Családi Kör, 2018. május 10.

Kétharmad a háromharmadért
Noha a parlament alakuló ülésének megtartása rendszerint a választási kampány,
majd a voksolást követő felfokozott izgalom lezárásának aktusa szokott lenni,
amelyet követően a polgárok nagyon nagy hányada visszatér mindennapos elfoglaltságaihoz,
és a megszállottakra, a hivatásos meg a kocsmapolitikusokra hagyja
a közügyeket, a Magyar Országgyűlés keddi alakuló ülése messzemenően nem tekinthető
egy ciklus lezárásának, illetve egy új ciklus kezdetének.
Ennek elsősorban az az oka, hogy
noha megszerzett mandátumszámban
egyértelműen és nyilvánvalóan
a Fidesz-KDNP nyerte
a választásokat, ez elsősorban a választási
rendszer sajátosságainak köszönhető,
amely a pici szavazati fölényt is igen nagy
mandátumbeli különbséggé
duzzasztja. Ha
meg akarjuk érteni, miért
tiltakozik az ellenzék
manapság Magyarországon,
ennek a ténynek
kell a tudatában
lennünk. Az ellenzék (a
maga töredezettségében)
lényegében szinte
ugyanakkora szavazói
támogatottságot tudhat
maga mögött, mint
a Fidesz-KDNP (egységes
pártszövetségként).
Akárhogyan is, a Fidesz
kétharmadot szerzett a
százkilencvenkilenc fős
Magyar Országgyűlésben,
a végleges eredmények
szerint százharminchárom
képviselője
ül a parlamentben. Ezzel
a többséggel pedig nagyon sok dolgot
tehet a kormányzó pártszövetség. Viszont
nem teljesen biztos, hogy mindent, amit
megtehet, meg is kell tennie – mert a szavazók
fele mégiscsak a szavazók fele, ezt a tömeget
mégsem lehet semmibe venni.
Mindennek tudatában kell tehát szemlélni
azt, ami a héten történt Magyarországon.
Hétfőn Áder János köztársasági elnök
Orbán Viktort, a Fidesz elnökét kérte fel kormányalakításra.
A két politikus sajtótájékoztatón
elmondta: az elmúlt egy hónapban a
választással kapcsolatos összes jogorvoslati
eljárás befejeződött, a hivatalos, jogerős
végeredmény pedig megegyezik az április
8-án megismert eredménnyel. Orbán Viktor
pedig elmondta, hogy kormánya összesen
tizennégy tagú lesz; hét kormánytag a politikából,
hét a politikán kívülről fog érkezni.
„Az új kormány legfontosabb feladata Magyarország
biztonságának és keresztény kultúrájának
a megőrzése lesz” – hangsúlyozta
Orbán, aki hozzátette azt is, hogy a kétharmados
többséget arra fogja használni,
hogy a háromharmadot, azaz Magyarország
minden polgárát szolgálja. Ezt a kifejezést
később egy Facebook-bejegyzésben
is megismételte a régi-új kormányfő, így
remélhetjük, hogy Orbán Viktor valóban
megpróbálja nem kirekeszteni a magyar
közéletből az ország felét.
ESKÜT TETTEK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK,
EZZEL MEGALAKULT AZ ÚJ PARLAMENT
Kedden az Országgyűlés alakuló ülése
többé-kevésbé az előre meghatározott menetrend
szerint zajlott le: az ülést a köztársasági
elnök nyitotta meg, aki megállapította,
hogy a jogszabályoknak megfelelően
százkilencvenkilenc képviselő és tizenkét
nemzetiségi szószóló nyújtotta be megbízólevelét,
tehát meg tud alakulni a parlament.
Ezt követően az ülés vezetését átadta
a korelnöknek, Turi-Kovács Béla fideszes
képviselőnek, aki köszöntőjében szabad és
tiszta választásnak minősítette az április 8-i
megmérettetését, ahol „Magyarország biztonságáról
szavaztak a választók”.
Turi-Kovács Béla ezután az ellenzékhez
szólva elmondta, hogy ő is ült már a vesztes
oldalon választások után, de felkérte az
ellenzéket, hogy legyenek egymás partnerei
– rögvest utána pedig arról beszélt: az
ellenzék külföldi hatalmakhoz fordul petíciókkal.
(Jegyezzük meg, hogy ilyenre
nem volt példa...) Ezt követően megtartotta
beszámolóját a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke, Patyi András, illetve a Nemzeti
MAGYARORSZÁG
Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona is –
mindketten hosszan sorolták, hogy mi mindenen
kellene változtatni a választási eljárásban
– különös tekintettel a levélben
történő szavazás menetére.
Következhetett végre az ünnepélyes eskütétel
– amin ugyan az ellenzék egy része
nem vett részt, mindazonáltal a hivatalos
adatokon ez nem változtat. Így tehát hivatalosan
leszögezhető, hogy a százkilencvenkilenc
fős parlamentben a Fidesz-KDNP
százharminchárom, a Jobbik huszonhat, az
MSZP-Párbeszéd húsz, a Demokratikus Koalíció
kilenc, az LMP nyolc, az Együtt egy
mandátumot szerzett, további
egy képviselő függetlenként
dolgozik és ugyancsak
egy képviselője lesz a Magyarországi
Németek Országos
Önkormányzatának.
Közben a parlament épülete
előtt is zajlott az élet: több
csoport, szervezet jelentett
be demonstrációt az alakuló
ülés idejére napokkal korábban,
erre válaszul a rendőrség
közölte, hogy kordonokkal
zárja körül a Kossuth teret,
majd a demonstrálni vágyók
a kordonon kívülre jelentettek
be megmozdulásokat, a
Társaság a Szabadságjogokért
már hétfőn este élőlánccal
vette körbe a parlamentet,
a legelszántabb demonstrálókat
a hatóságok kedden kora
reggel kézben vitték ki a térről.
A Jobbik kordonbontást jelentett be,
azonban a kordon a rendőrségi döntés értelmében
élő, eleven rendőrökből, nem fémszerkezetekből
állt, így elbontani sem volt
mit. Az ülés kezdetével egy időben kezdődött
az egyik demonstráció a Kossuth tér
mellett – ahonnan aztán a rendőrök egy hirtelen
döntéssel beengedték a tiltakozókat
a térre, amivel értelmetlenné tették a lezárás
elleni tüntetést. Ezek a megmozdulások
azonban csak afféle „kísérőrendezvények”, a
valódi, nagy demonstrációt kedden délután
hatra, a munkaidő utáni időszakra hívták öszsze
a kezdeményezők, akik azzal érvelnek:
nem hagyhatják, hogy Orbán Viktor „korrupt
rendszere miatt” a magyarok elveszítsék szabadságukat,
az európai uniós támogatásokat
vagy Magyarország helyét Európában.
Reméljük, ez az aggodalom feleslegesnek
bizonyul, s a negyedik Orbán-kormány
tényleg a három harmad érdekében fog politizálni
a következő négy évben, kétharmados
többsége birtokában.
KOCSÁNYOS Pálma
2018. május 10. 15