Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
RIPORTPÁLYÁZAT<br />
Mindig örülök, ha egy kultúra kilép a gettóból, kozmopolitává<br />
vállik. Ezért imádom Lénárd Sándort, aki latinra fordította Milne Micimackóját<br />
(A. A. Milnei Winnie ille Pu. Liber celeberrimus omnibus fere<br />
liberis notus nunc primum de anglico sermone in latinum conversus<br />
auctore Alexandro Lenardo) – a dél-amerikai esőerdőkbe menekülve<br />
a nagyvilág ostobaságai elől. Ez maga a fordítás regeneráló, gyógyító<br />
erejéről is szól, szuprapolitikai jelentésekkel összefonódva.<br />
Ekképp örülök egy nem létező „orosz” költőnek, Sztyepan Pehotnijnak,<br />
aki alteregóul, pszeudonimjeként szolgált egy nem létező<br />
„magyar fordító”-nak. Baka Istvánra gondolok. Egy kultúra megszólalt<br />
a másikon át, a saját nevében. Ez egy gyönyörű bizonyíték arra,<br />
hogy egymásba lehet „olvadni”.<br />
Két szálon is követve a dolgokat, nagyon sajnálom, hogy az orosz<br />
irodalom nem ismeri eléggé Hamvas Bélát. Rengeteget tudna tőle<br />
kapni. Szebben és jobban tanulmányozható, mint akárki más. Gazdag<br />
intertextussal rendelkező Karneválját Dosztojevszkij-sequelnek<br />
tartom, kreatív folytatásként, epilógusként íródhatott. Hamvas nemcsak<br />
nyugati gondolkodó, hanem távol-keleti sámán is. Az üresség<br />
konceptusa (Vidál az egyik hősének a neve) ma nagyon divatos lett,<br />
különösen az orosz posztmodernizmusban. Mennyi érdekes összehasonlító<br />
anyagot nyújthatna ez a buddhista tipológiai hasonlat, akár<br />
distant reading szinten is. Nem találtam nyomát ilyen kutatásoknak.<br />
Milyen különbségeket vonna az orosz irodalom magyar, valamint<br />
szerb irodalomra gyakorolt hatásáról?<br />
Nem nagy lelkesedéssel kísérem a posztmodern irodalmat, sem<br />
az oroszt, sem a magyart, sem a szerbet. De megfigyeltem pár dolgot.<br />
A magyar esszé mindig is bravúros volt. Nem kellett neki az<br />
orosz posztszovjet, harmadik emigrációs hullámból áradó minta.<br />
A szerbnek nagyon is. Ötletes etno-antropo szakácskönyvek és a<br />
frissen szabadult szovjet ember útleírásai felfrissítették a műfajt.<br />
A fordítók jó szimatának köszönhetően a kortárs szerb íróknak is<br />
megtetszettek azok a távoli, egzotikus „illatok”.<br />
A magyar olvasó őszintébb érdeklődéssel várja Pelevin és Szorokin<br />
cinikus, depatetizáló és demitizáló regényeit. Szerintem, hatásuk<br />
van a magyar irodalomra is.<br />
„… a különböző kultúrák évszázadokon át keresik és kiegészítik<br />
egymást, egymással szemben egy – dialógus szempontjából<br />
– releváns hasonmás értékét képviselve…” Ez a gondolat<br />
is az Öné. Hogyan valósult meg ez a „keresés” a Vajdaságban?<br />
A MAGYAR KULTÚRA, AMIKOR IGYEKSZIK SZAVAKKAL<br />
KIFEJEZNI A KIMONDHATATLANT– MÉGHOZZÁ MAGAS<br />
KAZUISZTIKA SEGÍTSÉGÉVEL –, NYUGATI KULTÚRA<br />
Ha így nézzük, van mit tanulni egymástól. Egymásra támaszkodni,<br />
mint két komplementáris fél. Ha kijutnánk erre az útra – nem is<br />
létezne más (főképp nem kivándorlások), csak ... találkozások. Ne<br />
csináljunk a felebarátból kémet!<br />
A napokban vitába keveredtem egyik kedves kolleginámmal.<br />
Meg akartam neki magyarázni, hogy a szláv szavak, a duh és a duša<br />
semmiképpen nem lehetnek szinonimák, miként a szellem és a lélek<br />
sem. Élesség, férfiasság, aktivitás versus lágyság, nőiesség, paszszivitás.<br />
Jang és Jin. Valahogy így értelmezem a nyelvek (kultúrák)<br />
különbségeit is. Hogyan viszonyulnak a valósághoz, a mindenféle<br />
kihívásokhoz. Ez nem csupán filológiai, nem is mentális, inkább<br />
ökológiai kérdés. Mi a hatásosabb – illeszkedő vagy ellenálló magatartás<br />
az egyének, kollektívák részéről? Élesíteni („duh”) vagy lágyítani<br />
(„duh+ja”) magunkon?<br />
FORDÍTÓMŰHELYT ZENTÁN IS, NE CSAK BALATONFÜREDEN!<br />
A magyar kultúra, amikor igyekszik szavakkal kifejezni a kimondhatatlant<br />
– méghozzá magas kazuisztika segítségével –, nyugati<br />
kultúra. Szellemileg erős. Az orosz kultúra inkább negatív (apofatikus),<br />
és nem állító (katafatikus): a lélek legmélyén hallgat a legfontosabbról.<br />
Becsüli az ürességet, fehérséget, végtelenséget. Ez<br />
inkább távol-keleti hozzáállás az egyetemeshez. De az ősmagyar<br />
lélek pusztákban, pusztaságban nevelkedett, nemde? Nem viselt<br />
mindig „hegeliánus tógá”-t. Itt látom az orosz-magyar kultúra rokonságát,<br />
ami több kiegészítő képességnél is.<br />
Véleménye szerint miért szükséges a magyar kultúra közvetítése<br />
más nemzetek számára? Továbbá hogyan érdemes közvetíteni<br />
a különböző kultúrákat egymás között?<br />
A magyar kultúra – magyar, de kultúra is. Az első eltagadhatatlan.<br />
A másikon mindig van mit művelni. Fordítóműhelyt Zentán is,<br />
ne csak Balatonfüreden! Összehozni évente azokat a fordítókat,<br />
akik magyarról fordítanak! Itt, nálunk, vendégül látni a finn, görög,<br />
olasz, orosz, spanyol stb. fordítókat. Tapasztalatcserére, kudarcokról<br />
és sikerekről referálni, érdekes művekről beszélgetni, hozzájuk<br />
jutni végül. Kiadóknak, szerzőknek is itt lenne a helyük! Jó hírét költeni<br />
a vajdasági magyar íróknak, Beszédes barátomat végre lefordítatni<br />
legalább tíz egzotikus és amannyi világnyelvre! Rettenetesen<br />
„forró“-nak tartom a témát. Mint jövendőbeli nyugdíjas, nem is túl<br />
szerényen, magamat moderátornak javaslom.<br />
Eddigi pályája során több magyar író, költő műveit fordította<br />
le szerb nyelvre. Olyan szerzők opusából készült műfordítás,<br />
mint Sziveri János, Beszédes István, Koncz István, Tolnai Ottó,<br />
Hamvas Béla, Ladik Katalin. Miért éppen e szerzők műveit<br />
választotta?<br />
Ezek a szerzők – szinte valamennyien – tudtak/tudnak szerbül.<br />
A fordítói kihívás annál nagyobb volt. Nemcsak tolmácsolás, hanem<br />
értelmezés is. Valamiképpen párbeszédet folytatok az eredeti<br />
művel, ami megszólít, és enged szóhoz jutni. Hálás vagyok minden<br />
szerzőmnek. Aranyat érnek nekem Tolnai Ottó szavai: „Szeretem ezt<br />
a fordításodat!”<br />
FEKECS Emese<br />
<strong>2018.</strong> <strong>március</strong> <strong>1.</strong> 13
Change language