A német energiarendszer átalakítása
01.12.2017 • Views
Share Embed Flag

A német energiarendszer átalakítása

HUN

HUN

SHOW MORE
SHOW LESS
ePAPER READ
DOWNLOAD ePAPER
globalenergiewende

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

START NOW

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong>

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong><br />

<strong>átalakítása</strong><br />

A <strong>német</strong> energiaellátás <strong>átalakítása</strong>

02 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Kedves Látogatók!<br />

Örülünk, hogy Németország egyik legfontosabb jövőbeli projektjéről, az <strong>energiarendszer</strong><br />

átalakításáról szeretnének tájékoztatást kapni.<br />

Úgy döntöttünk, hogy Németország energiaellátását alapvetően megújuló energiaforrásokra<br />

állítjuk át. Célunk ezzel az is, hogy minél hatékonyabban bánjunk az energiával. Ez gazdasági<br />

szempontból előnyös, és Németország így nagyban hozzájárul az éghajlat védelméhez is.<br />

Az <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> a válaszunk arra a kérdésre, hogy hogyan tudjuk az energiaellátást<br />

biztonságosan, alacsonyabb áron és fenntarthatóan biztosítani. Mivel egy egyedülálló<br />

lehetőség Németország gazdasága számára, valószínűleg új üzleti szektorokat nyit majd meg,<br />

felpezsdíti az innovációt, munkalehetőségeket teremt és elősegíti a növekedést. Egyszersmind<br />

szeretnénk függetlenebbek lenni a külföldről érkező olaj- és gázimporttól és biztosítani hazánkban<br />

a magas életszínvonalat.<br />

© iStock/SilviaJansenx © Paul Langrock<br />

1971<br />

A szövetségi kormány jóváhagyja az első környezetvédelmi programot.

© dpa/Westend61/Werner Dieter<br />

Die deutsche Energiewende | 03<br />

Mire jó ez a kiállítás? A <strong>német</strong> szövetségi kormány neve már nemzetközi<br />

szinten is többször felmerült az <strong>energiarendszer</strong> átalakításával<br />

kapcsolatban. Az érdeklődés olyan nagy, hogy az „Energiewende“<br />

kifejezés már számos más nyelven is bevett fordulat lett a világon, ami<br />

nagy örömünkre szolgál.<br />

Sokak számára meglepetés volt, mekkora projekt is az <strong>energiarendszer</strong><br />

<strong>átalakítása</strong>, és, hány aspektus kapcsolódik hozzá. Ez egyszersmind<br />

azt is jelenti, hogy nem lehet véghezvinni egyik napról a másikra. Az<br />

<strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> több nemzedéken átnyúló komplex folyamat,<br />

amelynek számos követelménynek eleget kell tennie. A megvalósításához<br />

szükséges teendőket alaposan végig kell gondolni, hogy se<br />

az éghajlatváltozás, se a jólét ne lássa kárát. Éppen ezért e folyamatnak<br />

újra és újra olyan szakaszai is vannak, amelyekben csak lassan lehet<br />

előrehaladni. Pontosan ezeket a sokszínű feladatokat és kihívásokat<br />

szeretnénk bemutatni a kiállításon.<br />

Az <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> nemzetközi keretek között megy végbe.<br />

Intenzív eszmecserére törekszünk mind európai szomszédainkkal,<br />

mind nemzetközi partnereinkkel, és országhatárokon átívelő együttműködést<br />

és megoldásokat keresünk. Hiszen ahhoz, hogy nemzetközi<br />

szinten csökkenthessük a széndioxid-kibocsátást, korlátozzuk a további<br />

globális felmelegedést és biztonságos, fenntartható és megfizethető<br />

energiaellátást építhessünk ki, közös megoldásokra van szükségünk.<br />

Németország az <strong>energiarendszer</strong> átalakításával komoly felelősséget<br />

vállal a Földért és annak lakóiért. Kérjük, kövessék figyelemmel és<br />

érdeklődéssel <strong>energiarendszer</strong>ünk átalakítását!<br />

Ehhez pedig jó szórakozást és gyümölcsöző eszmecserét kívánunk!<br />

1972<br />

Egy dél<strong>német</strong> kisvárosban, Penzbergben létrejön Németország egyik első napelemtelepe.

04 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Energiahatékonyság<br />

Megtakarítani, és hatékonyabban<br />

használni az energiát<br />

Ha hatékonyan bánunk a villamos energiával, hőenergiával és az üzemanyaggal, pénzt takarítunk<br />

meg, növeljük az ellátás biztonságát és védjük környezetünket. Németország energiahordozóinak<br />

nagy részét importálja. A 70-es évekbeli 50%-ról mára csaknem kétharmadára nőtt<br />

az össz-energiaszükséglet importból származó része. Az energiahatékonyság ezért is alapvető<br />

pillére az <strong>energiarendszer</strong> átalakításának a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével<br />

együtt.<br />

Az energiafelhasználás hatékonysága iránti tudatosság az elmúlt évtizedekben egyre nőtt<br />

Németországban. Ennek egyik fontos kiváltó oka volt az 1973-as nemzetközi olajválság, amely<br />

rámutatott Németország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségére. Ennek következtében<br />

az akkori szövetségi kormány energiatakarékosságról szóló tájékoztató kampányt kezdeményezett,<br />

és sebességkorlátozást vezetett be az autópályákon. Azóta már számos más törvényt is<br />

jóváhagytak, és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket is foganatosítottak. Mindezekre<br />

három tényező jellemző: célzott támogatás, információ és tanácsadás, valamint kötelező<br />

erejű követelmények az energiafogyasztás csökkentése érdekében.<br />

© dpa/Jörg Carstensen © dpa/Westend61/Werner Dieter<br />

1973<br />

A jom kippuri háború (1973. október) nemzetközi olajválsághoz vezetett. Németország országos<br />

szinten négy autómentes vasárnapot rendel el, hogy energiát takarítson meg.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 05<br />

ahol Németország<br />

takarékoskodni szeretne<br />

megtakarítási célok a primerenergia-fogyasztásra<br />

vonatkozóan 2008-hoz képest<br />

a gazdaság nő, az energiafogyasztás csökken<br />

a GDP és a primerenergia-fogyasztás változása<br />

1.958 14.905<br />

2.355<br />

14.766<br />

2.497<br />

14.217<br />

3.263<br />

13.525<br />

-50 % -6 %<br />

1990<br />

2000<br />

2010<br />

2017<br />

2050 2017-ben elért<br />

GDP milliárd EUR-ban<br />

Ø +1,4%/a 1990 óta<br />

primerenergia-fogyasztás petajoule-ban 1990 2000 2010 2017<br />

Ø -0,3%/a 1990 óta<br />

„Legjobb a nem felhasznált kilowattóra“<br />

Angela Merkel, <strong>német</strong> szövetségi kancellár<br />

A stratégia sikeresnek bizonyul: Németország energiaszükséglete<br />

1990 óta csökken, ezzel szemben a bruttó hazai termék (GDP) értéke<br />

egyértelmű növekedést mutat. Ezáltal a <strong>német</strong> ipar több mint<br />

10%-kal kevesebb energiát használ fel, ezzel szemben megkétszerezte<br />

a gazdasági teljesítményét. A technikai fejlődésnek köszönhetően<br />

a magánháztartások és a vállalkozások is hatékonyabban bánnak az<br />

energiával. A modern háztartási gépek akár 75 százalékkal is kevesebb<br />

áramot fogyasztanak, mint a 15 évvel ezelőtti hasonló gépek. Ezen<br />

felül azzal is energiát tudunk megtakarítani, ha változtatunk mindennapi<br />

szokásainkon. Éppen ezért országszerte több tízezer energia-<br />

tanácsadó nyújt segítséget azzal, hogy felvilágosítja a bérlőket, háztulajdonosokat<br />

és vállalkozásokat az energiaellenőrzés adta megtakarítások<br />

lehetőségéről, vagy az állami támogatási programokról.<br />

Az Európai Unió összes tagállama megegyezett, hogy primerenergiafogyasztását<br />

2020-ig 20 százalékkal, 2030-ig pedig legalább 27 százalékkal,<br />

csökkenti. Németország energiafogyasztását 2020-ig felére<br />

szeretné csökkenteni. Ez része a párizsi nemzetközi éghajlat-változási<br />

egyezményben vállalt kötelezettségének.<br />

az energiahatékonyság jelentősen megnövekedett<br />

egy gigajoule energiával ennyit lehet kigazdálkodni<br />

241,29 €<br />

+87%<br />

1 GJ<br />

128,80 €<br />

1 GJ<br />

1990 2017<br />

1975<br />

Az energiabiztosításról szóló törvény magasabb energiatartalékokat<br />

és sebességkorlátozást ír elő a <strong>német</strong> utakon.

06 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Hőenergia<br />

Jó meleg, megújuló és hatékony<br />

Az <strong>energiarendszer</strong> átalakításának sikere attól is függ, hogy az épületek fűtéséhez, a helyiségek<br />

hűtéséhez és a melegvízhez szükséges energiaszükségletet sikerül-e lecsökkenteni. És attól is,<br />

mennyire képesek a megújuló energiaforrások a fennmaradó szükségletet kielégíteni. Hiszen<br />

a fűtési ágazat a <strong>német</strong> energiafogyasztás több mint felét teszi ki. Ennek közel kétharmadát<br />

40 millió magánháztartásban fogyasztják fűtés és melegvíz-ellátás céljából.<br />

Hőenergia-szükséglet csökkentése<br />

Megtakarítási célok az épületek hőenergia-fogyasztására<br />

vonatkozóan<br />

2.152 petajoule<br />

energiát fogyasztottak fűtésre és melegvízre.<br />

Ez átszámítva<br />

-80% -18,3% 14% 12,9%<br />

2050 2016<br />

-ban elért<br />

2020 2017<br />

-ban elért<br />

Épületek<br />

primerenergia-szükséglete<br />

(2008-hoz képest)<br />

Megújuló<br />

energiaforrások aránya<br />

a hőenergia-szükségletben<br />

50 milliárd<br />

liter kőolaj<br />

a <strong>német</strong> légi közlekedés<br />

éves energiaszükségletének<br />

hatszorosa<br />

Üzbegisztán<br />

energiaszükséglete<br />

Ezért szeretné a <strong>német</strong> szövetségi kormány az épületek primerenergia-szükségletét olaj és gáz<br />

tekintetében 2050-ig 80 százalékkal csökkenteni. Ehhez jelentősen meg kell növelni az épületek<br />

energiahatékonyságát és a megújuló energiaforrások arányát a fűtési és hűtési szektorban.<br />

2020-ig a megújuló energiaforrásoknak kellene a fűtési és hűtési szektorban felhasznált<br />

© dpa/Jacobs University Bremen © dpa<br />

1975<br />

A szövetségi kormány tájékoztatási kampányt indít az energiatakarékosságról.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 07<br />

energia 14 százalékát fedeznie. Németország ezzel európai célokat is<br />

megvalósít: az EU aktuális, az épületek energiateljesítményéről szóló<br />

irányelve előírja, hogy Európában 2021-től minden új építésű háznak<br />

minimális energiafelhasználású, azaz nagyon alacsony energiafogyasztású<br />

épületnek kell lennie.<br />

Az épületekben rejlő energiapotenciált Németország már korán<br />

felismerte. Az akkori szövetségi kormány az olajválság hatására már<br />

1976-ban jóváhagyta az első energiatakarékosságról szóló törvényt, és<br />

ehhez kapcsolódóan az első hővédelmi rendeletet. Ezeket az előírásokat<br />

folyamatosan módosították és a technológiai előrelépésekhez igazították.<br />

2009 óta a megújuló energiaforrásokról és hőenergiáról szóló<br />

törvény értelmében minden újonnan épített ház energiaszükségletének<br />

egy részét megújuló energiaforrásokból kell ellátni. Ez például<br />

napenergiával táplált gáz- vagy olajfűtéssel vagy olyan fűtőberendezéssel<br />

oldható meg, amely kizárólagosan megújuló energiaforrásokra<br />

épül, mint például a hőszivattyú vagy a pelletfűtés.<br />

Németország összes lakóépületének 70 százaléka 35 évnél öregebb,<br />

tehát, még az első hővédelmi rendelet előtti időben épültek. Ennek<br />

megfelelően számos épület nincs rendesen szigetelve, és gyakran<br />

elöregedett kazánokkal és fosszilis energiahordozókkal, mint például<br />

olaj vagy gáz, fűtik őket. Egy átlagos <strong>német</strong> háztartás fűtőenergiaszükséglete<br />

évente körülbelül 145 kilowattóra négyzetméterenként,<br />

ami átlagosan 14,5 liter kőolajnak felel meg. Nagy energiahatékonyságú<br />

új építésű házak ennek csupán a tizedét fogyasztják. A már<br />

meglévő épületekben pedig az energetikai felújításnak és a megújuló<br />

energiaforrásokra történő átállásnak köszönhetően a primerenergia-szükséglet<br />

akár 80%-kal is csökkenthető. Ehhez a külső térelhatárolók<br />

jobb szigetelésére, az építőelemek megújítására, a hűtési és fűtési<br />

rendszer modernizációjára, és optimalizált felújítási technológiára<br />

van szükség. Egyedül a 2015-ös évben körülbelül 53 milliárd eurót<br />

fektettek az energetikai felújításokba. A szövetségi kormány alacsony<br />

kamatlábú hitellel és különböző támogatási formákkal segíti ezeket<br />

az energetikai felújításokat. A Németországban élők 2016-ban fejenként<br />

csaknem 500 eurót takarítottak meg az energiahatékonysági<br />

intézkedéseknek köszönhetően, s ezzel globálisan is éllovasok.<br />

Különösen fontos a régi fűtőberendezések cseréje és az átállás a fosszilis<br />

energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra. Míg 1975-ben<br />

Németországban még csaknem a lakások felét olajjal fűtötték, ez mára<br />

már egynegyedére csökkent. A 2016-ban épült lakások 60 százalékát<br />

megújuló energiákkal fűtik. A fűtőenergia-szükségletnek csaknem<br />

12 százalékát napenergiával működő berendezések, biomasszafűtés<br />

vagy a környezeti hőenergiát hasznosító hőszivattyúk biztosítják.<br />

Azért, hogy az átállás még gyorsabban menjen, 2000 óta a szövetségi<br />

kormány támogatja a fűtési rendszerek megújítását.<br />

Az épületek energiafogyasztásának nagysága<br />

Ennek aránya a <strong>német</strong>országi összfogyasztáshoz képes<br />

Az új építésű házak ennek csak egy tizedét<br />

fogyasztják<br />

Éves fűtési fogyasztás fűtőolaj literben számolva négyzetméterenként<br />

különböző épülettípusok esetén<br />

15–20 liter<br />

nem felújított régi épület<br />

36,0 %<br />

épületekben<br />

5–10 liter<br />

felújított régi épület<br />

7 liter<br />

új építésű ház<br />

28,0 %<br />

fűtés<br />

4,7 %<br />

melegvízellátás<br />

2,8 %<br />

világítás<br />

0,4 %<br />

klímaberendezés<br />

1,5 liter<br />

passzív ház<br />

(2016-os helyzet)<br />

1977<br />

A hővédelmi rendelettel a szövetségi kormány először foganatosít<br />

intézkedéseket az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban.

08 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

„Elkezdődött az olajkorszak vége.“<br />

Dieter Zetsche, Daimler AG<br />

© dpa/Paul Zinken<br />

1979 / 1980<br />

Az Irak-iráni háború kiváltja a második<br />

nemzetközi olajválságot.<br />

1984<br />

Az Enercon cég kifejleszti az első korszerű<br />

szélerőműparkot Németországban.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 09<br />

Mobilitás<br />

Árammal közlekedni<br />

Németországban a gépjárművek a legfontosabb exporttermékek,<br />

az ágazat több mint 750 000 embert foglalkoztat és ezáltal az egyik<br />

legnagyobb munkáltató. A közlekedési ágazat egyszersmind a nagy<br />

energiafelhasználók közé tartozik: a <strong>német</strong> végfelhasználói energiafogyasztás<br />

egyharmadát teszi ki. Éppen ezért a szövetségi kormány arra<br />

törekszik, hogy ezt a fogyasztást csökkentse.<br />

Az első sikerek már kézzelfoghatók: az áru- és személyszállítás<br />

forgalmának éves értéke kilométerben mérve 1990 és 2017 között<br />

megkétszereződött, míg a fogyasztás ugyanebben az időszakban csak<br />

9 százalékkal emelkedett.<br />

Hogy még több energiát takarítsanak meg, Németország hatékony<br />

gépjármű-technológiákat és egyre több elektromos közúti járművet<br />

fejleszt ki. Ez elsősorban a személygépjárműveket, a belvárosi szállításban<br />

használatos haszonjárműveket, a tömegközlekedési eszközöket,<br />

valamint a motorkerékpárokat érinti. Ezért is támogatja a szövetségi<br />

kormány számos programmal a piac és a technológia fejlesztését.<br />

Az üzemanyagcellákkal felszerelt járművek az akkumulátorral<br />

működtetett elektromos járművek fontos kiegészítői. A hidrogén- és<br />

üzemanyagcellák projektjei 2019-ig 1,65 milliárd euró állami támogatást<br />

kapnak. Néhány <strong>német</strong> nagyvárosban már hidrogén meghajtású<br />

hibridbuszok járnak a tömegközlekedésben.<br />

A környezetbarát meghajtás mellett az új mobilitási koncepciók is<br />

egyre jelentősebbek lesznek, mint például a car-, bike- és e-scootersharing.<br />

Azáltal, hogy több személy osztozik egy gépjárművön,<br />

tehermentesül a közúti forgalom és csökken a károsanyag-kibocsátás.<br />

Ezen túlmenően a közlekedési kínálatot hatékonyabbá tevő digitális<br />

megoldások, valamint a kerékpárra való áttérést elősegítő koncepciók<br />

is enyhítik a közlekedési problémákat. A 150 <strong>német</strong>országi carsharingcégnél<br />

már több, mint 2,1 millió felhasználót regisztráltak.<br />

Ahhoz, hogy az <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> sikeres legyen, a mindennapi<br />

élet, a politika és a gazdaság számos területén is változásokra van<br />

szükség. Ehhez a folyamathoz már csak azért is időre van szükség,<br />

hogy a közlekedés az állampolgárok mobilitásának korlátozása nélkül<br />

fenntartható legyen.<br />

Németország céljai és előrelépések a közlekedési szektorban<br />

Az energiahatékonyság növelése<br />

Mennyi energiára van szükségünk 100 km megtételéhez?<br />

1990<br />

66,1 megajoule<br />

100 km<br />

2013<br />

35,6 megajoule<br />

100 km<br />

Az elektromobilitás kiépítése<br />

82,8<br />

millió ember<br />

él Németországban<br />

63,7<br />

millió gépjármű rendelkezik forgalmi<br />

engedéllyel Németországban<br />

44.419<br />

elektromobil<br />

Elektromobilitás<br />

2018<br />

+<br />

236.710<br />

hibrid jármű<br />

Németország<br />

2018<br />

Az elektromobilitás kiépítése<br />

2022-ig<br />

1 millió<br />

jármű<br />

1986<br />

A csernobili (Ukrajna) atomerőműben súlyos reaktorbaleset következik be. Létrejön<br />

a környezetért, környezetvédelemért és reaktorbiztonságért felelős szövetségi minisztérium.<br />

1986<br />

Útjára indul az első engedélyezett napelemmel<br />

működő jármű Németországban.

10 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Megújuló energiaforrások<br />

Szélenergiából és napenergiából<br />

nyert áram<br />

A megújuló energiaforrások kiépítése az energiahatékonyság mellett az <strong>energiarendszer</strong> átalakításának<br />

központi pillére. A helyi környezetbarát energiahordozók a szél, a Nap, a vízerő,<br />

a biomassza és a geotermikus energia. Ezek teszik Németországot függetlenebbé a fosszilis<br />

tüzelőanyagoktól, és nagyban hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.<br />

A megújuló energiaforrások használata a villamosenergia-szektorban a legelterjedtebb: 2014<br />

óta a megújuló energiaforrások a legfontosabbak a <strong>német</strong> villamosenergia-mixben. A <strong>német</strong><br />

fogyasztás több mint egyharmadát teszik ki, ami 10 évvel ezelőtt csak kilenc százalék volt.<br />

A siker a célzott támogatásban keresendő. 1991-ben kezdődött a megújuló energiahordozók<br />

előnyben részesítéséről szóló törvénnyel, amely fix összegű pénzbeli juttatást és átvételi<br />

kötelezettséget írt elő abból a célból, hogy megnyissa a piacot az új technológiák előtt. 2000-<br />

ben ezt követte a megújuló energiaforrásokról szóló törvény, amelynek három központi<br />

eleme volt: garantált átvételi árak a különböző technológiák tekintetében, elsődleges hálózati<br />

integráció és a felmerülő többletköltség elosztása egy felosztó-kiróvó rendszer segítségével<br />

a villamosenergia-felhasználók között.<br />

© aleo solar AG/Flo Hagena<br />

A megújuló energiaforrások a villamosenergiamix<br />

legfontosabb energiahordozói<br />

A megújuló energiaforrások részesedése a bruttó villamosenergiafogyasztásban<br />

Szélenergiából nyerik a legtöbb megújuló<br />

energiából származó áramot<br />

Megújuló energiaforrások összteljesítményének elemei 2017-ben<br />

3,4%<br />

1990<br />

6,2%<br />

2000<br />

17,0%<br />

szélenergia<br />

16,3 %<br />

2010<br />

33,3%<br />

2017<br />

napelem<br />

6,1 %<br />

vízenergia<br />

3,1 %<br />

biomassza<br />

6,9 %<br />

1987<br />

Létrejön az első <strong>német</strong> szélpark. A Westküste elnevezésű<br />

szélparkban 30 berendezés termel áramot.<br />

1990<br />

A szövetségi kormány „1000-tető” programot<br />

kezdeményez a fotovoltaikus energiát előállító<br />

létesítmények támogatására.<br />

1990<br />

Kelet- és Nyugat-Németország<br />

egyesül.

© dpa<br />

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 11<br />

A megújuló energiaforrások segítik az energiatermelést és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet<br />

2017-ös mutatószámok<br />

1,7 millió<br />

A megújuló energiaforrásokról<br />

szóló törvény értelmében támogatott<br />

villamos energiát szolgáltató létesítmények<br />

217 terawattóra<br />

villamosenergia-előállítás<br />

Indonézia csaknem teljes energiatermelésének felel meg.<br />

179 millió tonnányi<br />

CO 2<br />

-ekvivalenst kerül így el<br />

Chile 2015-ös üvegházhatást okozó<br />

gázkibocsátásának csaknem kétszerese.<br />

A megújuló energiaforrásokról szóló törvény hatályba lépése óta<br />

folyamatosan nőtt az éves befektetés elsősorban az új szélparkokba,<br />

fotovoltaikus létesítményekbe, de a faerőművekbe és biogázlétesítményekbe<br />

is. A magas kereslet hatására új gazdasági ág jött létre,<br />

amely egyedül Németországban több mint 338 000 új munkahelyet<br />

teremtett. Ez pedig ösztönzőleg hatott a megújuló energiát hasznosító<br />

létesítmények tömeges és hatékony létrehozására, aminek okán az<br />

ilyen létesítmények ára nemzetközi szinten is érezhetően csökkent.<br />

2014-ben így egy napelemmodul 75%-kal olcsóbb volt, mint 5 évvel<br />

azelőtt. 2000-ben egy kilowattóra napenergia nagyjából 50 eurócentbe<br />

került, mára ez hozzávetőlegesen 4-5 eurócentre csökkent.<br />

A napenergia errefelé annak ellenére az egyik legfontosabb áramforrássá<br />

vált, hogy Közép-Európában mérsékelt napsugárzás jellemző.<br />

A fotovoltaikus modulok mára már a megújuló energiaforrásokból<br />

származó villamos energiának mintegy ötödét teszik ki.<br />

A jelenleg a szélenergia a legfontosabb megújuló energiából nyert<br />

áramforrás. A szélerőművekből származó villamos energia átlagosan<br />

már csak 1,9-2,5 eurócentbe kerül kilowattóránként.<br />

Németország számára a kihívást az jelenti, hogy a szél- és napenergia<br />

felhasználását úgy építse ki, hogy megfizethető maradjon és hozzájáruljon<br />

az ellátás biztonságához. Éppen ezért a szövetségi kormány<br />

felülvizsgálta a villamosenergia-szektor számára nyújtott, megújuló<br />

energiára szóló támogatást. A kormány a költséghatékony szél- és<br />

napenergiát hasznosító technológiák kiépítésére összpontosít. Az egyes<br />

technológiák számára létrehozott éves kiépítési folyosók leegyszerűsítik<br />

a tervezést és a megvalósítást is. A megújuló energiát hasznosító<br />

létesítmények üzemeltetőinek fokozatosan kell értékesíteniük az<br />

előállított villamos energiát a piacon, mint ahogyan azt más erőművek<br />

is teszik. Így nagyobb felelősséget vállalnak az energiaellátó-rendszerért.<br />

2017-től életbe lép egy technológia specifikus támogatási rendszer<br />

minden olyan létesítmény számára, amely több mint 750 kW villamos<br />

energiát termel. Ez az éves bővítés csaknem 80%-át érinti, amely regionálisan<br />

változik. Mindenütt, ahol hiányos a villamosenergia-hálózat,<br />

a kiírt mennyiség is kevesebb. Ezen intézkedéseknek köszönhetően<br />

a megújuló energiaforrások sikertörténete a villamosenergia-szektorban<br />

is folytatódik. A kapcsolódó költségcsökkentések következtében<br />

a támogatási rendszer változása az <strong>energiarendszer</strong> gazdasági előnyeinek<br />

fokozottabb kiaknázásához is hozzájárul.<br />

1990<br />

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport<br />

(IPCC) közzéteszi az első jelentését a globális éghajlatról.<br />

1991<br />

A megújuló energiahordozók előnyben részesítéséről szóló törvény arra kötelezi<br />

valamennyi <strong>német</strong> energiaszolgáltatót, hogy vegye át a megújuló energiából<br />

származó villamos energiát, forgalmazza azt, és táplálja be a közhálózatba.

12 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Költségek<br />

„Nem túl drága az<br />

energiafordulat a <strong>német</strong><br />

polgárok számára?“<br />

Nem, az energiafordulat arról is gondoskodik, hogy az energia a jövőben is megfizethető<br />

maradjon. Ugyanakkor az <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> munkahelyeket és új gazdasági erőt is<br />

teremt. A két pillér, a megújuló energiaforrások kiépítése és az energiahatékonyság csökkenteni<br />

próbálja az energiaimporttól való függőséget, növeli az ellátás biztonságát és jövedelmező beruházásokat<br />

tesz lehetővé Németország területén. Az <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> kifizetődik.<br />

Egy család energiára fordított kiadása havonta<br />

2003 és 2013 havi kiadásainak összehasonlítása<br />

fűtés és melegvíz<br />

66<br />

75<br />

fűtés és melegvíz<br />

főzés<br />

világítás és áram<br />

10<br />

22<br />

176<br />

€<br />

224<br />

€<br />

24<br />

40<br />

főzés<br />

világítás és áram<br />

üzemanyag<br />

78<br />

85<br />

üzemanyag<br />

2003<br />

2016<br />

Összehasonlítás: a háztartások kiadásai: 9%<br />

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a nyersolaj ára. Ennek egyik következménye, hogy míg az<br />

elmúlt évszázad végén a <strong>német</strong> állampolgárok a teljes fogyasztásukra szánt kiadások kevesebb,<br />

mint 6%-át költötték kizárólag energiára, addig 2016-ra ez már hozzávetőlegesen 7,5% körül volt.<br />

© dpa/Philipp Dimitri © dpa/McPHOTO‘s<br />

1992<br />

Az ENSZ Rióban tartott Környezet és Fejlődés Világkonferenciája<br />

elfogadja a „Fenntartható Fejlődés“ stratégiát.

© dpa/Jens Büttner<br />

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 13<br />

A <strong>német</strong> háztartások energiára fordított kiadása havonta<br />

2016-os év kiadásai milliárd euróban<br />

106,4<br />

milliárd<br />

euró<br />

35,7<br />

11,4<br />

19,0<br />

40,3<br />

fűtés és melegvíz<br />

főzés<br />

világítás és áram<br />

üzemanyag<br />

A <strong>német</strong> háztartások energiaszámlájának nagy részét a fűtés, a melegvíz,<br />

a főzés és az importált fosszilis energiahordozókból előállított<br />

üzemanyag teszi ki. Miután 2014 végén csökkent az olaj ára, ami<br />

a <strong>német</strong> polgárokat egy várva várt árcsökkenéssel ajándékozta meg,<br />

2018 óta ismét emelkedik az olajár. Ami azt jelenti, hogy az olajárak<br />

kiszámíthatatlanok, hiszen a fosszilis energiahordozók ára és azok<br />

hozzáférhetősége a beszállítók érdekeitől függ.<br />

Ez stimmel: az energiafordulat projekt kezdeti költségekkel is jár. Milliárdokat<br />

kell ahhoz befektetni, hogy új energiainfrastruktúrát lehessen<br />

kiépíteni és, hogy meg lehessen valósítani a hatékonysági intézkedéseket.<br />

Így a megújuló energiaforrások kiépítése hozzájárult ahhoz, hogy<br />

a <strong>német</strong>országi magánháztartások átlagos villamosenergia-kiadása<br />

megemelkedett az elmúlt években. 2007-ben a polgárok átlagosan<br />

21 eurócentet fizettek kilowattóránként, míg ma 29 eurócentet. Minden<br />

egyes kilowattóra árammal a polgárok részt vállalnak a megújuló<br />

<strong>energiarendszer</strong> kiépítésében az úgynevezett megújuló energiaforrásokról<br />

szóló törvényben megszabott hozzájárulás (EEG-hozzájárulás)<br />

által. Ez 2019-ben 6,4 eurócent. A lakosság által végül ténylegesen<br />

kifizetett összeg azonban különböző pénzügyi tényezők összjátékától<br />

függ. A villamos energia tőzsdei ára jelentősen csökkent. Ennek az az<br />

oka, hogy folyamatosan nő a megújuló energiaforrásokból előállított<br />

energia mennyisége, amelyet az energiatőzsdén értékesíthetnek. Ha<br />

mindkét pénzügyi elemet, az EEG-hozzájárulást és a villamos energia<br />

tőzsdei árát is összevetjük, akkor ez a mutató négy éve csökkenő<br />

tendenciát mutat. A magánháztartások átlagos áramköltsége ezért<br />

ugyanebben az időszakban változatlan maradt. Az árverésre való<br />

rendszerrel történő átállással csökkenni fog a megújulóenergiatermelés<br />

ösztönzésének költsége, ami további könnyebbséget jelent<br />

a háztartások számára.<br />

A lakosság számára az is fontos, hogy a <strong>német</strong> gazdaság ne legyen túlterhelt.<br />

A magas energiaköltségek a felhasználók számára kikalkulált<br />

termékárakban is megmutatkoznak, és befolyással bírnak a vállalatok<br />

versenyképességére. Ebből az okból kifolyólag a különösen energiaigényes<br />

vállalkozásokat részben mentesítették az EEG-hozzájárulás<br />

fizetése alól. Ez a könnyítés azzal a feltétellel jár, hogy ezen vállalkozásoknak<br />

intenzívebben kell befektetniük az energiahatékonyságba.<br />

1994<br />

Piacra kerül Európa első sorozatgyártásban<br />

készült elektromobilja.<br />

1995<br />

Berlinben megrendezik az első Nemzetközi Éghajlatváltozási Konferenciát. Megkezdődnek<br />

a tárgyalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről.

14 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Éghajlatváltozás elleni védelem<br />

Üvegházhatású<br />

gázok csökkentése<br />

Az energiafordulat az éghajlatváltozás elleni küzdelem központi eleme. Közös cél, hogy fenntartható<br />

módon határokat szabjanak a klímaváltozás emberre, természetre és gazdaságra gyakorolt<br />

hatásainak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) számításai<br />

szerint a Föld hőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet meg az iparosodás előtti<br />

időszakhoz képest. Pontosan ezért kerülhet a légkörbe csupán már csak egy bizonyos mennyiségű<br />

üvegházhatású gáz. Mivel ennek 65%-a már a légkörben található, nagy ívű nemzetközi és<br />

nemzeti intézkedések szükségesek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.<br />

A szén-dioxidnak van a legnagyobb hatása az éghajlatváltozásra, ami mindenekelőtt a fosszilis<br />

tüzelőanyagok égetésével szabadul fel. Németországi és nemzetközi szinten is az üvegházhatású<br />

gázok több, mint egy harmada az erőművekből származik. Az éghajlatsemleges forrásokra<br />

történő átállás és a megújuló energiaforrások éppen ezért az éghajlatvédelem központi elemei.<br />

Éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések<br />

és előrelépések<br />

Az üvegházhatást okozó gázok tervezett és elért csökkentése<br />

(1990-nel való összehasonlítás)<br />

Hol keletkeznek az üvegházhatást<br />

okozó gázok?<br />

Minden mérőszám CO 2<br />

-ekvivalens millió tonnában, 2017<br />

-40% -23%<br />

Európa<br />

(EU-28)<br />

mind.<br />

-55% -28%<br />

cél 2030 elért 2016 cél 2030 elért 2017<br />

Németország<br />

905 millió tonna<br />

...<br />

328<br />

91<br />

171<br />

39<br />

193<br />

72<br />

10<br />

energiagazdaság<br />

háztartások<br />

közlekedés<br />

kisipar, kereskedelem, szolgáltatások<br />

ipar<br />

mezőgazdaság<br />

egyéb<br />

© dpa/Luftbild Bertram © dpa/MiS<br />

1996<br />

Európa elhatározza, hogy megnyitja az eddig nemzeti és bizonyos felségterületekre korlátozott villamosenergia-<br />

és gázpiacait. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát a megújuló energiák terjesztéséről.

© iStock/ querbeet<br />

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 15<br />

Hogyan csökkentette Németország az üvegházhatású gázok kibocsátását?<br />

Minden mutatószám CO 2<br />

-ekvivalensben millió tonnában<br />

1.250<br />

1990<br />

1.121<br />

1995<br />

1.046<br />

2000<br />

994<br />

2005<br />

910<br />

2010<br />

905<br />

2017<br />

Németország már 1997-ben, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával<br />

kötelezte magát, hogy 1990-hez képest 2012-ig 21%-kal csökkenti<br />

az üvegházhatású gázok kibocsátását. Azóta jelentős előrelépések<br />

történtek: 2017-ben a megvalósított csökkentés már elérte a 28%-ot.<br />

Ahhoz, hogy egy milliárd eurót kigazdálkodjanak, a <strong>német</strong>országi<br />

vállalkozások ma már csak fele annyi üvegházhatású gázt termelnek,<br />

mint 1990-ben.<br />

2030-ig Németország további jelentős erőfeszítéseket fog tenni, és<br />

csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását országosan<br />

legalább 55%-kal. 1990-hez képest 2050-ig akár 80-95%-kal is csökkenhet<br />

a kibocsátás. Ezek a nemzeti csökkentésre vonatkozó célok európai<br />

és nemzetközi éghajlatpolitikai intézkedésekben gyökereznek:<br />

az EU állam- és kormányfői elhatározták, hogy 2020-ig az üvegházhatású<br />

gázok kibocsátását 20%-kal, 2030-ig pedig legalább 40%-kal csökkentik.<br />

2015 decemberében 195 állam fogadta el a Párizsi Egyezményt.<br />

Ezek az országok a saját éghajlatvédelemre vonatkozó célkitűzéseikkel<br />

még ebben az évszázadban megpróbálják 2 Celsius-fok alá szorítani<br />

a globális felmelegedést.<br />

Az európai éghajlatvédelem egyik központi eszköze a kibocsátás-kereskedelem,<br />

ami szigorúan megszabja a résztvevők számára az összes<br />

károsanyag-kibocsátás felső határát. Ez kötelező érvényű a jelentős<br />

üvegházhatást okozó államok számára, és az energiagazdaságból és<br />

iparból származó CO 2<br />

-kibocsátás nagy részét magában foglalja. A vállalkozásoknak<br />

minden tonna üvegházhatású gáz kibocsátását megfelelő<br />

mennyiségű kibocsátási egységgel kell fedezniük. Amennyiben<br />

ez a mennyiség nem elég, kibocsátási egységeket vásárolhatnak, vagy<br />

éghajlatkímélő technológiákba fektethetnek be. Így ott csökkentik<br />

a CO 2<br />

-kibocsátást, ahol ez a legelőnyösebb. 2030-ig a kibocsátáskereskedelem<br />

által legjobban érintett szektorokban 2005-höz képest<br />

43%-kal kevesebb üvegházhatású gázt kellene kibocsátani.<br />

Azért, hogy Németország elérhesse a csökkentési célkitűzéseit, a szövetségi<br />

kormány elfogadta az „Aktionsprogramm Klimaschutz 2020”<br />

(Akcióprogram Éghajlatvédelem 2020) és a „Klimaschutzplan 2050”<br />

(Éghajlatvédelmi terv 2050) című dokumentumokat. Az akcióprogram<br />

különböző intézkedéseket foglal magában az energiahatékonyság<br />

növelésével, és a közlekedés, ipar és mezőgazdaság éghajlatkímélőbb<br />

fejlesztésével kapcsolatban. Az éghajlatvédelmi tervbe az egyes szektorokat,<br />

mint például az energiagazdaságot vagy ipart célzó hosszú<br />

távú CO 2<br />

-csökkentési célok kerültek bele.<br />

1997<br />

Elfogadják a Kiotói jegyzőkönyvet az üvegházhatású gázok nemzetközi<br />

szintű csökkentése érdekében. 191 állam ratifikálta azóta a megállapodást.

16 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Atomenergia<br />

Az atomenergia<br />

használatának megszüntetése<br />

Németországban a villamosenergia-termelésre használt atomenergia évtizedeken át heves<br />

vitákat szított. Sokak számára nehezen megbecsülhető a technológiai kockázat, és ezért tartanak<br />

a reaktorszerencsétlenségek embert, természetet és környezetet is érintő lehetséges következményeitől.<br />

A csernobili (Ukrajna) szerencsétlenség (1986), amelynek során Németország bizonyos<br />

részei is szennyezettek lettek, pontosan ezeket a félelmeket igazolta be. 2000-ben a szövetségi<br />

kormány elhatározta, hogy a villamosenergia-előállítás területén teljes körűen felhagy az<br />

atomenergia használatával, és átáll a megújuló energiaforrásokra. Az erőművek üzemeltetőivel<br />

közösen kötött megállapodás megszabta a fennálló létesítmények működési idejének hatályát, és<br />

megtiltotta az új erőművek létesítését.<br />

© dpa/Uli Deck<br />

2010-ben ezt a szabályozást módosították. A még működő erőművek hosszabb működési határidőt<br />

kaptak, hogy hídként szolgálhassanak, amíg teljesen befejeződik az átállás a megújuló<br />

energiaforrásokra. A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai reaktorszerencsétlenség után<br />

azonban a szövetségi kormány visszavonta ezt a rendelkezését.<br />

A nagy kockázat miatt az atomerőművek esetében jelentős költségtényezőt jelentenek a biztosítások<br />

és a biztonsági mechanizmusok. Az atomenergia használatának megszüntetése ezért<br />

gazdaságilag is előnyös.<br />

Mikor állítják le az atomerőműveket?<br />

A <strong>német</strong> atomerőművek 2022 végéig tervezett teljesítménycsökkentése<br />

Az atomerőművek<br />

összteljesítménye<br />

Fukusima<br />

43 %<br />

2003. nov<br />

2005. máj<br />

2011. aug.<br />

57 %<br />

2015. máj.<br />

2017. dec.<br />

2019. dec.<br />

2021. dec.<br />

2022. dec.<br />

2000 2005 2010 2015 2020<br />

1998<br />

Németország törvényt hoz a villamosenergia-<br />

és gázpiacának megnyitásáról.<br />

2000<br />

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát a megújuló<br />

energiákkal, energiahatékonysággal és éghajlatvédelemmel kapcsolatban.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 17<br />

© dpa/Jens Wolf<br />

Hol találhatók atomerőművek Németországban?<br />

Leállított és működő létesítmények<br />

Legnagyobb éves termelés számokban<br />

Az éves villamosenergia-termelés csúcsértékei terawattórában<br />

Brunsbüttel<br />

2011<br />

Brokdorf<br />

2021<br />

Unterweser<br />

2011<br />

Stade<br />

2003<br />

Krümmel<br />

2011<br />

Emsland<br />

2022<br />

Greifswald<br />

1990<br />

Rheinsberg<br />

1990<br />

171 TWh<br />

217 TWh<br />

Lingen<br />

1977<br />

Mühlheim-Kärlich<br />

2001<br />

Grohnde<br />

2021<br />

Würgassen<br />

1994<br />

Biblis A + B Grafenrheinfeld<br />

2011<br />

2015<br />

Philippsburg 1<br />

2011<br />

Obrigheim<br />

2005<br />

Neckarwestheim 2<br />

Philippsburg 2<br />

2022<br />

2019<br />

Isar 1<br />

Neckarwestheim 1<br />

2011<br />

2011<br />

Gundremmingen B<br />

Isar 2<br />

2017<br />

2022<br />

Gundremmingen C<br />

2021<br />

a leállítás tervezett éve<br />

a leállítás éve<br />

már leállított<br />

atomerőművek<br />

működő<br />

atomerőművek<br />

összes <strong>német</strong> atomerőmű<br />

2001<br />

összes megújuló energia<br />

2017<br />

A <strong>német</strong> parlament nagy többséggel határozott arról, hogy a lehető<br />

leggyorsabban ki kell vonni az atomenergiát a villamosenergia-termelésből.<br />

Több erőműnek le kellett állnia a villamosenergia-termeléssel<br />

a törvény hatályba lépésével egy időben, a további létesítmények<br />

2022-ig fokozatosan állnak le. Jelenleg még 7 atomerőmű szolgáltat<br />

villamos energiát Németországban. Ezek hozzávetőlegesen a <strong>német</strong><br />

energiatermelés nyolcadát teszik ki.<br />

Az atomenergia-használat kihívásaira a radioaktív hulladék megfelelő<br />

tárolásának problémaköre is rámutat. A lakosság és a környezet<br />

védelme érdekében ezt ugyanis hosszú időn keresztül, a bioszférától<br />

biztonságosan elzárva kell tárolni. Szakértők véleménye szerint ez<br />

akkor sikerülhet a legjobban, ha mély geológiai képződményekben<br />

végzik a végső tárolást.<br />

Németország saját területén akarja megoldani a radioaktív hulladékok<br />

tárolását. Ám a hulladék végleges elhelyezésére szolgáló helyet nem<br />

könnyű megtalálni. A lakosság a potenciális, vagy már létező tárolókat<br />

eddig ugyanis inkább elutasítóan fogadta.<br />

Éppen ezért Németország új utat keresett, és a társadalom minden<br />

rétegét bevonta a nyílt és tudományosan megalapozott keresésbe.<br />

2031-ig kellene megfelelő helyet találni a hulladék elhelyezésére azért,<br />

hogy a különösen magas radioaktivitással bíró hulladék is elhelyezésre<br />

kerüljön. Egy ilyen létesítmény a lehető legnagyobb biztonságot<br />

kell, hogy nyújtsa egy millió éves időtartamra. Az atomhulladék<br />

végső elhelyezése így tovább növeli az atomenergiához kapcsolódó<br />

költségeket.<br />

Gyenge és közepes radioaktivitású hulladék tekintetében már létezik<br />

ilyen engedélyezett létesítmény Németországban. A Konrad nevű<br />

tároló üzemeltetésének kezdetét 2022-re tervezik.<br />

2000<br />

A megújuló energiákról szóló törvény (EEG)<br />

hatályba lép, és fontos motorja lesz a megújuló<br />

energia terjesztésének Németországban.<br />

2000<br />

A szövetségi kormány elhatározza, hogy megszünteti az atomenergia<br />

használatát; egy létesítmény maximális futamideje: 32 működési év.

18 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

© dpa/Jens Büttner<br />

2002<br />

Hatályba lép az első energiamegtakarításról szóló rendelet, amely az új és<br />

meglévő épületek összenergia-hatékonyságával szemben állít elvárásokat.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 19<br />

Gazdaság és értékteremtés<br />

„Nem veszíti el túl sok ember<br />

a munkáját az energiafordulat<br />

következtében?“<br />

Jelentős beruházások a megújuló<br />

energiaforrásokkal működő új létesítményekbe<br />

Éves befektetés a <strong>német</strong>országi termelési egységekbe milliárd euróban<br />

A megújuló energiaforrások által teremtett<br />

munkahelyek<br />

A munkahelyek száma Németországban, 2016<br />

160.200<br />

szélenergia<br />

338.600<br />

munkahely<br />

105.600<br />

45.200<br />

biomassza<br />

napenergia<br />

4,6<br />

2000<br />

27,3<br />

2010<br />

15,1<br />

2016<br />

20.300<br />

geotermikus energia<br />

7.300<br />

vízerő<br />

Nem, éppen ellenkezőleg. Az energiafordulat gazdasági szempontból<br />

is kifizetődő: csökkenti a környezeti terhelést és az üvegházhatású<br />

gázok kibocsátását, előmozdítja az innovációt, értéket teremt Németországban<br />

és hozzájárul az energiaimport költségeinek elkerüléséhez.<br />

A megújuló energiaforrások terjesztésével, vagy az épületek energetikai<br />

felújításával a forgalom nagy része helyben marad, hiszen a munkaintenzív<br />

feladatokat, mint a beépítés vagy karbantartás, a regionális<br />

vállalkozások végzik.<br />

A megújuló energiaforrások terjesztésével és az energiahatékonyság<br />

terén történő beruházások által új szakmai profilok és munkahelyek<br />

jönnek létre a jövő ágazataiban. Így az ipar, kisipar és épületfelújítás<br />

területén már megvalósított különböző energiahatékonysági intézkedések<br />

miatt több mint 560 000 új munkahely jött létre. A megújuló<br />

energiaforrásokat érintő befektetések 10 év alatt bőven megkétszerezték<br />

a szektorban foglalkoztatottak számát.<br />

Ezek az új munkahelyek részben az ipar különböző területein<br />

váltanak fel olyan munkaformákat, amelyek kifejezetten a fosszilis<br />

tüzelőanyagokhoz kötődtek, mindenekelőtt a kőolaj-, földgáz- és<br />

szénkitermelésben vagy a villamosenergia-előállításban. Ehhez<br />

jönnek még az általános strukturális változások: megnőtt például<br />

a verseny az európai energiapiacok megnyitása következtében, ami<br />

nagyobb hatékonyságot követel meg a vállalkozásoktól. Ezen tényezők<br />

összessége a munkahelyek átalakításához vezet. A hagyományos<br />

energiagazdaságban tevékenykedő vállalkozások foglalkoztatottjainak<br />

száma éppen ezért az utóbbi években csökkent.<br />

2003<br />

Európa jóváhagyja az üvegházhatású gázok kibocsátási<br />

jogainak kötelező érvényű kereskedelmét<br />

2004<br />

160 000 embert foglalkoztat a megújuló<br />

energiaszektor Németországban.

20 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Nemzetközi energiafordulat<br />

„Lehet, hogy Németországban<br />

működik az energiafordulat –<br />

de mi a helyzet a gazdaságilag<br />

gyengébb nemzetekkel?“<br />

© dpa/epa Business Wire<br />

Az energiafordulat nem luxus, hanem a fenntartható és gazdaságilag sikeres fejlődés egyik<br />

alapeleme. Hiszen az energiafordulat az innováció előmozdítója, ami hozzájárul a növekedéshez,<br />

a jóléthez és a foglalkoztatottsághoz a ígéretes szektorokban.<br />

Az innovatív, megújuló energiaforrásokat, mint a szél- vagy napenergia, hasznosító technológiák<br />

ára az utóbbi években nemzetközi szinten jelentősen csökkent. Ehhez nagyban hozzájárultak<br />

a kutatást és fejlesztést célzó korai befektetések, valamint a megújuló energiaforrások<br />

piaci feltárásának támogatása a különböző fejlett országokban, mindenekelőtt pedig Németországban.<br />

Csaknem minden ország szeretné fejleszteni a megújuló energia ágazatát<br />

Országok, amelyek rendelkeznek a megújuló energiaforrásokhoz szükséges politikai eszközökkel<br />

Több, mint támogatási mechanizmus<br />

Becsatlakoztatást támogató juttatások/<br />

prémiumok<br />

Minimumkvóták a megújuló energiákhoz<br />

Pályázatok<br />

Net metering – a villamosenergia-fehasználás<br />

és a kis, gyakran privát fotovoltaikus energiát<br />

előállító létesítmények becsatlakoztatása<br />

kiegyenlíti egymást<br />

Pénzügyi ösztönzők<br />

Nincs támogatási politika vagy nem áll<br />

rendelkezésre adat<br />

A lecsökkent befektetési költségeknek és az amúgy is csekély üzemeltetési költségeknek köszönhetően<br />

a világ bizonyos régióiban a megújuló energiaforrások ma már szubvenció nélkül<br />

is versenyképesek. Észak- és Dél-Amerikában például a szélparkok és nagy napenergia-telepek<br />

olcsóbb villamos energiát szolgáltatnak, mint az új fosszilis erőművek. Olyan országok, mint<br />

Kína, Brazília, Dél-Afrika vagy India, vezető szerepet játszanak a megújuló energiaforrások<br />

kiépítésében. Elterjedésüket részben nehezíti azonban, hogy az országok támogatják a fosszilis<br />

tüzelőanyagokat azért, hogy a fogyasztói árakat alacsonyan tudják tartani. Ezek az évente<br />

2005<br />

Megkezdődik az európai kibocsátáskereskedelem.<br />

Az összes<br />

EU tagállam részt vesz benne.<br />

2007<br />

Az EU jóváhagyja a 2020-as energia- és éghajlatcsomagot,<br />

amely olyan kötelező erejű célokat tartalmaz, mint<br />

a megújuló energiaforrások kiépítése, az éghajlatváltozás<br />

elleni küzdelem, energiahatékonyság.<br />

2007<br />

Louis Palmer megkezdi világjáró körútját<br />

a „solartaxi“-val. A gépjármű kizárólag<br />

napenergiával üzemel. Az út 18 hónapig tart.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 21<br />

© dpa<br />

körülbelül 325 milliárd dollárt kitevő szubvenciók a megújuló energiaforrásokra<br />

fordított támogatások több mint kétszeresét teszik ki.<br />

Ha ezeket az összegeket az energiahatékonyság fejlesztésére költenék,<br />

akkor háromszor ennyi eszköz állna rendelkezésre.<br />

A helyi megújuló energiaforrások csökkentik az energiaimporttól<br />

és a fosszilis energiahordozók változékony piaci árától való függést.<br />

Nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fedezzék a feltörekvő és<br />

fejlődő országok növekvő energiaszükségletét anélkül, hogy növelnék<br />

az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét vagy fokoznák<br />

a helyi környezeti károkat.<br />

Gyenge infrastruktúrával rendelkező régiókban is, ahol az áramot<br />

csak drágán, dízelgenerátorral lehet előállítani, a megújuló energiaforrások<br />

jelentik a költséghatékonyabb alternatívát. A naperőművek<br />

és a szélparkok viszonylag rövid időn belül felállíthatók és sokkal<br />

kevesebb tervezési és építési időt igényelnek, mint a szén-, vagy atomerőműveknek.<br />

Ezáltal sokak számára először teszik lehetővé a hozzáférést<br />

az elektromos energiához. Pontosan ezért jó néhány országban<br />

számos támogatási programot kezdeményeztek a megújuló energiák<br />

használatára vonatkozóan.<br />

Németország nemzetközi szinten is kiáll a fenntartható, innovatív és<br />

megfizethető energiapolitika mellett, és ezért megosztja az energiafordulattal<br />

kapcsolatos saját tapasztalatait. Így szoros együttműködést<br />

folytat a szomszédos európai államokkal és nemzetközi partnerekkel.<br />

Németország aktívan szerepet vállal multilaterális grémiumokban és<br />

szervezetekben, és számos kétoldalú energiapolitikai kapcsolatot tart<br />

fenn olyan országokkal, mint India, Kína, Dél-Afrika, Nigéria vagy<br />

Algéria.<br />

Hol található a világon a legtöbb létesítmény?<br />

A villamos energiát előállító létesítmények kapacitása 2017-ig<br />

1 | USA<br />

1 | Nagy-Britannia<br />

biomassza<br />

2 | Kína<br />

3 | India<br />

szélenergia<br />

offshore<br />

2 | Németország<br />

3 | Dánia<br />

1 | USA<br />

1 | Kína<br />

geotermikus<br />

energia<br />

2 | Fülöp-szigetek<br />

3 | Indonézia<br />

szélenergia<br />

onshore<br />

2 | USA<br />

3 | Németország<br />

1 | Kína<br />

1 | Kína<br />

vízerő<br />

2 | Brazília<br />

3 | USA<br />

napelem<br />

2 | Japán<br />

3 | Németország<br />

2008<br />

Németország bevezeti az épületek energiaállapotáról szóló igazolványt: Ez az épületek energetikai<br />

minőségéről és energiafelhasználásáról ad tájékoztatást.<br />

A megújuló energiákról és hőenergiáról szóló törvény előírja az újépítésű házak tekintetében,<br />

hogy a hőenergia előállítására bizonyos százalékban megújuló energiaforrásokat kell felhasználni.<br />

2009<br />

75 állam megalapítja a Nemzetközi<br />

Megújuló Energia Ügynökséget (IRENA).

22 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Villamosenergia-hálózat<br />

Az intelligens hálózat<br />

© dpa/Stefan Sauer<br />

Az energiafordulat modern és nagy teljesítményképességű infrastruktúrát igényel. Ezért<br />

kell az áramvezetékeket jobban kiépíteni, és az egész rendszert rugalmasabbá tenni. Amikor<br />

leállítják a <strong>német</strong> atomerőműveket, akkor mindenekelőtt az észak- és kelet<strong>német</strong> területeken<br />

található megújuló energiaforrások veszik át a szerepüket a villamosenergia-termelésben.<br />

Az ország déli részén is ezt az energiát használják az atomerőművek kiváltására,<br />

hiszen a lakosság száma nagy, és az óriásvállalkozások telepei is itt találhatók. Új, hatékony<br />

technológiájú villamosenergia-szupersztrádáknak kell Németország északi és keleti részeiről<br />

egyenesen a déli területekre szállítania a szélenergiát.<br />

A <strong>német</strong> villamosenergia-hálózat<br />

1,8 millió km hosszú<br />

Hol épül ki a villamosenergia-hálózat?<br />

Tervezett és új vezetékek a <strong>német</strong> magasfeszültségű hálózatban<br />

még nincs engedélyeztetés alatt<br />

HAMBURG<br />

engedélyeztetés alatt<br />

BRÉMA<br />

engedélyeztetve vagy kiépítés alatt<br />

elkészült<br />

HANNOVER<br />

BERLIN<br />

Hálózati összeköttetési pont<br />

Tengeri szélerőműpark-klaszter<br />

Tengeri csatlakozóvezeték<br />

DORTMUND<br />

LIPCSE<br />

DÜSSELDORF<br />

DREZDA<br />

KÖLN<br />

FRANKFURT<br />

a. M.<br />

A hálózat<br />

45-ször<br />

érné körbe a Földet az<br />

Egyenlítő magasságában<br />

STUTTGART<br />

NÜRNBERG<br />

MÜNCHEN<br />

A <strong>német</strong>országi hálózatfejlesztés másik nagy ösztönzője az egységes európai energiapiac.<br />

Ahhoz, hogy korlátlanul áramolhasson a villamos energia egész Európa területén, és, hogy<br />

olcsóbb legyen az áram a fogyasztók számára, komoly infrastruktúrára van szükség az egyes<br />

európai országokban és az országhatárokon átnyúlóan is. Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők<br />

ezért kétévente közös hálózatfejlesztési tervet nyújtanak be, amely tartalmazza az összes<br />

<strong>német</strong> igényt és szándékot.<br />

Azt, hogy milyen villamosenergia-vezetékre van szükség Németországban, egy egyéni eljárás<br />

során állapítják meg a felelős hálózat üzemeltetői, aminek során 10-20 évre előre terveznek.<br />

A javaslatot egy állami hivatal, a Szövetségi Hálózati Ügynökség, többszintes eljárásban<br />

a nyilvánosság intenzív bevonása mellett ellenőrzi. Párbeszéd formájában mérlegeli, milyen<br />

megoldások felelnének meg leginkább az emberek, a környezet és a gazdaság igényeinek.<br />

2009<br />

Az energiavezetékek kiépítéséről szóló törvény (ENLAG)<br />

felgyorsítja a magasfeszültségű vezetékek engedélyeztetését.<br />

2010<br />

A szövetségi kormány jóváhagyja a 2050-ig terjedő hosszú távú<br />

energiaellátási stratégiát is magában foglaló energiakoncepciót.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 23<br />

© dpa/euroluftbild.de/Hans Blossey<br />

„Az energiafordulat Németország<br />

holdra szállás projektje“<br />

Frank-Walter Steinmeier, Németország államfője<br />

Az elosztó hálózatot is fel kell készíteni az energiafordulatra, mivel<br />

eredetileg a villamosenergia-fogyasztók irányába történő finomelosztására<br />

tervezték. Úgy működött, mint egy egyirányú utca. Mára<br />

már csaknem az összes napenergia-létesítmény és számos szélturbina<br />

is az elosztó hálózatba táplálja az előállított áramot. Amire helyben<br />

nincs szükség, az az ellentétes irányba áramol. Ezen felül a megújuló<br />

energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-előállítás erősen függ<br />

az időjárási körülményektől. Napsütésben sok energiát termelnek<br />

a napenergia-létesítmények, árnyékos időben viszont gyorsan lecsökken<br />

a teljesítményük. Ahhoz, hogy az elosztó hálózatok alacsony teljesítmény<br />

mellett is stabilak maradjanak, intelligens hálózattá kell őket<br />

alakítani. Egy ilyen okoshálózatban (smart grid) a résztvevők, az előállítástól<br />

kezdve a szállításig, a tárolástól és elosztástól egészen a végfelhasználóig,<br />

kommunikálnak egymással. A villamosenergia-előállítást<br />

és felhasználást így könnyebben lehet harmonizálni és rövid távon<br />

kiigazítani.<br />

Hogyan működik az okoshálózat?<br />

A szereplők, infrastruktúra és a kommunikációs csatornák leegyszerűsített ábrája<br />

átviteli rendszer,<br />

elosztó rendszer<br />

irányítás és<br />

kommunikáció<br />

smart meter<br />

villamosenergia-előállítás<br />

hagyományos és megújuló energia<br />

fogyasztók<br />

magán, ipar, kisipar<br />

kereskedelem<br />

helyszíne<br />

energiaszállítás, -szolgáltatások,<br />

-kereskedelem<br />

tranzit<br />

szomszédos EU<br />

államokba<br />

mobilitás<br />

gépjármű, helyi<br />

tömegközlekedé<br />

tároló eszköz<br />

akkumulátor, tározó<br />

2010<br />

Az EU jóváhagyja az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet.<br />

2021-től minden új épület közel nulla energiaigényű építmény lesz.<br />

2010<br />

A <strong>német</strong> energiaügynökség nyilvánosságra hoz egy tanulmányt<br />

a szükséges villamosenergia-hálózat kiépítéséről, amelynek körülbelül<br />

40%-át megújuló energia teszi ki Németországban.

24 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Az ellátás biztonsága<br />

„Hogy lehetséges, hogy ilyen<br />

sok szél- és napenergiából nyert<br />

villamos energia mellett még<br />

mindig nem biztonságos az<br />

áramellátás?“<br />

© dpa/Moravic Jakub<br />

A <strong>német</strong> állampolgárok bízhatnak abban, hogy a jövőben is biztonsággal kapnak majd villamos<br />

energiát, hiszen a <strong>német</strong>országi áramellátás világszinten is a legjobbak közé tartozik.<br />

Az év 8760 órájában átlagosan csak 12,8 percre van áramkimaradás, és ez az érték a szél- és<br />

napenergia növekvő részesedése ellenére is csak javult.<br />

Az áramkimaradások nagyon ritkák Németországban<br />

A villamosenergia-ellátás szünetelésének átlagos ideje percben, 2013<br />

10,0 Luxemburg<br />

11,3 Dánia<br />

12,8 Németország (2016)<br />

15,0 Svájc<br />

15,3 Németország (2013)<br />

23,0 Hollandia<br />

68,1 Franciaország<br />

70,8 Svédország<br />

254,9 Lengyelország<br />

360,0 Málta<br />

Az áramkimaradások ritkán vezethetők vissza a villamosenergia-termelés ingadozásaira, legtöbbször<br />

külső vagy emberi hiba okozza őket. Pontosan ez történt a 2006. november 4-i Nagy<br />

Európai Áramszünetkor is, amely Németország bizonyos területeit is érintette. Az órákon át<br />

tartó áramkimaradás oka egy vezeték célzott leállítása volt, ami a többi vezeték túlterheléséhez<br />

vezetett, és láncreakciót váltott ki az európai villamosenergia-hálózatban. Az eset óta<br />

azonban tovább fejlődtek a <strong>német</strong>országi és a szomszédos államokban működő biztonsági<br />

mechanizmusok.<br />

Azért, hogy az ilyen ellátási problémákat elkerüljék, Németország például kiegészítő erőművekből<br />

álló állandó biztonsági tartalékot hozott létre, amely különösen fontos szerepet játszik<br />

a téli hónapokban, hiszen ezekben a hónapokban igen nagy a fogyasztás, és a legtöbb villamos<br />

energiát a szélerőművek adják. Ha a villamosenergia-hálózatok túlterheltek lennének, mert<br />

túl sok villamos energia áramlik északról délre, akkor délen gyorsan be lehet vonni a tartalék<br />

erőműveket.<br />

2011<br />

A Japánban található Fukusimában súlyos atomerőmű-baleset történik. Németország<br />

elhatározza, hogy 2022-ig gyorsított formában felhagy az atomenergia használatával<br />

a villamosenergia-előállításban. Nyolc régi létesítményt azonnal leállítanak.<br />

2011<br />

Az Európai Bizottság közzéteszi az „Energy Roadmap 2050“<br />

című dokumentumot Európa hosszú távú éghajlat védelmi<br />

stratégiájáról és energiaellátásáról.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 25<br />

© dpa/euroluftbild.de/Hans Blossey<br />

A megújuló energiaforrások ma már a <strong>német</strong> áramellátás 60%-át adják<br />

óránként, és ez az érték a jövőben csak emelkedni fog. Ennek során<br />

a különféle megújuló energiaforrások kiegészítik egymást. Modellkísérletek<br />

megmutatták, hogy a különböző létesítmények termelése<br />

kombinálható, és így még biztonságosabban szolgáltatnak villamos<br />

energiát. A kiesés fázisaiban, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj,<br />

a rugalmas hagyományos erőművek jönnek segítségül. Mindenekelőtt<br />

a gázerőművek a legalkalmasabbak erre, de a szivattyús-tározós<br />

vízerőművek és a bioenergia-létesítmények is elég gyorsan tudnak<br />

áramot szolgáltatni. Hossszútávon ilyen időszakokat pedig a tárolókkal<br />

lehet áthidalni.<br />

amikor sok áll rendelkezésre, például szélerős időszakokban. Nagyfelhasználók,<br />

mint például gyárak vagy hűtőházak, pedig érezhetően<br />

tehermentesíthetik az egész rendszert.<br />

A nagy kihívás a villamosenergia-piac átformálása. Németország<br />

már kezdeményezett egy erre irányuló reformfolyamatot, és ennek<br />

első lépéseit meg is valósította. Ennek egyik fontos ismertetőjele<br />

a rugalmasság. A villamosenergia-piac összes szereplőjének a lehető<br />

legjobban kell reagálnia a szél- és napenergiából származó energiaellátás<br />

ingadozásaira. Ezzel egyidőben pedig versenyre van szükség<br />

a különböző kiegyenlítési lehetőségek között, hogy az összköltség<br />

alacsony maradhasson.<br />

Fontos szerepet játszanak maguk a villamosenergia-fogyasztók is.<br />

Arra lehet őket ösztönözni, hogy akkor fogyasszanak több áramot,<br />

Nem utolsó sorban az eddig elkülönített regionális villamosenergia-<br />

piacok összeszövődése Európában, és a határokon átívelő hálózatfejlesztés<br />

vezet nagyobb stabilitáshoz és rugalmassághoz Németországban is.<br />

Hogyan ingadozik a megújuló energiaforrásból származó energiatermelés?<br />

Az összes energiahordozó villamosenergia-termelése és a villamosenergia-felhasználás Németországban a 2017-es év folyamán<br />

100 GW<br />

villamosenergia-előállítás és -felhasználás<br />

80 GW<br />

60 GW<br />

40 GW<br />

20 GW<br />

0 GW<br />

január február március április május június július augusztus szeptember október november december január<br />

hagyományos erőművek<br />

napenergia szárazföldi szélenergia tengeri szélenergia vízerő biomassza<br />

villamosenergia-felhasználás<br />

2012<br />

A dohai Éghajlatváltozási Konferencián meghoszszabbítják<br />

a Kiotói Jegyzőkönyv hatályát 2020-ig.<br />

2013<br />

Németország elfogadja a szövetségi szükségleti terv törvényt<br />

a villamosenergiai-átviteli-rendszer szükséges kiépítéséről.

26 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Energiatárolók<br />

Energiakészletek<br />

© dpa/Hannibal Hanschke<br />

A tervek szerint 2050-ben a villamos energia 80%-a megújuló energiaforrásokból származik<br />

majd, javarészt szélerőművekből vagy fotovoltaikus-létesítményekből. Ha Németország<br />

területén hirtelen sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj majd, akkor olyan villamos<strong>energiarendszer</strong>re<br />

lesz szükség, amely gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik az ilyen helyzetekhez.<br />

Egy ilyen lehetőség az energiatároló, amely szélerős és napsütéses időszakokban áramot vesz<br />

fel, majd szélcsend, sötét és felhős idő esetén leadja azt.<br />

Számos elraktározási megoldás létezik: rövidtávú tárolók, mint például az akkumulátor, kondenzátor<br />

vagy a lendkerekes energiatároló, egy nap alatt többször képesek elektromos energiát<br />

felvenni és leadni, kapacitásuk azonban korlátozott.<br />

Otthoni tárolók:<br />

akkumulátorok<br />

Akkumulátor és napelemes létesítmény kombinációja<br />

a saját fogyasztáshoz és a hálózatba történő betápláláshoz<br />

Természetes tározók használata:<br />

szivattyús víztározók<br />

A szivattyús víztározók kiépítése<br />

napelemes létesítmény<br />

felső medence<br />

motor/<br />

generátor<br />

transzformátor<br />

1.<br />

2.<br />

akkumulátortároló<br />

szivattyúturbina<br />

alsó medence<br />

saját fogyasztás: közvetlen<br />

napenergia-felhasználás<br />

vagy akkumulátor<br />

a fennmaradó villamos<br />

energia becsatlakoztatása<br />

a hálózatba<br />

Energia tárolása<br />

A (fennmaradó) villamos energia<br />

beindítja a turbinákat, amelyek<br />

a vizet a felső medencébe szivattyúzzák<br />

100 000 akkumulátoros tároló üzemel 9,2 GW teljesítmény már üzemben, 4,5 GW pedig kiépítés alatt<br />

1.<br />

2.<br />

Tárolt energia levezetése<br />

A víz lefolyik, beindítja a turbinákat, a turbinák<br />

villamos energiát termelnek, ami becsatlakozik<br />

a hálózatba<br />

Ahhoz, hogy hosszútávon lehessen villamos energiát elraktározni, Németországban elsősorban<br />

szivattyús-tározós vízerőműveket alkalmaznak. Körülbelül 9 GW szivattyús tárteljesítmény<br />

van jelenleg csatlakoztatva a <strong>német</strong> hálózatra, azonban a létesítmények egy része Luxemburgban<br />

és Ausztriában található. Így az Európai Unióban Németország rendelkezik a legnagyobb<br />

kapacitással, amit azonban csak korlátozottan tud továbbfejleszteni. Ezért is jött létre egy<br />

intenzívebb együttműködés olyan országokkal, amelyek nagy készletekkel rendelkeznek. Ezek<br />

mindenekelőtt Ausztria, Svájc és Norvégia.<br />

2013<br />

Németországban megkezdik az első teljesen<br />

újonnan fejlesztett elektromos meghajtású<br />

autó nagy volumenű gyártását.<br />

2013<br />

Németországban megkezdi működését<br />

a világ első ipari volumenű<br />

power-to-gas létesítménye.<br />

2014<br />

Németország módosítja a megújuló energiaforrásokról<br />

szóló törvényt, amely először tartalmaz éves fejlesztési<br />

célokat és sürgeti a piaci integrációt.

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 27<br />

© Paul Langrock<br />

Az energiamennyiség hosszú távú tárolásának egy másik alternatívája<br />

a sűrített levegős energiatárolás. Ebben az esetben a fennmaradó energia<br />

segítségével levegőt szivattyúznak földalatti tárolókba, például<br />

sóbányák barlangjaiba. Szükség esetén a sűrített levegő meghajt egy<br />

generátort, ami újra villamos energiát állít elő.<br />

A hosszú távú tárolás még ígéretesebb módja a power-to-gas módszer.<br />

Ilyenkor a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát elektrolízissel<br />

hidrogénné vagy szintetikus földgázzá alakítják át. Ennek<br />

előnyei: a hidrogén és a földgáz jól tárolható, közvetlenül felhasználható<br />

vagy betáplálható a földgázhálózatba, könnyen szállítható és rugalmasan<br />

alkalmazható. Erőművek szükség esetén újra átalakíthatják<br />

villamos energiává vagy hővé, a végső felhasználók pedig főzhetnek,<br />

fűthetnek vagy a járműveiket hajthatják meg vele.<br />

A szövetségi kormány azért is ösztönzi a kutatást és fejlesztést,<br />

hogy csökkentse az energiatárolók költségeit. 2011-ben életbe<br />

léptette a „Speicher” (tároló) támogatási kezdeményezést. Ezenkívül<br />

a kormány 2013 óta támogat kis, nem központi, napelemes-létesítményekhez<br />

kapcsolt tárolókat. Az akkumulátorok egyik új felhasználási<br />

területe a hálózaton belüli kis egyenlőtlenségek gyors kiegyenlítése.<br />

Ezáltal az éppen nem használt elektromos gépkocsik is hozzájárulhatnak<br />

az áramellátás stabilitásához. Az ilyen jellegű akkumulátor-rendszerek<br />

piacra dobása várhatóan ösztönzően hat majd a kutatásra és<br />

innovációra, és csökkenti a költségeket.<br />

Az elkövetkező években különösen az elektromos gépjárművek<br />

esetében fog nőni az energiatárolók iránti kereslet. A villamosenergiahálózatokhoz<br />

használt valamennyi tárolótechnológia esetében<br />

ugyanis csak hosszútávon és nagy megújuló energiarészesedésnél várhatóak<br />

kedvező rendszerköltségek. Rövid- és középtávon ugyanis jobban<br />

megéri más területekre koncentrálni, például a villamosenergiahálózatok<br />

terjesztésére, vagy a hatékony energiahasználat érdekében<br />

az előállítás és fogyasztás célzott tervezésére.<br />

A villamos energia gázzá alakítása<br />

Az elektrolízis és metanizáció működési elve és lehetséges felhasználásai<br />

A megújuló energiaforrásokból<br />

származó kihasználatlan<br />

termelési kapacitás<br />

ELEKTROLÍZIS<br />

METANIZÁCIÓ<br />

H 2 (hidrogén)<br />

CH 4 (metán)<br />

H 2 (hidrogén)<br />

H 2 (hidrogén)<br />

földgázhálózat<br />

gáztárolók<br />

ipari felhasználás mobilitás<br />

villamosenergia-előállítás hőellátás<br />

15 kísérleti projekt már folyamatban vannak, 6 pedig kiépítés és előkészítés alatt áll<br />

2014<br />

Az EU meghatározza a 2030-as energiával és éghajlattal kapcsolatos<br />

célkitűzéseit: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését<br />

40%-kal, a megújuló energiaforrások legalább 27%-os részesedését,<br />

és az energiafogyasztás csökkentését legalább 27%-kal.<br />

2014<br />

Németország jóváhagyja a nemzeti energiahatékonysági akciótervet és<br />

útjára indítja a 2020-as éghajlatvédelmi akcióprogramot.<br />

27,4%-os részesedésükkel a megújuló energiaforrások először lesznek<br />

a legfontosabb energiahordozók a <strong>német</strong>országi energiafogyasztásban.

28 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

A lakosság és az energiafordulat<br />

„És milyen előnye származik<br />

a polgároknak az<br />

energiafordulattól?“<br />

Az energiafordulat csak akkor lehet sikeres, ha a lakosság is részt vesz benne, és ez javarészt<br />

attól függ, mennyire marad megfizethető az energia a fogyasztók számára. A lakosság<br />

azonban az energiaellátás átállásából is profitálhat. Pontosan ezért sokan tanácsot kérnek,<br />

hogy miként lehet otthon a legtöbb energiát megtakarítani.<br />

Ha egy régi fűtőberendezést cserél ki valaki, vagy felújítja a házát, akkor alacsony kamatú<br />

hitelt vagy állami támogatást kérhet. Amennyiben új lakást szeretne bérelni, automatikusan<br />

tájékoztatást kap az energiafogyasztásról és az ehhez kapcsolódó költségekről. Ha<br />

pedig egy új mosógépet, számítógépet vagy lámpát vásárol, akkor már a címkén is látható,<br />

mennyire energiahatékony a termék.<br />

Hány létesítmény van a lakosság kezében?<br />

A telepített megújuló energia teljesítményének részesedése a villamosenergia-termelésben tulajdonosi<br />

csoportok szerint<br />

42 %<br />

lakosság<br />

(magántulajdonosok<br />

lakossági energiaszövetkezetek, polgári részesedés)<br />

16 %<br />

energiaszolgáltatók<br />

41 %<br />

befektetők<br />

(intézményi és stratégiai befektetők)<br />

© dpa/Westend61/Tom Chance © dpa/Bodo Marks<br />

2015<br />

A Nemzetközi Éghajlatváltozási Konferenciát Párizsban tartják,<br />

ahol 195 állam határozza el, hogy a globális felmelegedést 2<br />

Celsius-fok alá szorítja.<br />

2016<br />

November 4-én hatályba lép a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény.<br />

Németország megváltoztatja a megújuló energia támogatását: 2017-től<br />

minden technológia számára rendelkezésre állnak pályázati lehetőségek.

dpa/Marc Ollivier<br />

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 29<br />

A hagyományos energiaüzlet területén is aktív a lakosság. Villamos<br />

energiát és hőenergiát már nem csak a kis és nagy energiaszolgáltatók,<br />

hanem a polgárok maguk is előállítanak. Napelemes-létesítménynyel<br />

rendelkeznek, részesedéssel rendelkeznek szélparkokban, vagy<br />

biogázművet működtetnek. A több mint 1,5 millió <strong>német</strong>országi fotovoltaikus-létesítményből<br />

nagyon sok a családi házak tetején található.<br />

Németország szélerőműveinek felében rendelkezik a lakosság pénzügyi<br />

részesedéssel. A bioenergia esetében az összbefektetés csaknem<br />

fele földművesektől származik.<br />

terveznek. Különösen intenzív a részvétel a tervezett villamosenergia-szupersztrádák<br />

kapcsán, amelyek nagy mennyiségben szállítanak<br />

majd villamos energiát Németországon keresztül. Itt a lakosság már<br />

a hálózatterjesztés igényének felmérésekor felszólalhat és kinyilváníthatja<br />

az álláspontját. Minden egyéb tervezési intézkedés is egészen<br />

a konkrét gázvezetékről szóló döntésig a nyilvánosság bevonásával<br />

történik. Továbbá a lakosság már a hivatalos eljárás kezdetén részletes<br />

tájékoztatást kap a projektről a Szövetségi Hálózati Ügynökségtől és<br />

a hálózatok üzemeltetőitől.<br />

Akinek nincs lehetősége, hogy önállóan megújuló energiával működő<br />

létesítményt építsen vagy finanszírozzon, az összeállhat másokkal.<br />

Így megközelítőleg 850 energiaszövetkezet létezik több mint 180 000<br />

taggal, akik közösen fektetnek be az energiafordulat-projektekbe.<br />

A polgárok akár már 100 eurós összeggel is beszállhatnak.<br />

Ezenfelül különböző formában és módon szólhat bele a lakosság az<br />

energiafordulat konkrét megvalósításába. Kinyilváníthatják aggályaikat<br />

és kívánságaikat, amikor például a régiójukban új szélparkot<br />

Ezek az intézkedések kiegészülnek a villamosenergia-hálózattal kapcsolatos<br />

polgári párbeszéd kezdeményezéssel (Bürgerdialog Stromnetz).<br />

Ez a párbeszéd az ügyfélszolgálati irodák és az információcserék<br />

segítségével nyilvánul meg azokban a régiókban, ahol hálózatfejlesztést<br />

terveznek, és állandó kapcsolattartók nyújtanak segítséget<br />

a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos minden kérdésben. A korai eszmecserének<br />

köszönhetően jobban megvalósíthatók az energiaprojektek,<br />

amelyeknek ezáltal az elfogadottsága is nő.<br />

Hogyan profitálhatnak a polgárok otthon az energiafordulatból?<br />

Az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatának különböző lehetőségei egy<br />

1970-es évekből származó családi ház példáján<br />

-13% energia<br />

tető szigetelése<br />

az energiaszükséglet (áram) 60–70%-a<br />

fotovoltaikus panelek akkumulátortárolóval<br />

-10% energia<br />

háromrétegű üvegek<br />

-22% energia<br />

homlokzat szigetelése<br />

-80% energia<br />

LED-világítás villanykörte helyett<br />

-5% energia<br />

pincetető szigetelése<br />

-15% energia<br />

fűtőberendezések modernizálása<br />

az energiaszükségletnek<br />

(hőenergia) 100%-a<br />

hőszivattyúk a fűtés és melegvíz előállításához<br />

2018<br />

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodik az irányítási rendszerre vonatkozó rendeletről,<br />

hogy előmozdítsa a megújuló energiák kiépítését és felhasználását az Európai Unióban.

30 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Szószedet<br />

akkumulátor<br />

Az akkumulátor az elektromos töltés kémiai<br />

tárolója. Ha áramkörre kötik, lemerül, és<br />

villamos energia áramlik. Az újratölthető<br />

akkumulátorokat, mint például amelyek az<br />

elektromos járművekben vagy mobiltelefonokban<br />

működnek, akkumulátornak, vagy röviden<br />

aksinak nevezzük. A megújuló energiaforrásokkal<br />

kapcsolatban ezeket akkumulátoros<br />

tárolónak nevezzük, például a napelemes<br />

létesítményekben is ilyen újratölthető akkumulátorok<br />

működnek. Az akkumulátorok csak<br />

a kapacitásuknak (amperórában mérve – Ah)<br />

megfelelő, korlátozott mennyiségű elektromos<br />

töltést képesek felvenni.<br />

betáplálási tarifa<br />

A megújuló energiaforrásokról szóló törvény<br />

biztosít egy bizonyos időtartamra szóló minimális<br />

ellentételezést a szél-, vagy naperőművek<br />

üzemeltetőinek a kitermelt villamos energiáért.<br />

A díjazás nagyságánál az üzemeltetés kezdetének<br />

éve a mérvadó. Az összeg évről évre<br />

csökken, hiszen a technológiai előrelépés és<br />

a technológiák elterjedése folyamatosan csökkenti<br />

a beruházás költségeit. Németországban<br />

az elkövetkező évben a pályázati rendszer<br />

(lásd pályázat) veszi át a jelenleg is működő fix<br />

betáplálási tarifák helyét.<br />

bruttó energiafelhasználás<br />

Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni egy ország<br />

bruttó energiafelhasználását, össze kell adni<br />

az ország saját villamosenergia-előállítását és<br />

a külföldről származó villamosenergia-import<br />

értékét. Ebből az összegből vonják le az exportált<br />

villamosenergia-mennyiség értékét.<br />

az országban előállított villamos energia<br />

+ villamosenergia-import<br />

- villamosenergia-export<br />

----------------------------------------------<br />

= bruttó energiafelhasználás<br />

carsharing<br />

Carsharing esetén több használó osztozik egy<br />

járművön. Általában ezek azon cég ügyfelei,<br />

akik a járműveket üzemeltetik. Ha szüksége van<br />

valakinek autóra, akkor kibérelheti. A hagyományos<br />

autóbérléssel szemben azonban lehetséges<br />

nagyon rövidtávú használat is, például<br />

csupán 30 perces foglalás. Több önkormányzat<br />

is létrehozott már ezért a carsharing ajánlatoknak<br />

megfelelő, privilegizált parkolókat. Ugyancsak<br />

előfordul, hogy engedélyezik a buszsáv<br />

használatát a carsharing járművek számára.<br />

CO2-ekvivalens<br />

A CO 2<br />

-ekvivalens egy összehasonlító számérték,<br />

amely megmutatja egy kémiai vegyület<br />

hatását az üvegházhatásra, általában 100 éves<br />

időtartamra kivetítve. A szén-dioxid (CO 2<br />

) értéke<br />

1. Ha egy anyagnak a CO 2<br />

-ekvivalense 25,<br />

akkor egy kilogramm ilyen anyag kibocsátása<br />

25-szörösen károsabb egy kilogramm széndioxid<br />

kibocsátásánál. Fontos: a CO 2<br />

-ekvivalens<br />

semmilyen információval nem szolgál a vegyület<br />

tényleges hatásáról az éghajlatváltozásra.<br />

EEG-hozzájárulás/hozzájárulási rendszer<br />

Minden villamosenergia-felhasználó Németországban<br />

a megújuló energiaforrásokról<br />

szóló törvény (EEG) értelmében hozzájárulási<br />

rendszeren keresztül finanszírozza a megújuló<br />

energiaforrásból származó villamos energia<br />

többletköltségét, amely a villamosenergiaárakban<br />

benne foglaltatik. A hozzájárulás<br />

mértéke az üzemeltetőnek fizetett díjak és az<br />

energiatőzsdén forgalmazott villamos energiából<br />

származó bevétel különbségéből számítandó.<br />

Olyan vállalkozásoknak, amelyeknek nagy<br />

a villamosenergia-szükséglete, nem számolják<br />

fel a hozzájárulás teljes összegét.<br />

egységes európai piac<br />

Az Európai Unió tagállamai egységes piacot képeznek.<br />

Ez az egységes piac biztosítja az áruk,<br />

szolgáltatások, tőke és, bizonyos korlátozásokkal,<br />

a személyek szabad mozgását az országhatárokon<br />

átnyúlóan. Az áruk és szolgáltatások<br />

tekintetében például nem számítanak fel vámot<br />

vagy egyéb adót a határátlépéskor. Villamos<br />

energia, gáz és az olaj is országról országra<br />

áramlik. A meglévő villamos energia és gázvezetékek<br />

infrastruktúrája még nem elég azonban<br />

ahhoz, hogy jól működő egységes európai<br />

energiapiac jöhessen létre. Ez is többek között<br />

még egységes, határokon átívelő szabályozásokat<br />

igényel, amelyeket azonban vélhetőleg<br />

a következő években már előteremtenek, hogy<br />

biztosíthassák a kiegyensúlyozott villamosenergia-árakat<br />

az EU-ban és, hogy növeljék az<br />

energiaellátás biztonságát.<br />

energiahatékonyság<br />

Az energiahatékonyság megmutatja, hogy<br />

a befektetett energia függvényében mekkora<br />

a haszon, illetve mennyi energiát kell valakinek<br />

befektetnie ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű<br />

hasznot elérjen. Minél nagyobb az energiahatékonyság,<br />

annál kevesebb energia szükséges<br />

a haszon eléréséhez. Egy nagy energiahatékonyságú<br />

épület például kevesebb energiát<br />

igényel hűtéshez vagy fűtéshez, mint egy ha-

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 31<br />

sonló tulajdonságokkal rendelkező, de alacsony<br />

energiahatékonyságú épület. Az ipari termelés<br />

és közlekedés további olyan területek, ahol az<br />

energiahatékonyság egyre nagyobb szerepet<br />

játszik. A vállalkozások számára akkor érdekesek<br />

az energiahatékonysági intézkedések, ha<br />

ezzel több pénzt tudnak megtakarítani, mint<br />

amennyibe az energiahatékonyság megvalósítása<br />

került. A fogyasztók maguk is hozzájárulhatnak<br />

az energiahatékonysághoz, amenynyiben<br />

különösen energiahatékony eszközöket<br />

használnak. Számos országban már energiafogyasztási<br />

címkével látják el a hűtőszekrényeket,<br />

TV-készülékeket, mosógépeket stb., aminek<br />

alapján rögtön meg lehet állapítani, mennyire<br />

energiahatékony a készülék.<br />

energiakiesés<br />

Olyan időszakok, amelyekben a szélerőművek<br />

vagy napelemes létesítmények nem tudnak<br />

villamos energiát termelni. A legsúlyosabb ilyen<br />

eset a szélcsendes, felhős, újhold alatti éjszaka.<br />

Az ilyen időszakokban más energiahordozókat,<br />

vagy korábban eltárolt energiát kell felhasználni,<br />

hogy fedezze a villamosenergia-szükségletet.<br />

energiaproduktivitás<br />

Az energiaproduktivitás megmutatja, mekkora<br />

a nemzetgazdasági értéke (a bruttó hazai<br />

termék része) a befektetett energiaegységnek.<br />

Gazdasági szempontból a számításoknál a<br />

primerenergiát veszik figyelembe.<br />

energiaszövetkezet<br />

A szövetkezetek, ahogy azokat a mai formájukban<br />

ismerjük, már a 19. században is sikeresen<br />

működtek. Friedrich Wilhelm Raiffeisen és<br />

Hermann Schulze-Delitzsch egyidőben alapították<br />

az első <strong>német</strong> szövetkezeteket. Ezekben<br />

olyan személyek fognak össze, akiknek azonosak<br />

a piaci érdekeik azért, hogy nagyobb piaci<br />

részesedéshez juthassanak, például beszerzési<br />

szövetkezet formájában. Ezt a különleges<br />

vállalkozási formát Németországban külön törvény<br />

szabályozza. Az energiaellátás területén is<br />

már régóta léteznek szövetkezetek. A villamosítás<br />

kezdetén Németországban a vidéki régiók<br />

nem tudtak lépést tartani a nagyvárosokkal, és<br />

ezért energiaszövetkezeteket alapítottak, hogy<br />

maguk szervezzék meg a villamosenergia-ellátásukat.<br />

Néhány ilyen energiaszövetkezet még<br />

ma is létezik. Az energiafordulat során a szövetkezeti<br />

modell reneszánszát éli. A résztvevők<br />

nagy része magánszemély, aki például nap-,<br />

vagy szélerőművek építését finanszírozza.<br />

épületek energetikai felújítása<br />

Az épület energetikai felújításakor olyan<br />

hiányosságokat javítanak ki, amelyek miatt<br />

több energia megy veszendőbe, mint amenynyi<br />

a technológia mai állása szerint szükséges<br />

lenne. Ilyen lehetséges javító intézkedések<br />

például a falak vagy a tető szigetelése, vagy új,<br />

hőszigetelő ablakok beépítése. Egy következő<br />

lépés a fűtőberendezések modernizációja.<br />

hőszivattyú<br />

A hőszivattyúk termikus energiát vesznek fel<br />

a környezetből, például a talaj mély rétegeiből.<br />

Ez a hő melegvíz előállításához vagy épületek<br />

fűtéséhez használható. Az ehhez szükséges<br />

villamos energia megújuló energiaforrásokból<br />

nyerhető. Ugyanezen az elven működik a hűtőszekrény,<br />

amely bár belül hűt, kifelé hőt ad le.<br />

kibocsátáskereskedelem<br />

A CO 2<br />

-kibocsátásnak Európában piaci értéke<br />

van. Az energiagazdaság és az ipar számos<br />

szektorában minden tonna kibocsátott üvegházhatású<br />

gázért tanúsítványt kell felmutatni.<br />

Ha ebből nem áll rendelkezésre elég, akkor az<br />

erre szakosodott tőzsdén továbbiakat lehet<br />

vásárolni. Ha takarékoskodnak a kibocsátással,<br />

akkor a fennmaradó tanúsítványokat értékesíthetik.<br />

Az évről évre rendelkezésre álló összes<br />

tanúsítvány száma csökken, ami ösztönzőleg<br />

hat a vállalkozásokra, hogy energiatakarékossági<br />

intézkedésekbe fektessenek be és, hogy<br />

az éghajlatra kevésbé káros energiaforrásokat<br />

alkalmazzanak.<br />

kiépítési folyosó<br />

A kiépítési folyosók arra szolgálnak, hogy<br />

a megújuló energiaforrások becsatlakozása<br />

előreláthatóbb legyen, jobban sikerüljön az<br />

integrációjuk a villamosenergia-hálózatba, és<br />

a járulékos költségeket a fogyasztók könnyebben<br />

tudják kezelni. A megújuló energiáról szóló<br />

törvényben minden megújuló energiával működő<br />

technológia számára meghatároztak egy<br />

célfolyosót. Amennyiben az újonnan telepített<br />

teljesítmény egy évben túllépi a felső értéket,<br />

úgy a következő évtől csekélyebb támogatási<br />

mérték várható. Ha kevesebb létesítményt<br />

építenek, mint amennyit a folyosó megkíván,<br />

alacsonyabb lesz a támogatási díjak csökkentése,<br />

vagy a csökkentés teljesen megszűnik.

32 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Kiotói jegyzőkönyv<br />

1997-ben a japán Kiotó városában az Egyesült<br />

Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény<br />

(UNFCCC) keretén belül a tagállamok megállapodtak<br />

az üvegházhatású gázok csökkentéséről<br />

2012-ig. Az összehasonlító értékek az 1990-es<br />

év mérőszámai voltak. A dokumentumot több<br />

mint 190 állam ratifikálta. A dohai Éghajlatváltozási<br />

Konferencián meghatároztak egy<br />

második kötelezettségvállalási időszakot<br />

2020-ig. A Kiotói jegyzőkönyv a 2015-ös párizsi<br />

Éghajlatváltozási Megállapodás elődje volt,<br />

amelyben időközben 196 UNFCCC tagállam<br />

határozta meg a globális felmelegedés maximális<br />

értékét 2 Celsius-fok alatt.<br />

kondenzátor<br />

A kondenzátor rövidtávon képes villamos energiát<br />

tárolni. Egy kondenzátor két elemből áll,<br />

például fémgömbökből, vagy -lemezekből. Az<br />

egyik elem pozitív, a másik negatív töltésű. Ha<br />

összekötik őket, akkor villamos energia áramlik,<br />

amíg a töltések ki nem egyenlítik egymást.<br />

közel nulla energiafelhasználású épületek<br />

A közel nulla energiafelhasználású épületek különösen<br />

kevés energiát fogyasztanak. Az Európai<br />

Unióban 2021-től minden újépítésű háznak<br />

ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelnie.<br />

Középületek esetében ez az irányelv már 2019<br />

óta életben van. Németországban az ilyen házak<br />

primerenergia-fogyasztása nem haladhatja meg<br />

évente a 40 kWh-t négyzetméterenként.<br />

lendkerekes energiatároló<br />

A lendkerekes energiatárolók rövidtávon képesek<br />

felvenni a fennmaradó villamos energiát<br />

a hálózatból. Az elektromos energiát ilyenkor<br />

mechanikus úton tárolják. Egy elektromos<br />

motor meghajt egy lendkereket, az elektromos<br />

energia pedig rotációs energiává alakul. Ahhoz,<br />

hogy ezt visszanyerjék, a kerék szükség esetén<br />

egy elektromotort hajt meg. Az akkumulátorokhoz<br />

hasonlóan a lendkerekek is a moduláris<br />

rendszerekhez a legalkalmasabbak. A műszaki<br />

alapelvet a középkor óta ismerik, még ha<br />

akkor nem is elektromos árammal kombinálták.<br />

A lendkerekek tehát a legmegfelelőbbek<br />

ahhoz, hogy rövidtávú csúcstermelés idején<br />

villamos energiát tároljanak, majd ezt gyorsan<br />

visszavezessék a hálózatba.<br />

megújuló energiaforrások<br />

A megújuló energiaforrások közé tartozik<br />

a szélenergia, napenergia (fotovoltaikus modul,<br />

naphőberendezés), geotermikus energia, biomassza,<br />

vízerő és a tengeri energia. A vízerőnél<br />

részben különbséget teszünk a kis erőművek<br />

között, amelyek számos statisztika szerint<br />

a megújuló energiaforrások közé tartoznak, és<br />

a nagy vízerőművek között, amelyek 50 MW<br />

feletti beépített teljesítmény felett gyakran<br />

már nem tartoznak ide.<br />

A hagyományos energiaforrásokkal szemben,<br />

mint szén, olaj, gáz vagy atomenergia, a megújuló<br />

energiaforrásoknak nincs szükségük<br />

nyersanyagra a villamosenergia-termeléshez.<br />

Kivételt képez a biomassza, ami csak akkor<br />

éghajlatsemleges, ha nem dolgoznak fel több<br />

nyersanyagot, mint amennyi ugyanebben az<br />

időszakban újraképződik.<br />

A geotermikus energiát egyre több kritika<br />

éri. A geológiai beavatkozások többek között<br />

földrengést is kiválthatnak, és oda vezethetnek,<br />

hogy a föld olyan erősen megremeg, hogy<br />

emiatt épületek válnak lakhatatlanná.<br />

okoshálózat<br />

Az okoshálózat (smart grid) egy olyan ellátó<br />

hálózat, amelyben az összes elem kommunikál<br />

egymással, az előállítótól kezdve a vezetékeken<br />

és tárolókon át egészen a fogyasztóig. Ezt<br />

automatizált, digitális adatátvitellel biztosítják.<br />

A gyors kommunikáció segít abban, hogy elkerülhetők<br />

legyenek a kimaradások vagy a túltermelés<br />

és, hogy az energiaellátás során mindenki<br />

szükségletét figyelembe vegyék. Különösen<br />

akkor szükségesek az ilyen megoldások, amikor<br />

a villamos energia rendszertelenül érkezik<br />

a megújuló energiaforrásokból. Mindemellett<br />

az okoshálózatok lehetővé teszik, hogy rugalmas<br />

villamosenergia-ármodellek segítségével<br />

a szükségletet is befolyásolják.<br />

pályázat<br />

2017-től az új szélpark projektek vagy a nagy<br />

napelem-létesítmények pályázatokon keresztül<br />

kaphatnak támogatást. Ennek során egyszerre<br />

több projektet írnak ki, és a potenciális érdeklődőknek<br />

meg kell adniuk a kezdeti díjazás<br />

nagyságát a kiválasztott projektre. A törvényesen<br />

meghatározott díjazás helyett így fair piaci<br />

ára lesz a megújuló energiaforrásból származó<br />

villamos energiának. A folyamat tesztelése és<br />

optimalizálása céljából már 2015-ben kiírtak<br />

három pályázati kört nagy fotovoltaikuslétesítmények<br />

projektjeire.<br />

pelletfűtés<br />

A fapellet kis, préselt faforgácsból vagy fűrészporból<br />

készült labdacs vagy rúd, amelyet<br />

speciális fűtéstechnológiák alkalmazásakor<br />

használnak. A préselés miatt nagy az energiasűrűsége,<br />

azonban kevesebb tárolóhelyre van<br />

szüksége, mint a tüzifának. A fapelletes fűtés<br />

éghajlatsemleges, hiszen az égéskor csak annyi<br />

szén-dioxid szabadul fel, amennyit a növény<br />

korábban elraktározott.<br />

power-to-gas (elektrolízis, metanizáció)<br />

A power-to-gas olyan technológia, amelynek<br />

segítségével a fennmaradó elektromos energia<br />

hosszútávon tárolható. A villamos energiából<br />

egy kétlépéses eljárás során gázt állítanak

A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong> | 33<br />

elő, amelyet gáztárolókban őriznek, és ami<br />

a gázhálózaton keresztül elosztható. Az első<br />

lépésben, az elektrolízis során, villamos energiát<br />

használnak a víz oxigénné és hidrogénné<br />

alakításához. Az előállított hidrogént korlátozott<br />

mennyiségben közvetlenül becsatlakoztatják<br />

a gázhálózatba, vagy a második lépés<br />

során (metanizáció) egy másik gázzá alakítják.<br />

A metanizáció során szén-dioxid hozzáadásával<br />

metán és víz jön létre a hidrogénből. A metán<br />

a földgáz fő alkotóeleme, és problémamentesen<br />

betáplálható a gázhálózatba.<br />

primerenergia/primerenergia-fogyasztás<br />

A primerenergia a szénből, olajból, napból<br />

vagy vízből, mint energiaforrásból, származó<br />

energia összértéke. A végső energiává történő<br />

átalakítás során (lásd végső energia) például<br />

a villamosenergia-előállítás során vagy a szállításkor,<br />

a kiindulási energiahordozóknak tükrében<br />

több-kevesebb veszteség keletkezik. Ezért<br />

a primerenergia-fogyasztás mindig magasabb,<br />

mint a végsőenergia-fogyasztás.<br />

radioaktív hulladék<br />

Radioaktív hulladék többek között akkor<br />

keletkezik, amikor atomenergiát használnak<br />

villamos energia előállításához. Ilyenkor<br />

a radioaktív anyagok a fűtőelemekben további<br />

anyagokra bomlanak. Ezeket egy idő után<br />

azonban már nem lehet semmire sem használni,<br />

de továbbra is radioaktívak maradnak.<br />

Ezek kezdetben az olyan elemek, mint urán,<br />

plutónium, neptúnium, jód, cézium, stroncium,<br />

amerícium, kobalt és más anyagok izotópjai.<br />

A bomlási lánc során idővel további radioaktív<br />

anyagok keletkeznek. Ezeket a hulladékokat<br />

hosszútávon biztonságosan kell tárolni,<br />

hogy ne okozhassanak kárt az emberben és<br />

a természetben. Erősen radioaktív hulladékot<br />

legalább 1 millió évig kell biztonságosan őrizni,<br />

közepesen radioaktív anyagokat kevesebb<br />

ideig, és a gyenge radioaktivitású hulladék<br />

tárolására szinte nem is vonatkoznak biztonsági<br />

intézkedések, azonban ezeket is hosszútávon<br />

és biztonságosan kell tárolni.<br />

sűrített levegős tároló<br />

A sűrített levegős tároló esetében elektromos<br />

energiát használnak arra, hogy sűrített levegőt<br />

tároljanak egy földalatti barlangrendszerben.<br />

A sűrített levegőt szükség esetén turbina<br />

segítségével mozgatják, aminek következtében<br />

villamos energia jön létre. Eddig ezt a technológiát<br />

alig használták, lehetővé teszik azonban,<br />

hogy megújuló energiaforrások által termelt<br />

fennmaradó villamos energiát tároljunk.<br />

Tárolás szempontjából biztonságos képződményeknek<br />

számítanak az üreges, légmentes<br />

sóbarlangok. A tároló létrehozásakor azonban<br />

néhány geológiai kihívással is szembe kell<br />

nézni, hiszen, ha a rendszer később instabilnak<br />

bizonyul, akkor nincs már rá lehetőség, hogy<br />

stabilizálják, és a tárolót körülölelő kövezet<br />

feszültségi állapota sem bontható meg.<br />

szivattyús tározó<br />

A szivattyús tározók vagy a szivattyús tározóval<br />

működő erőművek már bevált technológiának<br />

számítanak az energiatárolás területén.<br />

A hálózatból származó fennmaradó villamos<br />

energiát hasznosítják ahhoz, hogy a vizet egy<br />

magasabban fekvő kisméretű gátmedencébe<br />

szivattyúzzák. Amikor több villamos energiára<br />

van szükség, akkor leengedik a vizet, amely<br />

működésbe léptet egy turbinát, ami villamos<br />

energiát termel.<br />

tartalék erőmű<br />

A tartalék erőművek akkor lépnek működésbe,<br />

amikor kimaradások észlelhetők a villamosenergia-ellátásban.<br />

Mivel gyorsan beüzemeltethetőnek<br />

és leállíthatónak kell lenniük, így erre<br />

a gázerőművek a legalkalmasabbak.<br />

tüzelőanyag-cella<br />

A tüzelőanyag-cella olyan kis erőmű, amelyben<br />

kémiai energia alakul át elektromos energiává,<br />

és így villamos energia termelődik. Például<br />

az elektromos járművek meghajtásánál, vagy<br />

a villamosenergia-hálózat nélküli régiókban<br />

játszik jelentős szerepet. Gyakran csak hidrogénre<br />

és oxigénre van szükség nyersanyagként.<br />

Az energia-előállítás ezen formájánál nem<br />

képződnek az éghajlatra káros gázok, csupán<br />

vízgőz. A villamosenergia-előállításhoz szükséges<br />

hidrogént megújuló energiaforrásokból<br />

származó villamos energiával is elő lehet<br />

állítani (lásd power-to-gas). De vannak olyan<br />

tüzelőanyag-cellák, amelyek más kiindulóanyagot,<br />

például metanolt használnak.<br />

üvegházhatású gázok<br />

Az üvegházhatású gázok úgy változtatják<br />

meg a légkört, hogy a földfelszínről visszavert<br />

napsugarakat nem hagyják a világűrbe jutni,<br />

hanem újra visszaverik őket a Földre. Ezáltal<br />

jelentős szerepet játszanak a globális felmelegedésben,<br />

amelynek a hatása hasonlít az<br />

üvegházak működési elvéhez, és aminek következtében<br />

a Föld egyre melegebb lesz. Ismert<br />

üvegházhatású gáz például a szén-dioxid,<br />

amely mindenekelőtt fosszilis nyersanyagok,<br />

úgy, mint az olaj, gáz, vagy szén elégetése-

34 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

kor keletkezik. További üvegházhatású gázok<br />

például a metán vagy a klór-fluor-szénhidrogén<br />

(CFC).<br />

végső energiafogyasztás<br />

A végső energia alatt az energia azon részét<br />

értjük, amely ténylegesen a fogyasztókhoz<br />

kerül. Olyan tényezők, mint a vezeték veszteségei,<br />

vagy az erőművek hatóereje miatt fennálló<br />

veszteségek nem számítanak bele ebbe a mutatóba.<br />

Azonban, ha a fogyasztónál merülnek fel<br />

veszteségek, mint például egy hálózati eszköz<br />

hőképződése, akkor az már beleszámít a végsőenergia-fogyasztásba.<br />

villamosenergia-hálózat –<br />

magasfeszültségű hálózat – elosztó hálózat<br />

A villamosenergia-hálózat az elektromos áram<br />

szállítási útvonala. Németországban és számos<br />

más országban a villamosenergia-hálózat négy<br />

szintből áll, amelyek különböző nagyságú<br />

feszültséggel dolgoznak: extra-nagyfeszültség<br />

(220 vagy 380 kV), nagyfeszültség (60-220 kV),<br />

közepes feszültség (6-60 kV) és alacsony feszültség<br />

(230 vagy 400 V). Az alacsony feszültségű<br />

hálózat olyan felhasználókat szolgál ki,<br />

mint például a háztartások. Extra-nagyfeszültségű<br />

hálózatok pedig ennek körülbelül a többezerszeres<br />

nagyságú feszültségével dolgoznak,<br />

hosszú szakaszokon szállítanak nagy mennyiségű<br />

áramot. Nagyfeszültség segítségével a villamos<br />

energiát elosztják a közepes és alacsony<br />

feszültségű hálózatokba. A közepes feszültségű<br />

hálózatok is tovább osztják a villamos energiát,<br />

de nagy felhasználókat is kiszolgálnak, például<br />

az ipari felhasználókat vagy a kórházakat.<br />

A háztartások az alacsony feszültségű hálózatból<br />

nyerik a villamos energiát.

Források jegyzéke<br />

AG Energiebilanzen e.V. (2017):<br />

Energieverbrauch in Deutschland im Jahr 2016.<br />

Agora Energiewende (2017): Agorameter –<br />

Stromerzeugung und Stromverbrauch.<br />

Auswärtiges Amt (2015): Rede von Frank-<br />

Walter Steinmeier zur Eröffnung des Berlin<br />

Energy Transition Dialogue 2015.<br />

BMWi und BMBF: Energiespeicher –<br />

Forschung für die Energiewende.<br />

Bundesamt für Strahlenschutz (2016):<br />

Kernkraftwerke in Deutschland:<br />

Meldepflichtige Ereignisse seit Inbetriebnahme.<br />

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz,<br />

Bau und Reaktorsicherheit (2015):<br />

Atomenergie – Strahlenschutz.<br />

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz<br />

und nukleare Sicherheit (2018): Klimaschutz<br />

in Zahlen.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2014): Die Energie der Zukunft.<br />

Erster Fortschrittsbericht zur Energiewende.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2014): Zweiter Monitoring-Bericht<br />

„Energie der Zukunft“.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2015): Die Energie der Zukunft.<br />

Fünfter Monitoringbericht zur Energiewende.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2015): Eckpunkte Energieeffizienz.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2015): Erneuerbare Energien<br />

in Zahlen. Nationale und Internationale<br />

Entwicklung im Jahr 2014.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2015): EU-Energieeffizienz-Richtlinie.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2016): Bruttobeschäftigung durch<br />

erneuerbare Energien in Deutschland und<br />

verringerte fossile Brennstoffimporte durch<br />

erneuerbare Energien und Energieffizienz.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2016): Energiedaten: Gesamtausgabe.<br />

Stand November 2016.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2016): Erneuerbare Energien auf<br />

einen Blick.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2017): Energieeffizienz zahlt sich für<br />

deutsche Haushalte aus.<br />

Bundesministerium für Wirtschaft und<br />

Energie (2018): Energie der Zukunft – Sechster<br />

Monitoringbericht zur Energiewende.<br />

Bundesnetzagentur (2015): EEG-Fördersätze<br />

für PV-Anlagen. Degressions- und Vergütungssätze<br />

Oktober bis Dezember 2015.<br />

Bundesnetzagentur (2017): EEG in Zahlen.<br />

Bundesnetzagentur; Bundeskartellamt (2016):<br />

Monitoringbericht 2016.<br />

Bundesregierung (2015): Die Automobilindustrie:<br />

eine Schlüsselindustrie unseres<br />

Landes.<br />

Bundesverband CarSharing (2018):<br />

Aktuelle Zahlen und Daten zum CarSharing in<br />

Deutschland.<br />

Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft<br />

(2014): Stromnetzlänge entspricht<br />

45facher Erdumrundung.<br />

Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft<br />

e.V. (2016): BDEW zum Strompreis der<br />

Haushalte. Strompreisanalyse Mai 2016.<br />

Council of European Energy Regulators (2015):<br />

CEER Benchmarking Report 5.2 on the<br />

Continuity of Electricity Supply – Data update.<br />

BSW-Solar (2018): Meilenstein der Energie -<br />

wende: 100.000ster Solarstromspeicher<br />

installiert.<br />

Deutsche Energie Agentur GmbH (2012):<br />

Der dena-Gebäudereport 2012. Statistiken<br />

und Analysen zur Energieeffizienz im<br />

Gebäudebestand.<br />

Deutsche Energie Agentur GmbH (2018):<br />

Der dena-Gebäudereport 2018. Statistiken<br />

und Analysen zur Energieeffizienz im<br />

Gebäudebestand.<br />

Deutsche Energie-Agentur (2013): Power to<br />

Gas. Eine innovative Systemlösung auf dem Weg<br />

zur Marktreife.<br />

Deutsche Energie-Agentur (2015):<br />

Pilotprojekte im Überblick.<br />

Deutscher Bundestag (2011): Novelle des<br />

Atomenergiegesetzes 2011.<br />

DGRV – Deutscher Genossenschafts- und<br />

Raiffeisenverband e.V. (2014): Energiegenossenschaften.<br />

Ergebnisse der Umfrage<br />

des DGRV und seiner Mitgliedsverbände.<br />

EnBW (2015): Pumpspeicherkraftwerk Forbach<br />

– So funktioniert ein Pumpspeicherkraftwerk.<br />

Energy Information Administration (2018):<br />

International Energy Statistics.<br />

entsoe (2014): 10-year Network Development<br />

Plan 2014.<br />

European Environment Agency (2016):<br />

Annual Euro pean Union greenhouse gas<br />

inventory 1990-2014.

36 | A <strong>német</strong> <strong>energiarendszer</strong> <strong>átalakítása</strong><br />

Filzek, D., Göbel, T., Hofmann, L. et al. (2014):<br />

Kombikraftwerk 2 Abschlussbericht.<br />

GWS (2013) Gesamtwirtschaftliche Effekte<br />

energie- und klimapolitischer Maßnahmen der<br />

Jahre 1995 bis 2012.<br />

Heinrich-Böll-Stiftung (2018):<br />

Energieatlas 2018.<br />

IEA (2016): World Energy Outlook 2016<br />

Summary, November 2016.<br />

Intergovernmental Panel on Climate Change<br />

(2014): Climate Change 2014. Synthesis Report.<br />

International Renewable Energy Agency<br />

(2015): Renewable Power Generation Costs<br />

in 2014.<br />

IRENA (2015): Renewable power generation<br />

cost in 2014.<br />

KfW (2015): Energieeffizient bauen und<br />

sanieren. KfW-Infografik.<br />

Kraftfahrt-Bundesamt (2018): Fahrzeugbestand<br />

in Deutschland.<br />

Merkel, A. (2015): Rede von Bundeskanzlerin<br />

Merkel zum Neujahrsempfang des Bundesverbands<br />

Erneuerbare Energie e.V. (BEE) am<br />

14. Januar 2015.<br />

Ratgeber Geld sparen (2015):<br />

Kühlschrank A+++ Ratgeber und Vergleich.<br />

Stand November 2015.<br />

REN21 (2017): Renewables 2017. Global Status<br />

Report. 2017.<br />

Statistische Ämter des Bundes und der Länder<br />

(2014): Gebiet und Bevölkerung – Haushalte.<br />

Statistisches Bundesamt (2017):<br />

Bevölkerungsstand.<br />

Statistisches Bundesamt (2018):<br />

Bruttoinlandsprodukt 2017 für Deutschland.<br />

Statistisches Bundesamt (2015): Preise.<br />

Erzeugerpreise gewerblicher Produkte (Inlandsabsatz)<br />

Preise für leichtes Heizöl, schweres<br />

Heizöl, Motorenbenzin und Dieselkraftstoff.<br />

Lange Reihen.<br />

Statistisches Bundesamt (2015): Umsätze<br />

in der Energie-, Wasser- und Entsorgungswirtschaft<br />

2013 um 1,6% gesunken.<br />

Statistisches Bundesamt: Umweltökonomische<br />

Gesamtrechnungen, Werte für 2015 unter<br />

https://www.destatis.de/<br />

trend:reseach Institut für Trend- und<br />

Marktforschung, Leuphana Universität<br />

Lüneburg (2013): Definition und Marktanalyse<br />

von Bürgerenergie in Deutschland.<br />

Umweltbundesamt (2015): Emissionsberichterstattung<br />

Treibhausgase Emissionsentwicklung<br />

1990-2013 – Treibhausgase.<br />

Umweltbundesamt (2015): Nationale Trendtabellen<br />

für die deutsche Berichterstattung<br />

atmosphärischer Emissionen 1990-2013.<br />

Umweltbundesamt (2015): Presseinfo<br />

14/2015: UBA-Emissionsdaten 2014 zeigen<br />

Trendwende beim Klimaschutz.<br />

Umweltbundesamt (2016): Treibhausgas-<br />

Emissionen in Deutschland.<br />

Umweltbundesamt (2016): UBA-Emissionsdaten<br />

für 2015 zeigen Notwendigkeit für<br />

konsequente Umsetzung des Aktionsprogramms<br />

Klimaschutz 2020.<br />

Umweltbundesamt/Arbeitsgemeinschaft<br />

Energiebilanzen (2018):<br />

Indikator Energieverbrauch.<br />

Zetsche, D. (2009): Rede auf dem World<br />

Mobility Forum in Stuttgart, Januar 2009.

© dpa/Catrinus Van Der Veen<br />

Impresszum<br />

Auswärtiges Amt<br />

Werderscher Markt 1<br />

10117 Berlin<br />

Tel.: +49 30 1817-0<br />

www.diplo.de<br />

Szerkesztőség/Design<br />

Edelman.ergo GmbH, Berlin<br />

Diamond media GmbH, Neunkirchen-Seelscheid

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!