You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a kétoldalú jogviszonyok, a kikövetelhető, érvényesíthető emberi és állampolgári<br />
jogok irányába mozdítaná el. Az SDG 1.4 célja pedig a szegénység le küzdéséhez<br />
szükséges alapvető társadalmi-gazdasági feltételrendszer bevoná sát<br />
irányozza elő a szociális politika szűkebb területére: biztosítani kell, hogy a sebezhető<br />
társadalmi csoportok jobban hozzáférjenek a gazdasági erőforrásokhoz<br />
és a mikrohitelekhez. Magyarországon a rendszerváltás óta például a kisebb<br />
családi gazdaságok termőföldhöz és agrártámogatásokhoz való hozzájutásának<br />
támogatását szinte minden politikai erő hangsúlyozza, ám a tények, ahogyan<br />
Kajner Péter tanulmányából is láthattuk, nem támasztják alá a várakozásainkat.<br />
Sajnálatos módon a Stratégia jelenleg nem szentel megfelelő figyelmet ezeknek<br />
az alapvető kérdéseknek. Ugyancsak fontos lenne figyelembe venni az SDG<br />
1.5 célját, ami a szegények természeti katasztrófákkal szembeni kitettségének<br />
és védekezőképességeinek az erősítéséről szól. Végül, nemcsak egyes célokat,<br />
ha nem az SDG jövőre irányultságát, a hosszabb távú előre tervezés szükséges -<br />
ségét is joggal kérhetjük számon a Stratégián.<br />
Érdemes a Stratégia szerkezetét és főbb tartalmi elemeit összevetni a Nemzeti<br />
Közszolgálati Egyetem Államtudományi Kutatóműhelyének Jó Állam Jelentés<br />
2015 című kiadványa 35 Közösségi jóllét címet viselő fejezetével is, amely a tu domány<br />
oldaláról igyekszik a téma legmodernebb megközelítését kifejteni. A közös<br />
ségi jóllét megközelítéssel a szerzők a szegénység témakörének jellemzően<br />
gaz dasági jellegű értékelését a szélesebb tartalmú életminőség-vizsgálat irányába<br />
moz dították el, számos, az életminőség és a hosszabb távú fenntartható -<br />
ság szintjét jelző indikátort felhasználva. Maga az anyagi jóllét is összetett fogalom<br />
ebben a kutatásban, a jövedelem, a szegénység és társadalmi kirekesztődés,<br />
a foglalkoztatás és az oktatás dimenziói jellemzik. Az életminőség változásait az<br />
egészségügyi és szociális védőháló mellett a mentális közérzet indikátoraival írták<br />
le. Ide tartozik még a család és a háztartás összetétele, a fogyasztás szín vonala<br />
és szerkezete, a fiatalok és az idősebbek helyzete, a munka minősége, a sport<br />
és szabadidő-felhasználás, és általában az életvitel időmérlege. Végül, az NKEkutatás<br />
egy dinamikus eleme a kormányzati képességek változására vonatkozott,<br />
mégpedig a gazdasági és szociális politika jellegére és általános irányára,<br />
35<br />
Szerk. dr. Kaiser Tamás, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2016.<br />
88
Change language