Családi Kör, 2018. március 1.

More documents

Recommendations

Info

tartalom Az élő nyelv a fontos! Tanárok, fegyverbe! „Szeretem ezt a fordításodat!” Ilyen a nyelv: folyamatosan változik. A következő generáció esetében ezt sokszor hanyatlásként érzékeljük, mint ahogy a mi szüleink, nagyszüleink, tanítóink is valószínűleg így gondolták. (16. oldal) Szívesen kifaggatnék egy egyszerű japán munkást Szerbiában fölbecsülhetetlen mennyiségű fegyver és lőszer van a lakosság birtokában, és bár a rendőrség megannyi felhívást intézett már az illegális fegyverek büntetlen beszolgáltatására, korántsem mondható, hogy ezen a téren ellenőrzött állapotok uralkodnak. (10. oldal) Nyugdíjastüntetés Belgrádban! Az első „szeretlek”-et magyar nyelven mondták. Mint kislány, Bogarason nevelkedtem a nagyszüleimnél. Nagypapám, „Fütyülős” Rado bácsi bakter volt. Srégen, a bakterháznak átellenben a Sósék tanyája volt, ott játszottunk mi, gyerekek. (12–13. oldal) Parasztszoba banyakemencével Az egyetem befejezése után nem válogathattam a munkahelyekben. Újságíróként adódott lehetőség, éltem vele. Egyébként már kisgyerekként komoly újságolvasó voltam. Nálunk kézről kézre jártak az újságok. (8–9. oldal) A Pašić téren Mihajlo Radović, a nyugdíjas szakszervezet elnöke mondandóját azzal kezdte, hogy a nyugdíjasoknak nem biztosítottak autóbuszokat, szendvicseket, tisztálkodási csomagokat, eurót vagy ebédet, mint ahogy azt egyes községekben teszik. Hogy miért nem? (11. oldal) Az iskola tornaterme idillikus hangulattal fogadta az érkezőket. A terem egyik szegletében berendezett parasztszoba állt banyakemencével, a falakon fényképekkel. A rögtönzött piactéren őstermelők kínálták portékáikat. (24. oldal) Egypercesek. ................................................................................ 6-7 Közélet: Trump ideái és azok alkalmazása valóságunkban......... 14 Magyarország: A hódmezővásárhelyi lakmusz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 Múltidéző: A svájci Új hullám....................................................... 17 Pályázatok, felhívások. .................................................................. 18 Jegyzet: Piros ember. .................................................................... 19 Asztalizene: A hímző asszony....................................................... 20 Irodalom: Ki volt Alexander Bernát? (2.). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 Gyerekszoba ........................................................................... 22–23 Szent Trifon napja és az első évforduló........................................ 25 Ötletsarok: Horgolt tojás – Húsvétig elkészülhet........................ 26 Tárca: Csinálj gyereket!................................................................. 27 Gyökerek és szárnyak: A hála ereje .............................................. 28 Képhistóriák: Babits Mihály imája................................................ 29 Fejtörő........................................................................................... 32 Kisrejtvény .................................................................................... 33 Óriásrejtvény........................................................................... 34–35 Horoszkóp és kvíz......................................................................... 36 Horogra akadva: Hideg fej, meleg láb.......................................... 37 Az élet kihívásainak és a gazdaság igényeinek eleget tevő oktatás....38 Sport: Sanyi és a többiek.............................................................. 39 Nem a gólya hozza: Egyéves a Zentai baba-mama klub. ............ 40 Az orvos válaszol: Új védőoltás?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41 Sajtótörténeti feljegyzések..................................................... 42–43 Családi hirdető........................................................................ 44–45 A régi Jugoszlávia mai képeken............................................. 46–47 Humor.................................................................................... 48–49 Konyha: Spenót – ne mondjunk rá nemet!............................ 50–51 Tv-műsor................................................................................. 52–65 Impresszum .................................................................................. 66 4 2018. március 1.
Ez még jócskán a szocialista értékrend világa volt. A pioníravatás, az ifjúsági szövetségbe való felvétel, a november 29-ei és a május elsejei ünnepségek ideje. Meg staféta. A szavalókórusok divatja. Tizen-egynéhány gyereket magassági sorrendbe állítottak, akik forradalmi tartalmú költeményeket és prózaszövegeket skandáltak a szocialista világrend építéséről. Néha még eszembe jut, egy-egy sor, név. Pl. Jablanica, mint gyakran visszatérő elem. Volt egy szöveg, unokatestvéremnek kellett – a szó szoros értelmében! – beleüvöltenie a légtérbe. A forradalmi jellegű tartalmat ugyanis hangosan, sőt, kiabálva illett interpretálni. „Vízierőműveket építettél, Jablanicát és Ðerdapot!” Gondolom, a forradalom és a szocializmus atyját, Tito elvtársat szólította meg így ez a költemény. (Őt, meg a Jóistent lehetett tegezni! Másokat nem lehet.) Unokatesóm rettenetesen kellemetlen „fejhangon” tudott csak kiabálni. Elnézően mosolyogtak a nézőtéren. Azok is ilyenkor adták nevetésre magukat, akik nem a fals hang, hanem az elhangzó tartalmak miatt szerették volna végigröhögni az elődásokat. (Ilyenek azonban csak igen kevesen voltak. Vigyázni kellett. Hithű egy korszak volt. Ma, persze, az ellenkezőjét állítja mindenki!) Emlékszem, nagyon akartam volna a szavalókórusban szerepelni és üvölteni, hogy „Jablanica meg Ðerdap, szocialista vívmány!” Azonban az iskolai zenekarban kellett harmonikáznom. Pedig sem kottát olvasni, sem muzsikálni nem tudtam, sem akkor, sem később. Egyszerűen megmutatták, milyen sorrendben és ütemben kell a billentyűket meg a basszusgombokat lenyomkodni. Nehéz feladat volt. Más világ, más giccs Megváltozott a világ! Meg az értése. A feketéből fehér. És fordítva lett. Néhány évvel ezelőtt gyerekeink nemzeti jellegű ünnepségen vettek részt, valahol, határainkon túl. Nem mondott semmit a költő neve, akinek hosszú „poémájá”-t felosztotta számunkra a felkészítő tanár, s szavalókórus-szerűen mondták el egymás után, egymásnak válaszolgatva a kijelölt részeket. Hallgattam, ahogy memorizálta a gyerek a neki jutott nemzeti jelképek felsorolásából álló szövegrészt. „Csak a Volga menti Lovas, a Vándor és a Bujdosó, meg a A populáris regiszter Ma előbb harapnám át a nyelvemet, mintsem Rejtő Jenő regényírói munkásságát leminősíteném! Diákként még azt tanultuk, hogy triviális. Alacsony kultúra. Esztétikailag kevésbé értékes. turáni átok hiányzik még ebből a versből!” – mondtam komolytalanul. Mire: „Turáni? Az van benne. De még mennyire! Csak nem nekem jutott az az rész!” Nem tudom, hogy lehet az, hogy még a folklórhoz viszonylag közel álló falvak hagyományőrzői sem tesznek különbséget giccs és autentikus népi, képekkel telített, esztétikailag kiváló, illetve üres, közhelyszerűvé silányított jelképek alkotta szöveg között. Tanárok sem mindig. Szemét és klasszikus Kezdő tanár voltam. A friss diplomások fölényével. Irodalmat tanítottam a gépszerelő, lakatos stb. szakokon, ahova csak fiúk jártak. Kérdeztem, mit olvasnak éppen. Ma már sokan azt válaszolnák: „Semmit.” De két évtizeddel ezelőtt még más volt a helyzet. Nem mintha a Zord időt vagy A befejezetlen mondatot mondták volna, de Rejtő-regények címei azért röpködtek a levegőben. Ahelyett, hogy kapva kaptam volna a lehetőségen, innen kell elindulni! – össze-vissza beszéltem a „minőségi”, meg a triviális irodalom különbözőségeiről. Az utóbbi alatt a Rejtő Jenő-opust értettem. Ostobaság volt. Akkor még nem tudtam. Elmúlt egy évtized. Egy rövid ideig ismét tanítottam alsóbb szinteken is. Az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában kiragasztottunk egy ív papírt a falra, s mindenki felírta rá, ha elolvasott egy könyvet. A fiúk részéről leginkább Rejtő-regények címei kerültek fel a lapra. Három címért ötös járt. Persze, el is kellett mesélni, be is kellett számolni az olvasmányélményeikről. A lányokat is meggyőztük, érdemes ezt a szerzőt olvasni! Mi történt? Semmi. Csak időközben magam is megismerkedtem az ún. légiós regények világával. Mert véleményt formálni csak arról lehet, amit ismer az ember. Megváltozott a véleményem, miként az irodalom világa is folyton változik, átalakul. „Folyamatosan megtörténő esemény” – mondta egyszer ezt egy jelentős irodalomtudós. Igaza volt. Egyszer arról beszéltem órán, hogy a Bánk bánt is meg lehet bűnügyi történetként közelíteni. Később egy nyolcadikos lány felírta az ívre. Elolvasta. Igaz, nem mindent értett belőle. Arra fordítottuk az órát, hogy ezt megbeszéljünk. S ez a tanár feladata. Hogy megvilágítsa a homályos CAMERA OBSCURA részeket. Hogy vegye a lapot! Biztos vagyok benne, hogy az a diáklány, ma már családanya, ha nem is neveli (mert digitális világunkban, nem könnyű, sőt, majdnem lehetetlen!) olvasóvá a gyerekeit, de legalább meg fogja nekik mondani, miért érdemes. Ugyanabban az iskolában az egyik – ma már megboldogult – művészet szakos tanár Dan Brown A Da-Vinci kódját vette elő az aktatáskájából, obligát hangon kérdezve tőlem, mit szólok ehhez a szeméthez?! Nem szóltam semmit, mert akkor még nem olvastam. Most már hozzászólnék. Azt mondanám, kiváló választás volt. Jó olvasmány. A 18. század végének, 19. század elejének irodalmáról, a klasszicizmusról, a szabadkőműves páholyokról, összeesküvésekről, titkokról, alkímiáról, a bűnügyi irodalom kezdeteiről beszélve elő szokott jönni a Fibonacci-sor, az aranymetszet, meg a többi kód. A Literára Csontbrigád és Holtverseny címmel írtam jegyzetet az irodalomoktatásról, emlegetve a kötelező olvasmányokat és a populáris regiszter taníthatóságát irodalomórán. Jött egy kommentár: „Tehát az Az éhezők viadalán keresztül vezet az út mondjuk Nádas Péterig, aha, értem. És a Pappa pia vezet Bergmanig vagy (hogy mai legyen) Yorgos Lanthimoszig, Szász Jánosig. És a Zrínyiről írt musical Mundruczó Szégyen c. darabjáig, illetve a Halott pénz Bartókig, Grencsó Istvánig. Értem.” A bejegyzés érezhetően gúnyos, fölényes. Nem írtam hozzá semmit. Pedig legszívesebben folytatnám a sort: „A Terminator II. a Toldiig, a Csillagok háborúja Az ember tragédiájáig…” Nemrég egy hallgató a Zách-történettel összefüggésben a Trónok harcát emlegette. Rájöttem, hogy még mindig nem teljes az ún. populáris regiszter terén szerzett „műveltségem”. A Trónok harcát még nem sajátítottam el. Menni fog… Csak látszólag tűnik komolytalannak a dolog. Nem az. Csak arról szól, hogy az irodalom szabad világ. Megértéséig, s főleg megszerettetéséig különféle utakon juthatunk el. A populáris regiszternek az irodalomoktatásba való beemelésével csak nyerhetünk. Különben is. Az irodalomban nincsenek abszolút igazságok, s lezárt történetek. Amit korábban skandálva szavaltunk – ma könnyesre röhögjük magunkat ordenáréságán. Rejtő Jenő opusa meg „klasszikus”. Az elmúlt évtizedek során jártam Đerdap vidékén, s láttam Jablanicát is. Lenyűgöző mindkettő. Mármint a táj, a vidék. BENCE Erika 2018. március 1. 5
Page 1 and 2: Tanárok, fegyverbe! „A falu, ami
Page 3: Áprily Lajos Megcsordul az eresz H
Page 7 and 8: meg a Nový Časra hivatkozva a fel
Page 9 and 10: INTERJÚ - Vonattal utaztam Pestre,
Page 11 and 12: A múlt csütörtökön - szinte az
Page 13 and 14: RIPORTPÁLYÁZAT Mindig örülök,
Page 15 and 16: A hódmezővásárhelyi lakmusz Hog
Page 17 and 18: 1968 - A szabadság ígérete A sv
Page 19 and 20: Ma már felénk is egyre elterjedte
Page 21 and 22: irodalom Turbucz Péter Ki volt Ale
Page 23 and 24: Fogyasszunk több gyümölcsöt! A
Page 25 and 26: Szent Trifon napja és az első év
Page 27 and 28: Ez, kérem, egy külföldi sláger
Page 29 and 30: Babits Mihály imája KÉPHISTÓRI
Page 31 and 32: INTERJÚ Nagyon nagy akaraterőre,
Page 33 and 34: Nyereményeinket az Életjel Kiadó
Page 35 and 36: E rejtvény megfejtői között egy
Page 37 and 38: Hideg fej, meleg láb A címben sze
Page 39 and 40: Sanyi és a többiek sport Szem- é
Page 41 and 42: Új védőoltás? AZ ORVOS VÁLASZO
Page 43 and 44: sajtótörténeti feljegyzések ARA
Page 45 and 46: Család nélküli 60 évesek vagyun
Page 47 and 48: KÉPRIPoRT ÚTI CÉLUNK MOSTAR VOLT
Page 49 and 50: humor HÓESÉS Egy házaspár éppe
Page 51 and 52: 60 dkg friss spenót 1 db vörösha
Page 53 and 54: tv péntek, március 2. 10:30 Oktat
Page 55 and 56:
tv szombat, március 3. 23:15 TV sz
Page 57 and 58:
tv vasárnap, március 4. 22:45 A V
Page 59 and 60:
tv hétfő, március 5. 15.00 Én,
Page 61 and 62:
tv kedd, március 6. 15:25 Ökológ
Page 63 and 64:
tv szerda, március 7. 15:50 Kis na
Page 65 and 66:
tv csütörtök, március 8. 17:20
Page 67 and 68:
Következő számunkban Ünnepeljü
show all

Családi Kör, 2018. március 1.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?