
rendszert.<br />
Szigorú törvénykezése<br />
A politikai szervezés munkájával párhuzamosan<br />
haladt az egyházi élet megújítása,<br />
intézményeinek újjászervezése, továbbfejlesztése.<br />
A meglévő székesegyházakat,<br />
káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal<br />
gazdagította, a megkezdett templomépítéseket<br />
befejezte, számos új egyházat<br />
és kolostort alapított. A káptalani rendszer<br />
létrehozása az oktatás és a hiteles helyek (oklevélkiadások)<br />
szervezetét teremtette meg.<br />
Igen fontos szerepet töltött be uralkodásában<br />
az igazságszolgáltatás újjárendezése is.<br />
Az évtizedes testvérharcban és az egyéb belső<br />
küzdelmekben erősen megrendült a törvények<br />
kötelező ereje. Különösen elhatalmasodott<br />
a tolvajlás, és meglazultak az erkölcsi<br />
életet szabályozó törvények. Ezt nem tűrhette<br />
az erély mintaképének tekintett és istenfélő<br />
László, ezért uralkodása második évében,<br />
1078-ban Pannonhalmán a papság és előkelők<br />
jelenlétében szigorú törvényeket hoztak<br />
a megrendült vagyonbiztonság megerősítésére.<br />
Nem kímélték az előkelő és gazdag embereket<br />
sem. Aki egy tyúk értékénél többet<br />
lopott, fölakasztották. Ha a tetten ért tolvaj bemenekült<br />
egy védelmet nyújtó templomba,<br />
megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb<br />
gyermekeit eladták rabszolgának. Ebben<br />
a törvénykönyvben szerepel első ízben a<br />
szabadokon belüli megkülönböztetésül a nemes<br />
(nobilis) kifejezés. A hét évvel később hozott<br />
újabb törvénykönyvből az tűnik ki, hogy a<br />
A SZENT LÁSZLÓ ÁLTAL ALAPÍTOTT SOMOGYVÁRI SZENT EGYED-APÁTSÁG ÉS -TEMPLOM FELTÁRÁSA<br />
szigorú rendszabályok hatásosak voltak, s így<br />
egyiket-másikat enyhíteni lehetett.<br />
(Cikkünk a jövő heti számban folytatódik)<br />
Dr. CELLER Tibor<br />
<strong>2017.</strong> <strong>július</strong> <strong>6.</strong> 29
Change language