Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tartalma merőben eltér a súlyos szegénységben, illetve mélyszegénységben élő<br />
gyermekek esetén. Számukra ugyanis nemcsak a „magasabb szintű” környezeti<br />
kockázati tényezők (levegőtisztaság, vegyszermentes környezet, bioélelmiszerek<br />
hiánya) jelentik az elsődleges veszélyt, hanem gyakran a minimális környezeti<br />
feltételek – így a megfelelő étkezési, lakhatási és higiénés lehetőségek – kényszerű<br />
nélkülözése. A kismama és a születendő gyermek környezetének minősége<br />
meghatározó a felnőtt ember későbbi egészsége tekintetében, ez azonban fo kozott<br />
problémaként jelenik meg olyan háztartásokban, ahol az életkezdés nél külözéssel,<br />
szegénységgel, deprivációval társul.<br />
A szegregátumokban élő, hátrányos helyzetű gyermekek egészséges kör nye zet -<br />
hez való jogának érvényesülését helyszíni vizsgálatok keretében is igye ke ze tük<br />
felmérni. E nem reprezentatív vizsgálatból általános tapasztalatként az fogalmazódott<br />
meg, hogy a közfoglalkoztatás jellemzően nem vezet vissza a „rendes”<br />
munka világába; a térségi gettósodással is érintett telepeken élők jellemzően<br />
perspektíva nélkül élnek; az új generáció mobilizációs esélyeinek javítása nélkül<br />
a szegénység bővített újratermelésére lehet számítani; a szegre gált intézményekben<br />
tanító tanárok, tanuló gyermekek új motivációs rend szerét ki kellene építeni.<br />
A panaszbeadványok alapján 2014-től tapasztalható, hogy a gyakorlatban továbbra<br />
sem látszik fékeződni az a tartós elszegényedési folyamat, amely a gazdasági<br />
világválság kirobbanása óta tart. Más dimenziókban termelődik újra a<br />
kiszolgáltatottság, a szociálpolitika szűkülő eszközrendszere pedig nem képes valódi,<br />
hosszú távú segítséget nyújtani a mélyszegénységben, illetve tartósan a lét -<br />
minimum alatt élők problémáinak tartós javításához, a legelesettebbek nem<br />
vagy csak esetleges mértékben jutnak hozzá segítséghez és támogatásokhoz.<br />
Az ombudsmani gyakorlatot nézve esetenként valóban nehéz definiálni azt,<br />
hogy mi számít szociális jellegű panasznak, hiszen a beadványozók nagy része<br />
nem konkrét hatósági eljárásokat kifogásol, hanem „utolsó lehetőségként” fordul<br />
a biz tos hoz, folyamatosan ellehetetlenülő életkörülményei és egyéni cselekvési<br />
lehetőségének hiánya miatt.<br />
Az ország különböző területeiről származó számos panasz vizsgálata ered -<br />
mé nyeként hívtam fel egy jelentésemben 92 a figyelmet az ország elöregedett,<br />
92<br />
Lásd: AJB AJB-6510/2013. számú jelentés<br />
115
Change language