You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
arra, hogy a közösségi jóllétet célzó szakpolitikai intézkedések milyen tényleges<br />
be folyást tudtak gyakorolni az életünkre. 36<br />
Mindazonáltal jelenleg a kormányzat hivatalos álláspontja a szegénység elleni<br />
harc területén a Társadalmi Felzárkózási Stratégia, amely alapvető célszámait<br />
az európai közösség célkitűzéseiből vezeti le. Az egész Európai Unió terüle tén<br />
2020-ig 20 millió fővel csökkentenék a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben<br />
élők számát, 37 amiből Magyarország félmilliós keretszámot vállalt.<br />
A tágabb nemzetközi jogi környezetből sajnálatos módon még csak az <strong>ENSZ</strong><br />
2000-ben elfogadott millenniumi fejlesztési céljait (MDG) jelzi mint igazodási<br />
pontot, jóllehet a Stratégia frissített változatának elfogadásakor az SDG végleges<br />
szövege már rendelkezésre állt. A nemzeti szintű stratégiai környezetben viszont<br />
örvendetesen egységes szemlélettel a 2014-es Stratégia közösséget és kontinuitást<br />
vállal a 2009-es keltezésű Legyen jobb a gyermekeknek! stratégiával, valamint<br />
a 2007-es Roma Integráció Évtizede Programmal.<br />
A Stratégia helyzetfelmérés fejezetében a KSH adatai alapján megállapítják, hogy<br />
2009–2010-ben a jövedelmi szegénység a magyar népesség 12,4, illetve 12,3 százalékára<br />
volt jellemző, azt is megjegyezve, hogy más források alapján ez a szám<br />
36<br />
Ezzel összhangban Ferge Zsuzsa már 2002-ben felhívta rá a figyelmet, hogy a szociális<br />
prog ramok hagyományos területein, a jövedelem, oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészség<br />
és lakhatás, hasonló súllyal foglalkozni kell néhány újonnan felmerülő, de szorosan ide tartozó<br />
területtel is, mint a környezet, a kommunikáció, a társadalmi részvétel és a különböző<br />
szolgáltatásokhoz, elsősorban az internethez való hozzáférés (Ferge: Az EU..., 2002, 9.).<br />
37<br />
Európa 2020 Stratégia, amelynek célszámait az EUROSTAT által használt három mutatószámot,<br />
a jövedelmi szegénységet, az alacsony munkaintenzitású háztartásokat és az anya gi<br />
deprivációt figyelembe véve határozták meg hazánkra nézve, mégpedig úgy, hogy a három<br />
mutatószám közül bármelyiknek megfelelő személyt már szegénynek és ki rekesztettnek<br />
tekintették. A három mutató közül talán leginkább ismert az anyagi dep ri váció fogalma,<br />
amely 9 fogyasztási tétel közül legalább háromnál anyagi okból való lemondásra kényszerülő<br />
családokra vonatkozik. A 9 ok: 1. váratlan kiadás fedezése, 2. évi egy hét üdülés, 3. számlák,<br />
részletek fizetése, 4. megfelelő étkezés, 5. a lakás megfelelő fűtése, 6. mosógép, 7. színes tv,<br />
8. telefon, 9. személygépkocsi.<br />
89
Change language